/ MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet
Nézőpontok/Kritika

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete

1/20

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
1/20

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete
Nézőpontok/Kritika

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete

2012.06.08. 08:17

Tamáska Máté szociológus, műemlékvédő új könyve a 2004-2009 között folytatott doktori munkájának összefoglalása, amelyben a hagyományos településformák felbomlását, átalakulását és a vidéki kulturális örökségalkotás folyamatát vizsgálja Nagykarácsony, Sukoró és Tiszafüred esettanulmányán keresztül.

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Részlet a könyv bevezetőjéből

A Műemlékvédelem táguló körei1

A népi műemlékek védelmét a huszonegyedik század elején magától értetődő kulturális feladatnak tekintjük. Ugyanezt a megállapítást nem írhattuk volna le hatvan, vagy akár negyven évvel ezelőtt sem.  A falusi és kisvárosi épületek védelmét először kimondó 1949-es törvényerejű rendelet születése kapcsán sokakban merült fel a kétely, miként lesz lehetséges a nagy építészeti alkotások számára létrehozott módszereket az országszerte százezrével található primitív paraszthajlékok megóvásának gyakorlatával összeegyeztetni (DERCSÉNYI 1980: 200).2 Holott a népi építészet felfedezése és elfogadása nem az utolsó állomása volt a szélesedő múlttiszteletnek.

 

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
1/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

 

 

Utána a szecesszió évtizedekig gipszarchitektúrának csúfolt alkotásai, leselejtezett ipari csarnokok és munkásbarakkok, a korai modern, sőt a hatvanas évek neomodern irodaházai kértek és kaptak bebocsátást a kulturális örökség intézményrendszerébe.3 De magán a vidéki értékvédelmen belül is szembeötlő a változás, a műfaji paletta szélesedése (lásd: SÁRI 2006).

A kulturális örökség térhódítása a 19. században megalkotott műemlékvédelmi intézményrendszert is válaszút elé állítja. Ahogy Françoise Choay fogalmazott, a műemléki értékek inflációjának korát éljük (CHOHAY 1998).4 A kihívásokra választ kereső szakemberek körében az utóbbi másfél évtizedben varázsszóként terjedt el egy új kifejezés, a „műemlékvédelem társadalmasodása". A meglehetősen diffúz fogalom röviden úgy jellemezhető, hogy a történeti értékek felfedezésében, kanonizálásában és megóvásában a korábbi, főként műszaki-művészettörténeti szemléletet egy szélesebb társadalmi párbeszéd váltja fel. Ennek az igénynek kíván jogi keretet nyújtani a „helyi értékvédelem", amely a listás ingatlanokkal szemben rugalmasabb keretet biztosít a lokális közösségeknek saját építészeti múltjuk megőrzéséhez (OROSZ 1998, 2002).

A vidék kulturális örökségalkotása azonban messze túlmutat a jog hatáskörén. Ha egy-egy településkép örökségét értelmezni kívánjuk, nem elégedhetünk meg a hivatalosan szereplő ingatlanok tanulmányozásával. Ezek gyakran elszigetelten állnak egy-egy teljesen arculatát vesztett község központjában. Akaratuk ellenére nemcsak a meghaladott múltat testesítik meg, de a műemlékes gondolkodás és a közízlés közötti különbséget is. Máshol kulturális értékként fel nem fedezve maradtak fenn történeti településképek. A kulturális örökség tehát komplexebb, a szélesen vett társadalmi környezetet figyelembe vevő szociológiai látásmódot igényel, olyan látásmódot, amely észrevenni képes a kulturális örökség intézményi keretein kívüli mozgásokat is.

 

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
2/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
3/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

 

 

A könyv felépítése

(1) A könyv mindenekelőtt arra a kérdésre keresi a választ, vajon a vidéki Magyarországon miként működik a kulturális örökségalkotás folyamata, és mindez milyen viszonyban áll az épített környezet alakulásának általános folyamataival?  A kérdésből adódóan több tudományterület eredményeit kellett összeegyeztetni, így a szociológiai mellett a történettudomány, a néprajz és az építészettörténet is helyet kapott. Mindenekelőtt az örökségalkotás folyamatának elméleti alapjait kellett tisztázni, azt a határt megkeresni, ahol a társadalom és az épített környezet spontán folyamataiba belép a kulturális örökségalkotás.   

(2) A formaképződés általános modellje: A fogalmi apparátus alapjául választott, Hajnal István megalkotta formaképődés nem tartozik a gyakran hivatkozott fogalmak közé. Annak ellenére, hogy léteznek a szociológia mai felfogásához közelebb álló fogalmak is, mint pl. a Durkheimnél felbukkanó morfológiai tény vagy a Simmel leírta térképződés, a kutatási kérdés megválaszolásához Hajnal személete bizonyult a leggyümölcsözőbbnek. Ő ugyanis nem egyszerűen a társadalmi jelenségek háttereként kezeli az anyagi formákat, hanem azok szerves részeként.

(3) A kulturális örökség: Hajnal István formaképződés-elmélete nem terjedt, nem terjedhetett ki a kulturális örökségalkotás folyamataira. Ennek oka, hogy a kulturális örökségalkotás éppen ott kezdődhet el, ahol a lassú századok folytonossága megszakad, és a tradíciók elveszítik szabályozó erejüket. Mindez akkor következik be, ha a változások olyan sebességet érnek el, amelyhez a korábbi településszövet csak jelentős roncsolódásokkal képes alkalmazkodni. Mindez az emlékezet radikális átformálódásához, végső soron a tradíció helyekbe költözéséhez vezet el (NORA 1989: 140).

 

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
4/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

 

 

(4) Útban egy elméleti modell felé: A kulturális örökségalkotás utóbbi évtizedekben megélénkülő diskurzusából és Hajnal István történetszociológiai munkáiból kiindulva a kutatás saját fogalmi keretet alkotott. A spontán formaképződés nagy vonalakban megfeleltethető a hajnaliánus modellnek, míg a kulturális örökségen belül további két forma, a nosztalgikus és a megőrző örökségalkotás volt elkülöníthető. A kutatás empirikus adatainak értelmezése, tehát maga az örökségalkotási modell, e fogalmi apparátusból építkezik, ezt gondolja tovább és fejti ki részletesen.

(5) A vidék történeti építészetének felbomlása: Noha a népi építészetről ma már igen széleskörű ismereteink vannak, viszonylag keveset tudunk annak felbomlásáról. Szükséges volt tehát főbb vonalakban áttekinteni, melyek voltak azok a településszerkezeti és építészeti változások, amelyek az elmúlt évtizedekben gyökeresen átformálták a vidéki települések zömét.

 

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
5/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
6/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

 

 

(6) Vizsgálati módszerek. A kiválasztott települések egymástól távol fekszenek, és igen különböző történeti szituációban fejlődtek. A terepi felmérések során egyrészt a történetileg meghatározott építészeti környezet feltárása, másrészt az ezen környezethez fűződő lakossági vélemények összegyűjtése volt a cél. Ennek érdekében térképeket, fejlesztési dokumentumokat, archív fotókat kellett összegyűjteni, dokumentált terepbejárások, interjúk, valamint egy kérdőíves adatfelvételre is sor került.

(7-9) Esettanulmányok: Nagykarácsony, Sukoró, Tiszafüred. Az esettanulmányok egységes felépítést követnek. Az első két rész a településformák-társadalomformák morfológiai együttjárásait rekonstruálja a török kortól napjainkig. A tág időhatárt az tette szükségessé, hogy a vizsgált három helyszínen a mai építészeti örökség alapvonásai egészen a 18. század kezdetéig nyúlnak vissza. Az áttekintésben kronológiai rendben haladva tárulkoznak fel a nagy társadalmi változások, azok kölcsönhatásai az építészeti formákkal. Mivel a szakirodalom az 1945-ös évet éles cezúraként kezeli, a morfológiai leírások is háború előtti és háború utáni részekre oszlanak. Az esettanulmányok harmadik egysége a kérdőívre adott válaszok főbb eloszlásait ismerteti.

 

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
7/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
8/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
9/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

 

 

(10) Az esettanulmányok összevetése. Az esettanulmányokban feltárt összefüggések összevetésekor a leírások nomotetikus törvényszerűségei bontakoznak ki. A kronologikus szemléletet megtartva, az empirikus ismeretek kínálta összehasonlítási szempontok mentén tekintettem át a három település társadalom- és építéstörténetét. A szerkezeti viszonyok történeti alakulását ezek szerint az expanzió, a központok differenciálódása, az utcásodás és a természeti elidegenedés folyamatai jellemzik. A lakóházak esetében pedig a falusi társadalom orientációjának változása került a középpontba. Így a korai rendies mintakövetést a huszadik században felváltja az urbanizációs törekvés, amelynek korai, háború előtti formái még megtartották a kapcsolatot a paraszti múlttal, míg szocialista változata teljesen szakított azzal.

(11) Az örökségalkotás modellje. Az örökségalkotás modellje a spontán formaképződésből indul ki. Összefüggésbe hozza azt a társadalmi változás dinamikájával, s ennek segítségével indokolja a települési örökség alakulásának sorsát. Miközben a lassan alakuló társadalmakban a formaszerkezeteknek elegendő ideje marad az alkalmazkodásra, addig a második világháború után felgyorsult világban a spontán folyamatok egyre kevésbé képesek fenntartani a településkép egységét. A falvakban is megjelenik a „történetiség" fogalma, amellyel párhuzamosan a kulturális örökségalkotási mechanizmusok nyernek több-kevesebb teret. A három helyszín ennek a múltértelmezési folyamatnak eltérő lépcsőfokait testesíti meg. Nagykarácsony konzervatív ízlésvilága a legutóbbi évekig képes volt az építészeti örökséget a maga történeti dinamikájában ápolni és fejleszteni. A gyors modernizációs pályára lépő Tiszafüreden a jelen kihívásai szinte teljesen maguk alá temették a történeti települést, különösen annak falusias hagyatékát. Végül Sukorón a posztmodern viszonyulás jelenléte mutatható ki, ahol az erős konjunkturális felfutás a megőrző és a nosztalgikus örökségalkotásnak is helyet biztosít.

 

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
10/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

 

 

Egyéb olvasatok

Az esettanulmányokban bemutatott anyag természeténél fogva más olvasatokat is megenged. Az írás része kíván lenni a szociológiai módszerek megújítását, kiegészítését célzó  törekvéseknek. Az adatgyűjtések terén ma még a kérdőívezés bír a legnagyobb presztízzsel. A kérdőívekből nyerhető válaszok hiányosságainak pótlására azonban az utóbbi évtizedekben egy sor alternatív metodológiai eljárás honosodott meg, mint pl. a fókuszcsoportos interjú, a mentális térképezés vagy a kapcsolatháló elemzés (LETENYEI 2006). A munka során ehhez az útkereséshez kapcsolódóan a terepi megfigyelés olyan kevésbé alkalmazott lehetőségei kerültek elő, mint a térképi források elemzése, a településszerkezeti analízis vagy a tárgyi kultúra leírása.

 

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
11/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
12/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
13/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
14/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
15/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
16/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
17/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
18/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
19/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
20/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

 

 

Másodikként említhető az írás társadalomtörténeti aspektusa. A társadalomtörténettel ma jobbára a történészek foglalkoznak, holott a szociológia időablakának kinyitása nem kevésbé érdekes eredményeket hozhatna (BENDA-SZEKERES 2007, HORVÁTH 2001). A könyvben olvasható esettanulmányok tág időkerete, de az összehasonlítás során felvázolt folyamatok történeti íve, nem utolsó sorban pedig a hajnaliánus szemlélet ezt a célt igyekszik szolgálni.

Végül érdeklődésre tarthat számot az írás a néprajz művelőinek körében is. Amennyire részletesen dokumentált a parasztház évszázados fejlődése, annyira elnagyoltak ismereteink a huszadik század második felének házfejlődéséről. A legtöbb szerző szóra sem méltatja, vagy ha igen, néhány sorban elintézi a Magyarország egyik legmeghatározóbb épülettípusát, a sátortetős kockaházat, holott a kockaház-jelenség része a paraszti kultúra történetének, még ha annak utolsó, felbomló szakaszát testesíti is meg. Újabban a néprajz művelőinek körében is megfigyelhető a közelmúlt felé fordulás (FEJŐS 2003). A könyv ezekhez a törekvésekhez kapcsolódóan a néprajz és a szociológia közeledését is szolgálhatja.

Kiadó: Martin Opitz Kiadó
Megjelenés: 2011
Formátum: 167 x 237 mm
Oldalszám: 202
ISBN: 978-963-9987-04-3


Tamáska Máté (1976, Budapest) szociológus, műemlékvédő, az építészmérnöki és a szociológia tudományok doktora, jelenleg az MTA Szociológiai Intézetének külső munkatársa. Fő kutatási területe a hagyományos települési kultúrák átalakulásával járó urbanisztikai kihívások feltárása. „A vidéki tér emlékezete" a 2004-2009 között folyó doktori munkájának összefoglalása, amelyben a hagyományos településformák felbomlását, átalakulását és részbeni örökségesítését vizsgálta.

Tamáska Máté az elmúlt években a hazai helyszínek mellett mindenekelőtt Dél-Szlovákiában, Erdélyben és Burgenlandban dolgozott. 2010/11-ben Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjat nyert, főként ennek az időszaknak az eredményeit foglalja össze „Kassa vidék településképei" című könyve, amelyet a pozsonyi Kalligram kiadó jelentet meg, várhatóan idén szeptemberben.

Kutatási látásmódját mindenekelőtt a helyszíni megfigyelések határozzák meg, az elméleti iskolák merevségétől független érzékenysége a terep kínálta kérdések iránt. Írásai az építészetről szólnak, de nem az építészet, hanem a szociológia felől közelít. Munkáit olvasva a településképeket alakító társadalmi tényezőről tudhatunk meg többet. Tudományos tevékenysége mellett állandó szerzője a Magyar Földrajzi Társaság ismeretterjesztő magazinjának, a Földgömb-nek is [http://afoldgomb.hu/].


1: Hasonló címmel rendezett kiállítást az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 2000-ben (BAZSÓ-MADARÁSZ 2000).
2: Akkoriban keletkezett anekdota szerint egy nemtetszésének hangot adó szaktekintély gúnyosan megjegyezte, miszerint a tehéntrágyának és az árnyékszéknek nincs helye nemzeti ereklyéink között.
3: A műemlékvédelem időhatárának kitolódásában a hatvanas évek jelentette az áttörést, mikor az addig lenézett szecessziót rehabilitálta az építész szakma. A vitáról lásd (DÉRY 1995: 157). 
4: Az eredetileg francia munkáról a fordító, Kovács Kázmér írt magyar nyelvű recenziót (KOVÁCS 2000).

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk