Közélet, hírek

Terv az új csepeli városházára – tervtanácsi vita

1/2

Főtér rekonstrukció I. ütem (2. sz. látványterv)

?>
Főtér rekonstrukció I. ütem (2. sz. látványterv)
?>
Főtér rekonstrukció I. ütem (1. sz. látványterv)
1/2

Főtér rekonstrukció I. ütem (2. sz. látványterv)

Terv az új csepeli városházára – tervtanácsi vita
Közélet, hírek

Terv az új csepeli városházára – tervtanácsi vita

2007.12.11. 10:51

Cikkinfó

Szerzők:
Haba Péter

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Gyüre Zsolt

Az építészeti pályáztatás és a szerzői jog intézményének aláásására sok esetben éppen a törvények és az egymással nem harmonizált szabályozások adják meg a lehetőséget. A nagyobb közérdekű beruházások kapcsán rendre demoralizáló érdekellentétek, elvarratlan szálak és tisztázatlan jogi viszonyok határozzák meg az ügymenetet. Feszültségokozó helyzet állt elő a XXI. kerületi Önkormányzat beruházási terve, a polgármesteri hivatal bővítésére és felújítására készült tervek esetében is.

Különösebben nem kavarjuk fel a kedélyeket azzal, ha úgy gondoljuk, hogy az építészeti pályáztatás és a szerzői jog intézményének aláásására sok esetben éppen a törvények és az egymással nem harmonizált szabályozások adják meg a lehetőséget. A nagyobb közérdekű beruházások kapcsán rendre demoralizáló érdekellentétek, elvarratlan szálak és tisztázatlan jogi viszonyok határozzák meg az ügymenetet. A zavaros helyzet sokakat arra ösztönöz, hogy sutba vágják a pályázati eljárást, s inkább a személyes lehetőségekkel élve oldják meg a problémát.

Feszültségokozó helyzet állt elő a XXI. kerületi Önkormányzat beruházási terve, a polgármesteri hivatal bővítésére és felújítására készült tervek esetében is. A hivatal a csepeli Főtér (Szent Imre-tér) rekonstrukciójának első ütemeként valósítaná meg Gyüre Zsolt és munkatársai tervét. A Fővárosi Tervtanács december 5-i ülésén Gyüre Zsolt elmondta, hogy a szerzői jog alapján jutott a munkához: mivel a 2002-ben elindított városközpont-rehabilitációs programhoz ő is csatlakozott, s számos kerületi közintézmény koncepciótervét készítette el, így lehetőség volt arra, hogy induljon az önkormányzat által kiírt meghívásos közbeszerzési pályázaton. Polinszky Tibor, a XXI. kerület főépítésze rámutatott, hogy a fennálló helyzetben a szabályok lehetőséget adnak erre a megoldásra. Külön kiemelte, hogy szakvéleményt kértek a Magyar Építész Kamarától (MÉK) is, mely állásfoglalásában leszögezte, hogy pályázati vagy szerzői jogi úton kell rendezni az ügyet. Állítását az ülést vezető Eltér István, a MÉK elnöke nem tudta megerősíteni.


Főtér rekonstrukció I. ütem (1. sz. látványterv)
2/2
Főtér rekonstrukció I. ütem (1. sz. látványterv)

Főtér rekonstrukció I. ütem (2. sz. látványterv)
1/2
Főtér rekonstrukció I. ütem (2. sz. látványterv)


A jelenlévő tanácstagok soraiból többen is kifejezték, hogy nem szimpatizálnak a megoldással: Pethő László szerint nonszensz, hogy egy ilyen nagy volumenű beruházás mellőzi a pályázatot. Skardelli György Pethőhöz kapcsolódva hangsúlyozta, hogy itt súlyos ellentmondások lehetnek – egy ilyen összegű fejlesztés esetén jogos a feltevés, hogy a pályázat elhagyása nem a pályázat intézményével kapcsolatos jogbiztonság hiányának bizonyítéka-e.

Most lássuk magát a tervet. A városrész különböző pontjaira szétszórodott önkormányzati irodákat az új épületbe vonnák össze. A hivatal jelenlegi központja az egykori csepeli községházában működik, mely 1910 körül épült Miskolci László tervei szerint. Az épület jellegzetesen századfordulós hangulatát, szecessziós-vernakuláris-Kós Károly-i karakterét csak nyomokban őrzi – a főbejárat magastetős tornya az ostrom idején pusztult el. A későbbiekben többször bővítették, az U-alakú udvart beépítették, szárnyaira emeletet húztak. A községháza a II. Rákóczi Ferenc út – Tanácsház út – Petz Ferenc utca – Karácsony Sándor utca által határolt nagyobb önkormányzati tulajdonú telken áll, mely a szomszédos iskolát és a Petz Ferenc utca mentén, illetve a községháza mögött sorakozó hivatali melléképületeket is magában foglalja. Ez utóbbiak helyére kerülne az új ház, melynek bejárati (déli irányba, a Karácsony Sándor utca felé néző) homlokzata előtt kis teret alakítanának ki a panelépületek övezte kis Petz Ferenc utcai park bővítményeként. A községháza eredeti állapotát csak részben állítanák vissza: újra felépülne a torony felső része a meredek nyeregtetővel, elbontanák a toldalékokat, de a részleteket (zsalugáterek, feliratok) már nem rekonstruálnák.

Az új épület rövid nyaktaggal kapcsolódna a régihez, s lényegében két, a Petz Ferenc utcára merőleges, hasáb alakú irodatömbből és az azokat összekötő üvegfalas közlekedőmagból állna. A földszinten négyzetes, az első emelettől fölfelé H-alaprajzú épület megemelt udvarokat fogna közre, a legfelső (negyedik) szint tetején legyező alakú gyűlésterem helyezkedne el. A községházán, annak udvarán és az új épületen földszinti passzázs vonulna végig, mely a főteret a hátsó kis parkosított térrel kötné össze. A passzázs mentén sorakoznának a különféle közhivatali funkciókat kiszolgáló egységek (információs pult, ügyfélfogadó irodák, házasságkötő terem, képviselői terem), az emeleten az önkormányzat irodái lennének. A községházát a különféle reprezentatív céloknak tartanák fenn.

Kóris János opponensi véleményében megfogalmazta kételyeit: az új épület terve funkcionális zavarokat hordoz, a közlekedőterek szűkek és túlbonyolítottak. Formai értelemben az új tömb túlságosan emlékműszerű, ráadásul közhelyes is, az „internacionális" elemeket szolgaian másolja. A terv elfogadását csak gyökeres átdolgozás után javasolja.

A tanácstagok közül Dévényi Tamás, Marosi Miklós, Skardelli György, Roth János és Baliga Kornél szerint jó gondolat a passzázs, de nem ebben a formában: túl szűk, eseménytelen, avítt megoldások sorát hordozza. Egyöntetű véleményük szerint a passzázs az intézmény nyitottságát jelenthetné, csakhogy az épület szinte minden részletében ellentmondásba keveredik a közösségi tengely koncepciójával. Ahelyett, hogy az épület szárnyai közrefognák a passzázst, inkább elvágják azt (merőlegesen húzódó irodatömbök, az átjárás útjába telepített lift stb.) Baliga Kornél felhívta a figyelmet a közlekedőterek elégtelenségére, a félretolt, szűk lépcsőházakra, a csak alárendelt helyiségeken át megközelíthető, ám kiemelt jelentőségű terekre.
A tervtanács a tervet engedélyezésre nem javasolta.

Haba Péter
tervlapok forrása: http://www.budapest21.hu/portal/server.pt

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk