Emberek/Portré

”...tanuljunk a régin, keressük az újat...”

1/16

Dagobert Peche rajza

?>
Dagobert Peche rajza
?>
Dagobert Peche rajza
?>
Dagobert Peche rajza
?>
Dagobert Peche rajza
?>
Friedrich Ohmann 1920-ban - fotó: Ferdinand Schmutzer
?>
Hugo Gorge vidéki villa homlokzata
?>
Hugo Gorge vidéki villa tanulmányterve
?>
Klaudius Madlmayr kolostor, búcsújáró templom, iskola és gazdasági létesítmény terve
?>
Mátrai Béla és Victor Fenzel rajzai
?>
Paul Fraenkel Stájerországi kúria tanulmányterve
?>
Wilhelm Baumgarten Városháza terve, perspektivikus részletrajzok
?>
Wilhelm Baumgarten Városháza terve, Waidhofen an der Ybbs
?>
Wilhelm Pleyer és Alois Weese rajzai
?>
az album címlapja
?>
Az Ohmann által tervezett Zsolnay-váza a pécsi Püspöki Palota kertjében
?>
1/16

Dagobert Peche rajza

”...tanuljunk a régin, keressük az újat...”
Emberek/Portré

”...tanuljunk a régin, keressük az újat...”

2017.03.27. 10:14

Cikkinfó

Szerzők:
Pesti Monika

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Friedrich Ohmann

Cég, szervezet:
Lechner Tudásközpont

A címben szereplő gondolatot Hauszmann Alajos írta 1908-ban, ám jól jellemzi a Bécsi Képzőművészeti Akadémián Friedrich Ohmann vezette építésziskola működését is. A professzor nem adott át kész receptet a hallgatóinak, hanem egyedi, elmélyült gondolkodásra buzdította őket, fontosnak tartotta, hogy a monarchia legkülönbözőbb tájairól érkező diákok a nagyváros erős impulzusai között is megőrizzék a szülőföldjükről hozott egyéni karakterüket.

"Egy új korszak kiindulópontján állva, feleleveníti a korábbi korszakok szép részeit, arra törekedve, hogy a lehető legjobban megragadja őket." – írta Friedrich von Feldegg, egy korabeli építészeti szakíró Ohmann munkásságáról. 

Friedrich Ohmann pályafutása egy igazi monarchiabeli életút volt. 1858-ban született Lembergben, a mai Lvovban, ami akkor Galíciához tartozott. A szülővárosában kezdte meg iskolai tanulmányait, majd amikor építési tanácsos édesapja Galícia és Bukovina tartományi építési igazgatója lett, a család Csernovicba költözött. Miután az itteni főreáliskolát elvégezte, 1877-ben Bécsben a Műszaki Főiskolán (Technische Hochschule) tanult építészetet, amiben minden bizonnyal édesapja példája is ösztönözte. Majd, hogy a képzettségét művészeti irányban is tökéletesítse, beiratkozott a Képzőművészeti Akadémiára, ahol Friedrich von Schmidt tanítványa volt, ahogy korábban Schulek Frigyes, Schulcz Ferenc és Steindl Imre is. 
 

az album címlapja
14/16
az album címlapja


 

Az első év elvégzése után az amszterdami tőzsdére kiírt tervpályázaton 245 pályázó közül második díjat nyert Jan Groll holland építész munkatársaként. Miután a gyakorlati életben egy ilyen nagyléptékű munkán kipróbálta magát, már nem ment vissza az akadémiára, hanem az Állami Ipariskolában vállalt tanársegédi állást, majd a főiskolán lett asszisztens Karl König mellett. Az oktatói tevékenységen kívül intenzíven foglalkozott a barokk stílussal, felméréseket készített, melyek rajzait két kötetben publikálta is.

1888-ban Prágába költözött, ahol az Iparművészeti Iskolában kapott állást, majd négy évvel később professzorrá nevezték ki. 1896-tól emellett még a prágai Művészeti Akadémián is tanított építészetet, stílusismeretet és perspektivikus ábrázolást. Számos műemléki rekonstrukció mellett új épületeket is tervezett, pályázatokon vett részt, amelyek közül néhány – mint például a múzeum Reichenbergben – meg is valósult.

Tíz év prágai tartózkodás után tért vissza Bécsbe, ahol a folyószabályozáshoz kapcsolódó munkák építészeti vezetője lett. Egy évvel később a Hofburg művészeti vezetőjének is kinevezték, ennek kapcsán számos különböző feladatot oldott meg, új épületszárnyak építése és a meglévők átépítése mellett például megtervezte és megépítette a Pálmaházat. 
 

Dagobert Peche rajza
1/16
Dagobert Peche rajza


 

Ohmann élénk résztvevője volt a birodalmi főváros művészeti életének, és nagy érdeklődéssel követte a századforduló változásait. A Künstlerhaus (Művészház) tagjaként egyike volt azon kevés építészeknek, akik az akadémikus szellemű intézményből – a müncheni példát követve – kivonuló Secession csoportnak kezdettől fogva tagjai voltak. 1904-ben kérték fel a Képzőművészeti Akadémia építészeti mesteriskolájának vezetésére, olyan elődök után, mint például Otto Wagner. Tanári munkája mellett tervezőként is igen termékeny volt, Bécsben és a monarchia más városaiban is számos épülete áll. A városépítési kérdések is foglalkoztatták, több fontos témában dolgozott ki terveket, így a Votivkirche előtti tér és a Karlsplatz kialakításához is.

Az életútjában magyar vonatkozásokat is találhatunk: ő tervezte a Zsolnay-gyártól a bécsi városi park számára rendelt hat darab türkizkék óriásvázát, amelyekből végül több is készült. Kettőt a gyár udvarán helyeztek el (ezekből egy ma is látható a Zsolnay Negyedben), két másik Szerbiába, Palicsra került (ezek most is ott állnak a tó mellett), egyet pedig a pécsi Rózsakertben állítottak fel, ezt a közelmúltban restauráltatta a Pécsi Egyházmegye és a Püspöki Palota kertjében meg is tekinthető. A bécsi Stadtpark vázái egy kivételével – amely aztán múzeumba került – a II. világháborúban elpusztultak, a helyükön ma másolatok állnak. 1916-ban Hermann Hahn müncheni szobrász mellett Ohmann volt a másik külföldi tagja a budapesti Erzsébet királyné emlékmű pályázat bírálóbizottságának. Tanítványai között is voltak magyarok, ilyen volt például Wälder Gyula vagy az 1907-09-es albumban szereplő Mátrai Béla.


Az Ohmann által tervezett Zsolnay-váza a pécsi Püspöki Palota kertjében
15/16
Az Ohmann által tervezett Zsolnay-váza a pécsi Püspöki Palota kertjében


 

A bécsi Képzőművészeti Akadémia építészeti mesteriskolájában Ohmann vezetésével készült munkákat publikálták is, az egyik ilyen – 1907-1909 közötti terveket tartalmazó – album egy példánya dr. Kotsis Iván hagyatékának részeként került a Lechner Tudásközpont szakkönyvtárába. Ahogy a rajzokból és a bevezető szövegből is kiderül, Ohmann nem követelte meg a diákjaitól, hogy valamely stílusban tervezzenek, hanem személyes és korszerű gondolkodásra törekedett. Nem akart a hallgatóknak egy kész receptet átadni, nem akart egy új jelszót kitűzni eléjük. A művészi szabadság modern törekvését sohasem csak az új formák keresésében akarta megvalósítani. Mindent tiszteletben tartott, amit a művészi gondolkozás és érzés valaha is megteremtett.

A kiindulópontja a táj és a városkép, illetve ezek hangulata volt, ebbe akarta aztán az új dolgokat beleépíteni. Mindent elvetett, ami a fantázia túlzott elburjánzásához vezetne (ahogy az szerinte saját korában sokszor előfordult). Úgy találta, hogy a korabeli építész iskolákban hiányzik az elmélyülés. Nem szabad mindig csak nagy projektek megtervezését megcélozni, az ideális építészoktatás műtermi munka, ahol a hallgató a mestere alkotómunkájában segédkezve tanul és közben olyan művészeti oktatásban is részesül, amely a személyiségének és a tehetségének megfelelő.

Egy építésznek kisebb léptékű munkákat is kell terveznie, és nem elég csak az alaprajzok és a homlokzatok konstrukcióját összeraknia, hanem az épület környezetét is finoman érzékelnie kell, a művészi és az általános kultúrát megragadva – Ohmann véleménye szerint ez különbözteti meg az építőmérnöktől. Egy ajtógombot vagy egy tapétát is meg kell tudnia tervezni, és tájékozottnak kell lennie, a fa, a fém, a kő és általában minden anyag és technika vonatkozásában, amit az emberiség a művészetében valaha is felhasznált.

Ohmann azt tanácsolta növendékeinek, hogy a szemüket és a szívüket tartsák nyitva a szépre. Mindig tanulunk valami újat, ha a szemünket nyitva tartjuk, ugyanakkor nem téphetünk ki és dobhatunk mindent el a lelkünkből. A mindenáron egyedire való törekvést visszautasította.


Wilhelm Baumgarten Városháza terve, Waidhofen an der Ybbs
12/16
Wilhelm Baumgarten Városháza terve, Waidhofen an der Ybbs


A hely szellemének tiszteletben tartása annál is inkább fontos momentum volt Ohmann építészeti és pedagógiai koncepciójában, mivel tanítványai a monarchiának a táj és a kultúra szempontjából is erősen különböző részeiből származtak. Ohmann hangsúlyt fektetett arra, hogy a hallgatói a nagyváros erős impulzusai között is megőrizzék a szülőföldjükről hozott egyéni karakterüket. Ennek felelt meg a tervezési feladatok helyszíne is: a délről származó Gianino Zaninovich és Agostino Bastiancig Triesztbe és Lovranba, a cseh Madlmayer Morvaországba, a Szudétavidékről származó Pallme-König Jablonec nad Nisou-ba, a magyar Mátrai Béla Budapestre tervezett épületeket.

Friedrich Ohmann építészeti állásfoglalása a 19-20. század fordulójának átalakulásban lévő világában sok szempontból rokonítható azzal a véleménnyel, amit Hauszmann ír le 1908-ban a Néhány szó a modern építészetről című művében: "Maradjunk hűek a tradícióhoz, tanuljunk a régin, keressük az újat, tartsuk ébren érzékeinket a maradandó becscsel bíró hazai emlékeink irányában, ezekből fejlesszük tovább építészetünket, de fogadjuk nyílt szemmel az újból azt, ami jó."

Pesti Monika
Lechner Tudásközpont

Források

Képek

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk