Nézőpontok/Vélemény

„Takarékoskodj a Föld energiájával!” - beszámoló a konferenciáról

1/9

Horváth Péter, Vigassy Csaba - fotó: Garai Péter

?>
Horváth Péter, Vigassy Csaba - fotó: Garai Péter
?>
Dr. Becker Gábor előadása - fotó: Garai Péter
?>
Dr. Toldi Ottó előadása - fotó: Garai Péter
?>
Lányi Erzsébet előadása - fotó: Garai Péter
?>
Lányi Erzsébet előadása - fotó: Garai Péter
?>
Kontra Jenő előadása - fotó: Garai Péter
?>
Szikra Csaba előadása - fotó: Garai Péter
?>
Leskó Zsuzsanna és Áts Árpád - fotó: Garai Péter
?>
1/9

Horváth Péter, Vigassy Csaba - fotó: Garai Péter

„Takarékoskodj a Föld energiájával!” - beszámoló a konferenciáról
Nézőpontok/Vélemény

„Takarékoskodj a Föld energiájával!” - beszámoló a konferenciáról

2012.05.09. 09:26

Cikkinfó

Szerzők:
Garai Péter

Vélemények:
1

2012. április 26-án a Magyar Energia Hivatal (MEH) energia- és környezettudatos építészeti konferenciát rendezett a BME Dísztermében. Az előadók – elsősorban az egyetem oktatói – hazánk energetikai helyzetét, valamint környezeti erőforrásaink kihasználásának és az energiahatékonyság megvalósításának különböző lehetőségeit mutatták be, a klímahomlokzatoktól a naptereken át a gázmotoros hajtású hőszivattyúkig. Garai Péter beszámolója.

„Takarékoskodj a Föld energiájával!" címmel rendezett konferenciát a Magyar Energia Hivatal (MEH) 2012. április 26-án, a közelmúltban meghirdetett hallgatói pályázathoz kapcsolódóan. A programban szereplő érdekes témák ellenére viszonylag kevés érdeklődő jelent meg a BME Dísztermében – vélhetően a csütörtök délutáni időpont, a közelgő hosszú hétvége és a hallgatók kezdődő félév végi leadásai miatt.

 

Horváth Péter, Vigassy Csaba - fotó: Garai Péter
1/9
Horváth Péter, Vigassy Csaba - fotó: Garai Péter

 

 

Az esemény házigazdája Vigassy Csaba, a Magyar Energia Hivatal szóvivője volt, a megjelenteket Horváth Péter, a MEH elnöke és dr. Becker Gábor, a BME Építészmérnöki Karának dékánja és az Épületszerkezettani Tanszék vezetője köszöntötte. A konferenciát hazánk aggasztó (épület)energetikai helyzete és egyoldalú kiszolgáltatottsága hívta életre, amelyről a magyar társadalom - a szervezők szerint - még nem rendelkezik kellő mértékben információval. A Magyar Energia Hivatal fő célkitűzései közé tartozik az energiahatékonyság ösztönzése, továbbá az energetikai korszerűsítésekkel összefüggésben a foglalkoztatottság arányának növelése, valamint az életminőség és a lakókomfort javítása. Horváth Péter kiemelte, hogy a Hivatal nagy hangsúlyt fektet a fiatalok megszólítására és a környezettudatos gondolkodás népszerűsítésére, ezért hamarosan Facebook-kampányt indít ebben a témában.

Az energiahatékonyságot célzó korszerűsítések, felújítások révén a lakó-, és középületek „fogyasztása" akár 30-40 %-kal is csökkenhet – ezek hangzatos számok, azonban konkrét pályázati lehetőségekről nem esett szó. Közismert, hogy hazánk éves energiafelhasználásának mintegy 40 %-át az épületek üzemeltetése teszi ki, míg a jóval nagyobb beruházásokkal támogatott közlekedés csupán 10 %-ot használ fel évente. A helyzetet jól jellemzi, hogy lakóépületeink fajlagos energiafogyasztása 60 %-kal haladja meg az Európai Unió 15 régi tagországának átlagát. Míg az EU-ban a beruházások 60 %-a felújítás és csak 40 % az új építés, nálunk ugyanez az arány 30-70 % az új építkezések javára.

 

Dr. Becker Gábor előadása - fotó: Garai Péter
2/9
Dr. Becker Gábor előadása - fotó: Garai Péter

Dr. Toldi Ottó előadása - fotó: Garai Péter
3/9
Dr. Toldi Ottó előadása - fotó: Garai Péter

Lányi Erzsébet előadása - fotó: Garai Péter
4/9
Lányi Erzsébet előadása - fotó: Garai Péter

 

 

Dr. Becker Gábor, az Építészmérnöki Kar dékánja bejelentette, hogy a Műegyetem az épületenergetika területén tapasztalható szakemberhiány csökkentése céljából szakmérnöki képzést fog indítani, amelynek akkreditálása folyamatban van és várhatóan jövő év februárjában fog elindulni.

A konferencia nyitó előadását  - Kovács Pál klíma- és energiaügyért felelős államtitkár helyett - dr. Toldi Ottó, az államtitkárság főosztályvezető-helyettese tartotta, aki hazánk energetikai helyzetéről és a 2011. október 3-án elfogadott Nemzeti Energiastratégia főbb elemeiről beszélt. A 2011-2030 közötti időszakra szóló stratégia mottója „Függetlenedés az energiafüggőségtől", amely jól jelzi a program távlati célkitűzéseit. Jelenleg a különböző cselekvési tervek (pl. a távhő- és erőműfejlesztés) készítése, a felelősök, az összegek és a határidők meghatározása folyik.

A becslések szerint az energiahatékonyság növelésével 20-30 %-kal lenne csökkenthető az ország teljes energiafogyasztása; 2020-ra pedig az előírt 20 % helyett várhatóan 9 % fog megvalósulni. Az előadásban felvillantott számok aggasztó képet festettek a hazai és a globális helyzetről („egyáltalán nem takarékoskodunk a Föld energiájával"), ám az előadó igyekezett megnyugtatni a hallgatóságot, hogy számításaik szerint a fosszilis energiahordozók még 100-150 évig elegendőek lesznek - igaz, az exponenciálisan növekvő igények - elsősorban India és Kína fogyasztásának bővülése - miatt nagymértékben drágulhatnak. Hazánk jelenleg a szükséges fosszilis energiahordozók 62 %-át, míg a földgázszükséglet 82 %-át importból fedezi, ezért kiemelten fontos egy „túlélési stratégia" megalkotása.

A Nemzeti Energiastratégia a hazai fosszilis és megújuló energiaforrások nagyobb mértékű használatát ösztönzi, ezért szerepel benne a magyar szén- és lignitvagyon újbóli feltérképezése és kiaknázásának megindítása, valamint a környezeti terhelés csökkentése végett a felhalmozódott hulladékok újrahasznosítása. Hazánk jelenlegi éves földgázigénye 12 milliárd m3 körül mozog, ami a jövőben kialakítandó osztrák és szlovák interkonnektor (4,5 illetve 5,2 Mrd m3/év kapacitás) segítségével, valamint a hazai termeléssel (1,8-2,0 Mrd  m3/év) elvileg teljesen lefedhető lenne a számítások szerint. Emiatt fontosnak tartják a hazai nem konvencionális földgázvagyon vizsgálatát és újbóli felmérését. A stratégia alkotói 2030-ig 20%-ra kívánják növelni a megújuló energiaforrások részesedését - elsősorban a hőtermelésben, a geotermikus energia segítségével. Az atomenergiát nem tartják mással kiválható forrásnak, sőt a jövőben további kapacitásbővítéssel számolnak. A számítások szerint a paksi atomerőmű teljes leállása esetén 10-ről 18 Mrd m3-re nőne az ország éves földgázimportja, ami óriási terhet róna a gazdaságra. A vizsgálatok némi jó hírrel is szolgálnak: Magyarország viszonylag gazdag bizonyos ritka földfémekben, amelyek egyre fontosabbá válhatnak növekvő elektronikai felhasználásuk miatt.

Dr. Becker Gábor, a BME Építészmérnöki Karának dékánja és az Épületszerkezettani Tanszék vezetője a környezeti energiahasznosítás speciális szerkezeteiről beszélt, kiemelve az üvegszerkezetek, napelemek terén elért újításokat és a jövőbeli fejlesztések irányait. Az egyszerűbb kiakakítású doboz-ablakok mellett összetett klímahomlokzatok is szerepeltek - utóbbira volt példa  a pilisszentiváni W.E.T. Innovációs Központ (építész: Földes László, Pethő László). A fokozott hőszigetelő képességű üvegszerkezetek mellett itthon még újdonságnak számítanak a PUR-habból készült tokszerkezetek, illetve a még nem teljesen kiforrott vákuumüvegek. A 20. század második felében hazánkban is gyakori, rossz hőszigetelő képességű üvegpallók Low-E bevonattal és a rétegek közé helyezett transzparens hőszigeteléssel viszonylag jó tulajdonságú térelhatároló szerkezetté tehetők – akár teljes homlokzatburkolat is készíthető belőle, mint például a kansasi Nelson-Atkins Művészeti Múzeum bővítése (építész: Steven Holl Architects) esetében.

A fejlesztések különleges és nagy lehetőségeket rejtő iránya az energiatárolásra képes fázisváltó anyagok (Phase Change Material, PCM) alkalmazása, amelyek megbízható technikai megoldása még várat magára. Jelenleg vakolatba vagy a gipszkarton anyagába kevert kapszulákként már elérhető, amely az utólagos, belső oldali hőszigeteléseknél, felújításoknál nagy szerepet kaphat. A jövőben elképzelhetőek a különféle gázok helyett fázisváltó anyagokkal „töltött" üvegszerkezetek, amelyeknél a halmazállapot-változáshoz szükséges hőmérséklet beállítását finomhangoláshoz hasonlóan kell elvégezni, amely egyben a feladat nehézségét is adja. Ehhez képest a (színes) üvegbe, homlokzatburkolatba integrált vékonyrétegű napelemek már kézzelfogható valóságot jelentenek. A felújításoknál a külső hőszigetelés mellett a napterek kialakítása – például a loggiák tolóüveg-fallal történő beüvegezése – jelentős energianyereséget hozhat.

 

Lányi Erzsébet előadása - fotó: Garai Péter
5/9
Lányi Erzsébet előadása - fotó: Garai Péter

Kontra Jenő előadása - fotó: Garai Péter
6/9
Kontra Jenő előadása - fotó: Garai Péter

 

 

Dr. Lányi Ezsébet okl. építészmérnök, egyetemi docens a „Fenntartható társadalom épített környezete" című előadásában - korunk problémáit tágabb összefüggésekből szemlélve - kiemelte, hogy „a jelenlegi válság elsősorban civilizációs válság, a környezeti problémák csak következmények." Az igazi változáshoz másfajta társadalmi formációra és gondolkodásra lenne szükség, amelyhez az előadó James Lovelock, a Gaia-elmélet megalkotójának újabb teóriáját, a „fenntartható visszavonulás" vízióját idézte. A Föld eltartóképessége rohamosan romlik, a jelenlegi civilizációs igények fenntartásához másfél bolygónyi erőforrásra lenne szükség; az emberiség közel 200 év alatt elégette a 200 millió év alatt létrejött fosszilis energiahordozók jelentős részét.

Az elmúlt évtizedekben erősödő környezetvédelmi mozgalmak hatására számos „zöld filozófia" jött létre, amelyek alapelveiket tekintve két csoportba sorolhatók: az egyik a jelenlegi civilizációs modell és a változatlan társadalmi struktúra fenntartása mellett a termékszerkezet változtatásával igyekszik választ adni a fenyegető környezeti problémákra, míg a másik gyökeres átalakulást követel, a lokalitás és az autonómia előtérbe helyezését, a közösség érdekeinek fontosságát hangsúlyozza. Az előadó bemutatta a „fenntartható építés" különböző modelljeit, amelyek fő jellegzetessége, hogy az épület és a környezet viszonyát leíró hagyományos, ún. „lineáris" modell helyett szervesen betagozódik a természet ciklikus folyamataiba, ezért „illeszkedő" vagy német modellnek nevezik. Az ökologikus építésmódot jól jellemzi a „folytathatóság" elmélete, amely az R. C. R. (Reduce, Care, Recycling) hármas alapelvére, azaz a környezeti terhelés csökkentésére, a természeti és kulturális sokféleség megőrzésére, valamint a feleslegessé vált anyagok visszaforgatására törekszik. Ezek megvalósításához különböző eszközök állnak az építészek rendelkezésére, az ehhez kapcsolódó jövőbeli feladatok pedig a vidékfejlesztés, a városok barnamezős területeinek revitalizációja, valamint a felújítási-bővítési munkák lesznek. Az előadó példaként a freiburgi Vauban egykori katonai telepének 20 évvel ezelőtt megvalósult komplex újrahaszosítását mutatta be, valamint a hazai 9 ökofalu közül az idén 20 éves Gyűrűfű hagyományos technológiával végzett építkezéseiről villantott fel képeket, hangsúlyozva, hogy az ökologikus-fenntartható építészet elsősorban egy szemléletmód, amely számos tudományterület – többek között az építés- és humánökológia, valamint az építésbiológia – erdeményeit felhasználja céljai eléréséhez.

Fejérdy Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnökhelyettese az elhangzottakhoz hozzászólva a hivatal nyitottságát fejezte ki az energiahatékony megoldásokkal szemben, amelyek műemlékek esetén ugyan nem kötelezőek, de mindenképpen kihasználandó lehetőséget jelentenek. Ehhez kapcsolódóan a KÖH hamarosan „Útmutatót" fog megjelentetni a témában a tervezők számára, amelyben bemutatják a rendelkezésre álló lehetőségeket, továbbá az elfogadható mértékű beavatkozásokhoz kívánnak segítséget nyújtani.

Szikra Csaba okl. gépészmérnök, az Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék tudományos munkatársa „A környezeti energiák passzív hasznosítási lehetősége" címmel tartott előadást, elsősorban a különféle energiagyűjtő szerkezetekre koncentrálva, amelyek közül az üvegház a legösszetettebb és a leghatékonyabb is egyben. Az előadó bemutatta az épületek átlátszó szerkezeteinek energiamérleg-számítását, amelyből kiderült, hogy égtájanként érdemes vizsgálni az ablakok jellegét, mert például egy kétrétegű üvegezéssel ellátott nyílászáró az északi oldalon jobban teljesíthet háromrétegű társánál. A direkt energiagyűjtő rendszereknél a szórt sugárzást is jól hasznosító diffúz üvegezés használata javasolt, mert az egyenletesebben osztja szét az elnyelt hőt, a padló mellett a falakat és a mennyezetet is bevonva a hőtárolásba. Ebben az esetben kiemelt fontosságot kap a ház építészeti formálása. Az indirekt rendszerek közül egy üvegfallal és árnyékolással ellátott, 30 cm vastag kisméretű téglából készült tömegfal kb. 8 órás késleltetésre képes a hőtárolásban. A legfontosabb, hogy a direkt és az indirekt energiagyűjtő rendszereket jól meghatározott arányban kell alkalmazni az épületekben - a különféle gépészeti berendezések ár és hatékonyság szempontjából csak ezek után, a 3. helyen állnak.

 

Szikra Csaba előadása - fotó: Garai Péter
7/9
Szikra Csaba előadása - fotó: Garai Péter

 

 

Dr. Kontra Jenő okl. gépészmérnök, tanszékvezető egyetemi tanár a termálvíz hasznosításának hazai helyzetéről és jövőjéről beszélt. A Kárpát-medencének különleges geotermikus adottságai vannak, mélység tekintetében a hőszivattyúk talajszondái (100-120 m), a közepes mélységű hévízkutak (kb. 500-2000 m körüli), illetve a 20 lezárt, nagy nyomású, 3000-4000 m-es tartományban található kút (pl. Fábiánsebestyén) különíthető el – utóbbiak hőenergiáját a világon geotermikus erőműként hasznosítják. A 790 db működő hazai hévízkút felét a fürdők hasznosítják, 200-at a mezőgazdaság céljaira, a fennmaradó mennyiséget pedig lakó-, és középületek hőellátására használják. Ez utóbbi kezdeményezéshez csupán hat, elsősorban dél-alföldi város csatlakozott (Nagyatád, Szigetvár, Szeged, Szentes, Csongrád, Hódmezővásárhely).

Igen nagy tartalék rejlik a szénhidrogén-kutatások felhagyott, ezres nagyságrendet képviselő kútjaiban, amelyek viszonylag kis ráfordítással, könnyen átalakíthatók hévízkutakká. Ezek nagyrészt 50 ºC körüli vizet szolgáltatnának, amely a felületfűtésekhez kiválóan alkalmazható lenne.A kutatások szerint az elmúlt 100 évben csupán mintegy a 4 %-át termélték ki a hazai termálvízkészletnek, amelynek a 70 %-a a 2500 m mélységig terjedő, könnyen hozzáférhető felső-pannóniai homok- és homokkőrétegekben helyezkedik el. Az előadó szerint a zárt, visszasajtolásos rendszerben gazdaságosan működtethető, gázmotoros hajtású hőszivattyúk elterjesztésére a jövőben nagy hangsúlyt kellene fektetnie Magyarországnak. Az energiahatékonyság növeléséhez az előállító- és az ellátórendszer korszerűsítése egyaránt fontos feladat lenne; csupán a házgyári panelépületek fizikai felújítása és az elszámolható fűtés rendszerének kiépítése önmagában 30 %-os megtérülést eredményezne.

 

Leskó Zsuzsanna és Áts Árpád - fotó: Garai Péter
8/9
Leskó Zsuzsanna és Áts Árpád - fotó: Garai Péter

 

 

A konferencia zárásaként Leskó Zsuzsanna és Áts Árpád mutatta be a 2012-es madridi Solar Decathlon versenyre készülő BME-s csapatát és az Odooproject napenergiát használó, folyamatosan fejlődő lakóház-koncepciót. A legutóbbi, 5. leadásra 200 A3 lapból álló tervsorozat készült, a ház többszöri szét- és összeszerelését pedig a 30 hallgató 9 napi munkájaként elkészült, félórás lebontású ütemterv alapján végzik majd. A passzívház-szintű szerkezetekkel és mobil alapozással rendelkező kísérleti épületet több darabra bontva, mintegy 5000 km-t szállítják majd közúton a verseny helyszínére, ahol csak igen rövid idő áll majd rendelkezésre a végleges összeállításhoz. A napenergia aktív-passzív hasznosításához színvonalas, letisztult építészeti megjelenés társul – az előadók szerint a munka mélysége és precizitása messze túlmutat a szokványos egyetemi feladatokon.

Garai Péter

 

Vélemények (1)
Passzívház minősítő
2012.05.10.
06:39

Nem csodálom, hogy a szervezők csekély érdeklődésre panaszkodtak ezen konferencia kapcsán. A „szakértők“ krémje úgy látja, hogy 20-30%-kal csökkenthető az ország épületek fűtésére fordított energiamennyisége. Na ezzel kint van az ország a vízből! Évente 6%-kal növekszik az energia ára, 10-12 évenként duplázódik. Ez a 20-30% olyan, mint a halottnak a csók. Persze lesz majd siránkozás, amikor a nép nagy része nem engedheti meg magának a meleg otthont! Ki fog akkor majd segíteni? Az EU adófizetők? Vagy majd bányászunk a kertben lignitet? Arról szó sem esett, hogy az Európai Únió előírta a Zéró-CO2-állapotot 2020-ig új épületekre! Nagyon érdekelne, hogy mit javasolnak ezek az ú.n. specialisták erre. Vagy mindenki arra spekulál, hogy Magyarország majd úgy is kibújik ezen köteletettség alól? A tudomány és a gyakorlat jelenlegi állása már egész máshol tart. Lásd itt: http://www.greenpressblog.com/2012/05/europai-energiafordulat-mesterterv-2030.html Teljesen úgy néz ki, hogy a magyar akadémikus szereplők mélyen átaludták ezt a folyamatot és az ébredezésről hallani sem akarnak. Nem a lemaradás a siralmas, hanem az hogy ezek nem is akarnak felzárkózni. Pedig az energiahatékonyság drasztikus növelése sok itt tárgyalt technológiával ellentétben már a mai energiaárak mellett kifejezetten gazdaságos, sőt a legtöbb esetben jóval olcsóbb és nettó jövedelemhez juttatná az országot. A legolcsóbb energia ugyanis az el nem fogyasztott. Amit nem költ el a nép rezsire, azt idehaza költi el! Hogy észak felé a két rétegű üvegezés lenne az optimális, az már a nemtudás netovábbja! Életciklus elemzésről az úr ezek szerint soha sem hallott. A három rétegű üveg alig kerül többe a két rétegűnél és Nyugat Európában már a piac 60-70%-át teszi ki. Ezek szerint ott tudnak helyesen számolni. Inkább azt kellene vizsgálni, hogy a három vagy a négy rétegű üveg az optimális-e a magyarországi kemény telekben.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk