Épületek/Örökség

Tervezte Hajós Alfréd

1/7

Hajós Alfréd kiállítás, Fuga - fotó: Zsitva Tibor

?>
Hajós Alfréd kiállítás, Fuga - fotó: Zsitva Tibor
?>
Hajós Alfréd kiállítás, Fuga - fotó: Zsitva Tibor
?>
Hajós Alfréd kiállítás, Fuga - fotó: Zsitva Tibor
?>
Hajós Alfréd kiállítás, Fuga - fotó: Zsitva Tibor
?>
Hajós Alfréd kiállítás, Fuga - fotó: Zsitva Tibor
?>
Hajós Alfréd kiállítás, Fuga - fotó: Zsitva Tibor
?>
Hajós Alfréd kiállítás, Fuga - fotó: Zsitva Tibor
1/7

Hajós Alfréd kiállítás, Fuga - fotó: Zsitva Tibor

Tervezte Hajós Alfréd
Épületek/Örökség

Tervezte Hajós Alfréd

2018.03.13. 14:00

Cikkinfó

Szerzők:
Winkler Barnabás

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Hajós Alfréd

Hajós Alfrédról kevesen tudják, hogy sportolói karrierje mellett jelentős építész volt, számos budapesti és vidéki köz-és lakóépület tervezője. Legismertebb munkái a Margitszigeti Sportuszoda és a debreceni Aranybika Szálló. Winkler Barnabás írása. 

Kiket nem felejtünk el, kikre emlékezünk és meddig. Érdekes elgondolkodni az élet ezen természetes törvényszerűségén. Miért emlékezünk valakire és mi az a tette, alkotása, ami emberöltőkön át velünk marad, mert valamiért az életünk részévé vált. Fontos számunkra, mert megismételhetetlen, fontos mert alapja a mi létünknek, életünknek, céljainknak, önbecsülésünknek.

Ha ma kimennék az utca emberétől kérdezősködni biztosan többeknek ismerős lenne Hajós Alfréd neve. Hajós Alfrédnek, a sportolónak, hisz a Nemzeti Sportuszoda a Margitszigeten, Budafok-Tétényben a tanuszoda, Gödöllőn és Pesterzsébeten általános iskolák őrzik nevét. Debrecenben rendezik meg a Hajós Alfréd Kupát, a város kiemelkedő sportteljesítményeit a róla elnevezett díjjal jutalmazzák. 2013 és 2020 között az egyetemek sportprogramja Hajós Alfréd Terv néven vált közismertté. Talán a futballal is összefonódó alakja mint játékos és játékvezető és az atlétikai eredményei sem engedik feledésbe merülni nevét, a sportolóét. De hányan gondolkodnak el azon, vajon miért őrzi ilyen aktívan Debrecen a nevét, és sportlétesítményeink közül miért viseli több is az ő nevét.


Hajós Alfréd kiállítás, Fuga - fotó: Zsitva Tibor
1/7
Hajós Alfréd kiállítás, Fuga - fotó: Zsitva Tibor

 

Hajós Alfréd 1899 júliusában szerzett a Magyar Királyi József Műegyetemen építészi oklevelet. Munkásságát Alpár Ignác majd Lechner Ödön irodájában kezdte. A neves műtermekben eltöltött tanulóévei után 1907-ben önálló tervezőirodát nyitott. Mint a kor építésze ő is kezdetben szecessziós majd eklektikus stílusban valósította meg elképzeléseit. Számos tervpályázaton indult, melyeken kiváló elképzeléseivel főleg vidéki megbízásokhoz jutott.

Egyik első megépült terve a Budapesti Markó utcai Főreáliskola torna- és rajzterme, amit 1907-ben a miskolci Népkerti Vigadó és a Zuglóban felépült Magyar Reformátusok székháza követett. A nagyszerű megbízások sorban követték egymást igazolva, nem csak a sportban volt nagy munkabírása és a megbízásait végtelenül átgondoltan megoldó tervező. Szeged, Lőcse, Miskolc, Vác városaiban épültek meg tervei. Több vakok számára tervezett intézetéből a szombathelyi a mai napig eredeti funkcióját szolgálja. Ezek az épületek még eklektikus stílusúak.


Hajós Alfréd kiállítás, Fuga - fotó: Zsitva Tibor
5/7
Hajós Alfréd kiállítás, Fuga - fotó: Zsitva Tibor

 

A szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium, a miskolci Weidlich-palota, a debreceni Aranybika szálloda, a rákospalotai Dozzi szalámigyár, a pápai és kaposvári sporttelep, a miskolci versenyuszoda és strand épületeinek megépülése után a modernizmus stílusának áttörését az 1929-re datált Budapest, XIII. ker. Margitsziget, Nemzeti Sportuszoda épületegyüttese jelentette munkásságában. Jellemzően ezt a munkáját is tervpályázaton nyerte, ahol egy második pályaművével a harmadik díjat is ő nyerte el. Az eddig, már ötven éves Hajós Alfréd által megtervezett több mint negyvenöt épületet, tervpályázatot e főmű után épületek hosszú sora követte.

A szegedi és győri uszoda, a Budapesten az Attila út 81. (ma 119.) alatti társasház után további lakóépületeket tervezett a fővárosban, a Napraforgó utcában, a Stefánia úton és a Fehérvári úton. De több ipari épület is öregbíti munkásságát, mint például a Déva utcában a Rotor felvonógyár épületei. Töretlenül folytatódott az úszósporthoz fűződő elszakíthatatlan kapcsolata, a svábhegyi szanatórium uszodája és strandja, a IV. kerületi, újpesti uszoda és strand, a Királyok útján a Pünkösfürdő 50 m-es versenymedencéje és a 25 m-es tanmedencéje, valamint 33 m-es uszoda és strand Balassagyarmaton ennek bizonyítékai.


Hajós Alfréd kiállítás, Fuga - fotó: Zsitva Tibor
6/7
Hajós Alfréd kiállítás, Fuga - fotó: Zsitva Tibor

 

1949-ben a Budapesti Műszaki Egyetem aranydiplomával tüntette ki. Egész életében számára oly fontos középületei, mint a budapesti Andrássy és Munkácsy utca sarkán álló apartmanház, melyen újra találkozhatunk a Margitszigeten már megismert fél-hengeivel, valamint lakóépületei, mint a budapesti I. kerületi Toldy Ferenc utcai lakóház tervezése mellett aktív és önzetlen sportközéleti munkát végzett. 1953-ban a Nemzeti Olimpiai Bizottság Mexico Cityben díszoklevelet adományozott Hajós Alfrédnek, mert ő volt az egyetlen sportember a világon, akinek szellemi téren is olimpiai sikerei voltak. Nem köztudott tény, hogy ő vetette fel először a Népstadion megépítésének gondolatát, melynek megvalósulását még megérhette mint meghatározó sportszakértő.

Hatvannyolc éves korában, Weichinger Károllyal a hajdúszoboszlói fürdőváros szabályozási és beépítési tervét készítették. 1950-ben 72 évesen az Amerikai úton a tüdőbetegkórházat, majd 1952-ben a Szabolcs utcai kórház szülészeti és nőgyógyászati épületét, a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumot és a XIV. kerületi, Hermina úti szakrendelőt tervezte, töretlen, a sportemberhez méltó frissességgel.


Hajós Alfréd kiállítás, Fuga - fotó: Zsitva Tibor
7/7
Hajós Alfréd kiállítás, Fuga - fotó: Zsitva Tibor

 

Az 1978. február 1-én, Budapesten, a Guttmann Jakab és Löwy Rozália gyermekeként, Guttmann Arnold néven született Hajós Alfréd. 1908-ban a Terézvárosban Blockner Vilmával kötött házasságot. Egész életét Budapesten élte, ahol 1955. november 12-én hunyt el. Örök nyughelye a Kozma utcai izraelita temető B-18-11-es családi sírboltja. Születésének 125. évfordulója alkalmából Magyar Örökség Díjban, 2010-ben posztumusz Ybl Miklós-díjban részesült. 

Winkler Barnabás DLA
építész

 


 

2018. március 18-ig látogatható a Hajós Alfréd munkásságát felvonultató kiállítás Zsitva Tibor fotóival a FUGA-ban. 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk