Épülettervek

Takaró a romok felett

1/12

Székesfehérvár történeti központja, látványterv - építészek: Kőhalmy Nóra, Fridrich László, Funk Bogdán

?>
Székesfehérvár történeti központja, látványterv - építészek: Kőhalmy Nóra, Fridrich László, Funk Bogdán
?>
Székesfehérvár történeti központja, látványterv - építészek: Kőhalmy Nóra, Fridrich László, Funk Bogdán
?>
Székesfehérvár történeti központja, látványterv - építészek: Kőhalmy Nóra, Fridrich László, Funk Bogdán
?>
Székesfehérvár történeti központja, látványterv - építészek: Kőhalmy Nóra, Fridrich László, Funk Bogdán
?>
Székesfehérvár történeti központja, látványterv - építészek: Kőhalmy Nóra, Fridrich László, Funk Bogdán
?>
Székesfehérvár történeti központja, látványterv - építészek: Kőhalmy Nóra, Fridrich László, Funk Bogdán
?>
Székesfehérvár történeti központja, magyarázó ábrák - építészek: Kőhalmy Nóra, Fridrich László, Funk Bogdán
?>
Székesfehérvár történeti központja, térkapcsolatok ábra - építészek: Kőhalmy Nóra, Fridrich László, Funk Bogdán
?>
Székesfehérvár történeti központja, helyszínrajz - építészek: Kőhalmy Nóra, Fridrich László, Funk Bogdán
?>
Székesfehérvár történeti központja, helyszínrajz - építészek: Kőhalmy Nóra, Fridrich László, Funk Bogdán
?>
Székesfehérvár történeti központja, metszetek - építészek: Kőhalmy Nóra, Fridrich László, Funk Bogdán
?>
Székesfehérvár történeti központja, romszinti alaprajz - építészek: Kőhalmy Nóra, Fridrich László, Funk Bogdán
1/12

Székesfehérvár történeti központja, látványterv - építészek: Kőhalmy Nóra, Fridrich László, Funk Bogdán

Takaró a romok felett
Épülettervek

Takaró a romok felett

2018.02.15. 11:30

Projektinfó

Földrajzi hely:
Székesfehérvár

Építészek, alkotók:
Funk Bogdán, Kőhalmy Nóra, Fridrich László

Cég, szervezet:
MMA

Székesfehérvár történeti központja 2017 - pályázat

Tervezés éve:
2017

Stáblista

építészek: Kőhalmy Nóra, Fridrich László, Funk Bogdán

A Magyar Művészeti Akadémia által kiírt Székesfehérvár történeti központja 2017 című tervpályázaton minden mű elismerésben részesült. A 14 pályaműből már hatot bemutattunk, most pedig következik Kőhalmy Nóra, Fridrich László, Funk Bogdán kiemelt elismerésben részesült terve.

A Koronázó téren átmenő sétány és a romok jelenlegi szinteltolásos kapcsolata szinte észrevétenül köti össze a múltat a jelennel, a hétköznapi életet a történelem egy szeletével. Megoldandó a romok lefedése állagmegóvás és kutatás céljából, de felmerül, hogy nem sérül-e az a kapcsolat, amiről a tér szól. A romkertet ezért egy rámparendszerrel jelöljük ki, ami egyben bevilágító, közlekedő, bejárat és megpihenő, sehonnan sem választja el a tereket és minden irányból járható. Közvetlen kapcsolatot teremt a várfal felé is, így a romkert tágabb perspektívából, a közeli közpark és püspöki kert mellől is érezhető. A romok megközelítése két irányból lehetséges. Közvetlenül a Lux-féle fogadóépület előtti köztérré alakított területről vagy zarándoklatszerűen feltárva a Városház tér irányából a lefedés peremén körbevezető rámpán haladva.


Székesfehérvár történeti központja, térkapcsolatok ábra - építészek: Kőhalmy Nóra, Fridrich László, Funk Bogdán
8/12
Székesfehérvár történeti központja, térkapcsolatok ábra - építészek: Kőhalmy Nóra, Fridrich László, Funk Bogdán



A környező házak jelentős része a romok felhasználásával épült fel, melyek így az egész környéken szétszóródva fizikai kapcsolatot teremtenek az egykori bazilikával. A romkert belvilágában a szakrális és profán terek kapcsolódnak egymáshoz. Az emlékkert alkalmas a megemlékezésre, a történelmi gyökereinkre való visszatekintésre, melynek folyamatossága a jelenünk és következménye a közös jövőnk. De Magyarország legfontosabb emlékhelye ennél többről is szól. Az államalapítás és igazgatás egyben szakrális cselekedet is volt, Szent István intelmei pedig ma is és mindenkor érvényesek. A kertnek a térbeli kapcsolat mellett időbeli kapcsolata van jelenünkkel, elvonatkoztatva a szakrális és profán világ természetes kapcsolatáról szól: bizonytalan világunkban benne van a rend és a Teremtőben is a teremtendő világ.


Székesfehérvár történeti központja, látványterv - építészek: Kőhalmy Nóra, Fridrich László, Funk Bogdán
4/12
Székesfehérvár történeti központja, látványterv - építészek: Kőhalmy Nóra, Fridrich László, Funk Bogdán

 

A lefedés formája természetes, belesimul a környezetébe, az eredeti tereplejtést követve abból emelkedik el. A tetőn a sírok feletti bevilágítók maximum 50 cm-re emelkednek ki a dombból. A romterület járósíkját a romok alapjáig lemélyítve a legkisebb belmagasság - Ozorai Pipo toronynál - 3m. A csontokat őrző földbe süllyesztett osszáriumot arrébb helyeztük a Lux-épület előtti rendezvénytér jobb kihasználhatósága miatt. A romkertet körülölelő belső járdáról rámpákon keresztül érhetjük el az osszáriumot és a Lux-kiállítóépületet is.

A fedés tartószerkezete profilacél térrács talajcsavarokon nyugvó zártszelvény oszlopokkal alátámasztva, a korlátok tömör acél lemezek. A szerkezeti raszter kialakításánál törekedtünk a régészetileg jelentős illetve még feltáratlan területek elkerülésére. A választott alapozás előnye, hogy a talajt csak minimálisan károsítja és szükség esetén szinte nyomtalanul eltávolítható. A szükséges helyeken acélsodrony háló véd leesés ellen. A romok közötti terület fehér gyöngykavics-terítés burkolata a jövőbeni régészeti kutatások során könnyű hozzáférést biztosít, a látogatók elsősorban a talajszinttől elemelt acél járdán közlekednek. A dobozszerűen kialakított acéllemez lépcsőelemben lépések hatására rezonancia lép fel, az egykor itt zúgó harangok hangját idézve meg. Javasoljuk, hogy a romterület díjmentesen látogatható legyen, így mellőzhetőek a térkapcsolatot megtörő lezáró- és kirekesztőelemek.

 

Székesfehérvár történeti központja, látványterv - építészek: Kőhalmy Nóra, Fridrich László, Funk Bogdán
2/12
Székesfehérvár történeti központja, látványterv - építészek: Kőhalmy Nóra, Fridrich László, Funk Bogdán

 

Kőhalmy Nóra, Fridrich László, Funk Bogdán 

 


Részlet a Bírálóbizottság értékeléséből:

A pályamű azon megoldások közé tartozik, melyek városi térként is szolgáló védőfödémet emelnek a romterület felett, további építményt nem javasolva a térre. Ezzel maximálisan megvédi a romokat, ugyanakkor annak jelentőségét nem szándékozik megjeleníteni. A romvédő födém síkja néhol felhasad, szélein egy spirálisan tekergő vékony szalag, a rom felett pedig centrális kis tömegek teremtenek "bazilikális" térrészleteket a romszinten, a jelentősebb régészeti elemek természetes megvilágítása céljából. Bár a pályamű nem vállal fel konfliktust a környezetével - nem keresi a komplex kérdésre a teljes választ -, önmaga rendszerén belül következetes. A részek az egészet szolgálják és értelmezik. A spirál megjelenésével még egyfajta spiritualitást is hordoz magában a terv. A Lux-féle mauzóleum előtt kialakuló tér jó léptékű.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk