Terv az új csepeli városházára – tervtanácsi vita

Az építészeti pályáztatás és a szerzői jog intézményének aláásására sok esetben éppen a törvények és az egymással nem harmonizált szabályozások adják meg a lehetőséget. A nagyobb közérdekű beruházások kapcsán rendre demoralizáló érdekellentétek, elvarratlan szálak és tisztázatlan jogi viszonyok határozzák meg az ügymenetet. Feszültségokozó helyzet állt elő a XXI. kerületi Önkormányzat beruházási terve, a polgármesteri hivatal bővítésére és felújítására készült tervek esetében is.

Különösebben nem kavarjuk fel a kedélyeket azzal, ha úgy gondoljuk, hogy az építészeti pályáztatás és a szerzői jog intézményének aláásására sok esetben éppen a törvények és az egymással nem harmonizált szabályozások adják meg a lehetőséget. A nagyobb közérdekű beruházások kapcsán rendre demoralizáló érdekellentétek, elvarratlan szálak és tisztázatlan jogi viszonyok határozzák meg az ügymenetet. A zavaros helyzet sokakat arra ösztönöz, hogy sutba vágják a pályázati eljárást, s inkább a személyes lehetőségekkel élve oldják meg a problémát.

Feszültségokozó helyzet állt elő a XXI. kerületi Önkormányzat beruházási terve, a polgármesteri hivatal bővítésére és felújítására készült tervek esetében is. A hivatal a csepeli Főtér (Szent Imre-tér) rekonstrukciójának első ütemeként valósítaná meg Gyüre Zsolt és munkatársai tervét. A Fővárosi Tervtanács december 5-i ülésén Gyüre Zsolt elmondta, hogy a szerzői jog alapján jutott a munkához: mivel a 2002-ben elindított városközpont-rehabilitációs programhoz ő is csatlakozott, s számos kerületi közintézmény koncepciótervét készítette el, így lehetőség volt arra, hogy induljon az önkormányzat által kiírt meghívásos közbeszerzési pályázaton. Polinszky Tibor, a XXI. kerület főépítésze rámutatott, hogy a fennálló helyzetben a szabályok lehetőséget adnak erre a megoldásra. Külön kiemelte, hogy szakvéleményt kértek a Magyar Építész Kamarától (MÉK) is, mely állásfoglalásában leszögezte, hogy pályázati vagy szerzői jogi úton kell rendezni az ügyet. Állítását az ülést vezető Eltér István, a MÉK elnöke nem tudta megerősíteni.

A jelenlévő tanácstagok soraiból többen is kifejezték, hogy nem szimpatizálnak a megoldással: Pethő László szerint nonszensz, hogy egy ilyen nagy volumenű beruházás mellőzi a pályázatot. Skardelli György Pethőhöz kapcsolódva hangsúlyozta, hogy itt súlyos ellentmondások lehetnek – egy ilyen összegű fejlesztés esetén jogos a feltevés, hogy a pályázat elhagyása nem a pályázat intézményével kapcsolatos jogbiztonság hiányának bizonyítéka-e.

Most lássuk magát a tervet. A városrész különböző pontjaira szétszórodott önkormányzati irodákat az új épületbe vonnák össze. A hivatal jelenlegi központja az egykori csepeli községházában működik, mely 1910 körül épült Miskolci László tervei szerint. Az épület jellegzetesen századfordulós hangulatát, szecessziós-vernakuláris-Kós Károly-i karakterét csak nyomokban őrzi – a főbejárat magastetős tornya az ostrom idején pusztult el. A későbbiekben többször bővítették, az U-alakú udvart beépítették, szárnyaira emeletet húztak. A községháza a II. Rákóczi Ferenc út – Tanácsház út – Petz Ferenc utca – Karácsony Sándor utca által határolt nagyobb önkormányzati tulajdonú telken áll, mely a szomszédos iskolát és a Petz Ferenc utca mentén, illetve a községháza mögött sorakozó hivatali melléképületeket is magában foglalja. Ez utóbbiak helyére kerülne az új ház, melynek bejárati (déli irányba, a Karácsony Sándor utca felé néző) homlokzata előtt kis teret alakítanának ki a panelépületek övezte kis Petz Ferenc utcai park bővítményeként. A községháza eredeti állapotát csak részben állítanák vissza: újra felépülne a torony felső része a meredek nyeregtetővel, elbontanák a toldalékokat, de a részleteket (zsalugáterek, feliratok) már nem rekonstruálnák.

Az új épület rövid nyaktaggal kapcsolódna a régihez, s lényegében két, a Petz Ferenc utcára merőleges, hasáb alakú irodatömbből és az azokat összekötő üvegfalas közlekedőmagból állna. A földszinten négyzetes, az első emelettől fölfelé H-alaprajzú épület megemelt udvarokat fogna közre, a legfelső (negyedik) szint tetején legyező alakú gyűlésterem helyezkedne el. A községházán, annak udvarán és az új épületen földszinti passzázs vonulna végig, mely a főteret a hátsó kis parkosított térrel kötné össze. A passzázs mentén sorakoznának a különféle közhivatali funkciókat kiszolgáló egységek (információs pult, ügyfélfogadó irodák, házasságkötő terem, képviselői terem), az emeleten az önkormányzat irodái lennének. A községházát a különféle reprezentatív céloknak tartanák fenn.

Kóris János opponensi véleményében megfogalmazta kételyeit: az új épület terve funkcionális zavarokat hordoz, a közlekedőterek szűkek és túlbonyolítottak. Formai értelemben az új tömb túlságosan emlékműszerű, ráadásul közhelyes is, az „internacionális" elemeket szolgaian másolja. A terv elfogadását csak gyökeres átdolgozás után javasolja.

A tanácstagok közül Dévényi Tamás, Marosi Miklós, Skardelli György, Roth János és Baliga Kornél szerint jó gondolat a passzázs, de nem ebben a formában: túl szűk, eseménytelen, avítt megoldások sorát hordozza. Egyöntetű véleményük szerint a passzázs az intézmény nyitottságát jelenthetné, csakhogy az épület szinte minden részletében ellentmondásba keveredik a közösségi tengely koncepciójával. Ahelyett, hogy az épület szárnyai közrefognák a passzázst, inkább elvágják azt (merőlegesen húzódó irodatömbök, az átjárás útjába telepített lift stb.) Baliga Kornél felhívta a figyelmet a közlekedőterek elégtelenségére, a félretolt, szűk lépcsőházakra, a csak alárendelt helyiségeken át megközelíthető, ám kiemelt jelentőségű terekre.
A tervtanács a tervet engedélyezésre nem javasolta.

Haba Péter
tervlapok forrása: http://www.budapest21.hu/portal/server.pt