Közélet, hírek

Tákos falu szerencséje a bajban

1/5

?>
?>
?>
?>
?>
1/5

Tákos falu szerencséje a bajban
Közélet, hírek

Tákos falu szerencséje a bajban

2002.01.27. 23:00

A nyíregyházi ÉPKER Kft. tájékoztatója a sikerrel végrehajtott újjáépítésről.

1/5

Közel egy éve, hogy a Beregben, az ország keleti peremén iszonyatos árvíz pusztított, amikor Trapa és Tivadar között két helyen átszakadt a gát március 6-án délután. A Tisza 11 nap múlva húzódott vissza medrébe, hatalmas rombolást hagyva maga után. S az elázott házak közül több csak később rogyott meg, hiszen a vályogházak legnagyobb veszélye a víz, a nedvesség. Tákos falu 159 lakóházából 120-at kellett lebontani, s a többit is helyreállítani.

Az építészek és építők, összefogva a hatóságokkal és intézményekkel igen gyorsan, rögtön a katasztrófavédelem nyomában a rászorulók segítségére siettek, s ahogy a tudósításokból már tudjuk, tavaly év végére az újjáépítés a térségben befejeződött. Tákos falu pedig az első volt a szerencsétlenül járt települések közül, ahol a helyreállítás és építés befejeződött. Ebben nem kis része volt a nyíregyházi ÉPKER Építőipari és Kereskedelmi Kft.-nek, tudhatták meg a szakemeberek azon a tájékoztatón, melyet az ÉTE rendezett január 22-én a Fő utcai MTESZ székházban.

5/5

A cég ugyan először vett részt ilyen munkálatokban, de az egyéb építésekben szerzett tapasztalatok és a jó szervezés, gondos összefogás eredményeképpen sikerrel oldotta meg a feladatot. Rabóczki László, az ÉPKER ügyvezető igazgatója is elsősorban azt emelte ki beszámolójában, hogy nem annyira az építészeti feladat jelentett számukra nehézséget, hanem az ügy kezelése, a jó segítség megtalálása a helyi lakosok tanácstalansága közepette, és a korábbi tapasztalatok alapján meggyökeresedett bizalmatlanság leküzdése. De nem kis büszkeséggel azt tudta elmondani, hogy sikerrel oldották meg ezeket a problémákat is, és így - az építési minőséget sem szem elől vesztve - már június 22-én át tudták adni az első újjáépített házat.

Pedig már az indulásnál fölmerültek nem várt nehézségek, például a kárfelmérés során, melyet még az ár levonulása előtt megkezdődött ugyan, de sajnos nem kellő körültekintéssel. Voltaképpen 3 menet után még egy pótlólagos ún. 3/B ütem is történt, és persze a kárösszegek így fokozatosan növekedtek. A helyreállítás szervezése két vonalon indult, így később három orsázgos céget és három helyi vállakozást végül közkereseti társaságba tömörítettek a munkálatok elvégzésére. Az ÉPKER mellett az ISOBAU és a NYÍRÉP, valamint a Magyar Építő Rt., a KÖZÉV és KÉSZ Rt. volt a konzorcium tagja, és településenként osztották szét egymás között a feladatot. Az ÉPKER a cég nagyságrendjének megfelelően egy falu újjáépítését vállalta, és rögtön az indulásnál bevont a munkába egy helyi szakembert, Pelikán Istvánt

2/5

Pelikán István arról számolt be, hogy már korábban is dolgozott együtt az nyíregyházi céggel, így természetes módon adódott e kapcsolat alapján, hogy ő legyen a tákosi helyreállítás irányítója. A faluról elmondta, hogy 1351-től említik iratok, amikor Tákos Sándor volt a térség földjeinek birtokosa. 1593 óta volt egyházi pecsétje a községnek, és két műemlék épület áll a településen. Az 1766-ból származó református templom patics-vertfalas, zsindelytetős gyönyörű építmény, melyet 1962-1966 között felújítottak, és szerencsére az árvíznél csak kis kár érte, helyreállítása már befejeződött. A másik műemlék a volt bírói ház, melyet csak a jövőben újítanak fel, mert a műemlékeknél már maga a tervezés sokkal lassabb folyamat. A faluban, mely 1961-ben lett "villanyosítva", a tavalyi árvíz során 99 új házat építettek és 36-ot újítottak föl, Pálinkás István a legelsőtől a legutolsóig végigkövette a munkálatokat.

3/5

Jóni Gábor, az ÉPKER műszaki igazgatója, szakmai kérdéesekről adott tájékoztatást. Így többek között elmondta, hogy az építész irodák, élükön a Kós Károly Egyesüléssel és a MAKONÁ-val, 192 pályaművet adtak be, s ezek közül végül is a konzorcium 17 tervet válaszott ki. Először csak 6-8 háztípust akartak elfogadni, de szerencsére ez a szám több mint duplájára emelkedett, ami biztosította, hogy változatosabb faluképek alakuljanak ki. A tervezésben oroszlánrészt vállalt a területi főépítész, Zsigmond László, és a Vándoriskolából hat építész - Bán Zoltán, Fábián Rigó Tamás, Gutowski Róbert, Krieger Orsolya, Kuli László és Salamin Pál váltásokkal helyben végigkövette a munkát. Aktívan részt vettek mind a tervezésben, mind a helyszíni adaptálásokban, mert arra is volt lehetőség, hogy az alapterület és a szobaszám érintetlenül hagyása mellett a kárt szenvedettek kisebb egyéni kéréseit is figyelembe vegyék. S mindeközben arra is volt gondjuk, hogy a házak homlokzatai változatosak legyenek. A tákosi, tornácos, jellegzetes beregi házak főképp Kulcsár Attila nyíregyházi stúdiójából kerültek ki, a többi terv alkotója például a Mányi Stúdió. Sáros László pedig egy imaház terveit készítette el Csaholcra, aminek építését tavasszal kezdik.

4/5

Természetesen az újjáépítésnél figyelemmel voltak arra, hogy 1-1,5 méterrel magasabbra tegyék az új házak padlószintjét, legalább 0,6 méterrel az árvízszint fölé. A zsugorodó agyag talajba sávalapokat raktak, szükség esetén mindenhol vasaltan. Pince persze sehol nem épült, a 70-130 m2 alapterületű házak padlása többségében létráról megközelíthető. A házakhoz többnyire új emésztőt telepítettek, néhol a használaton kívüli kutakat használták föl szennyvízelvezetésre. A szerkezeti falak vastagsága 38 cm, a válaszfalaké 10 cm, az oromfalaké 30 cm. Minden házba kettős kéményt építettek, ami lehetővé teszi, hogy hagyományos fűtést is használjanak, hiszen az újonnan telepített központi fűtés olyan többletkiadással jár, amit nem minden lakó tud vállalni.

A teljes árvízi újjáépítés során 724 új ház épült, a felújításokkal együtt 1624 lakást adtak át a károsultaknak. A konzorcium közösen rendelte az anyagokat, 99 %-ban hazai gyártóktól. Az építési költség 120-140 ezer fornt négyzetméterenként.

A jelenlévők videófilmen tekinthettek meg összefoglalót az áldozatkész, jól szervezett munkáról, amivel az ÉPKER elérte, hogy Tákos község lakói valamennyien visszaköltözhessenek új vagy felújított otthonaikba a sátorokból, melyekben a 2001. év egy részét voltak kénytelenek tölteni. Tavaszra az ÉTE kirándulást szervez majd a helyreállítások személyes megtekintésére - remélhetőleg e kezdeményezést nem akadályozza meg egy újabb pusztító árvíz, aminek veszélye sajnos nem tűnt el teljesen a térség lakóinak életéből.

V.M.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.