Közélet, hírek

Tervtanács előtt a pécsi Tudományos Ház terve

1/11

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/11

Tervtanács előtt a pécsi Tudományos Ház terve
Közélet, hírek

Tervtanács előtt a pécsi Tudományos Ház terve

2007.11.26. 11:24

A pécsi egyetem ún. Tudományos Házának terveit Bachman Zoltán mutatta be a Központi Tervtanács előtt. Gunther Zsolt szerint az építészek merev határt húztak az együttes és a szomszédos épületek között, s ezáltal feszültségeket okoztak a beépítésben.A tervtanács elvi engedélyezésre ajánlotta a tervet, de ajánlotta a vitán felvetett kérdések átgondolását.

1/11

A pécsi egyetem ún. Tudományos Házának elvi engedélyezési terveit Bachman Zoltán mutatta be a Központi Tervtanács előtt november 15-én. A Hutter Ákossal közösen készített munkával kapcsolatban elmondta, hogy a lejtős terepre szóló rendezési terv meglehetősen nagy szabadságot ad, a környék azonban építészeti szempontból zűrzavaros. Biztos viszonyítási pontot csak a Gádoros Lajos tervezte kórház és az orvosi egyetem szállásépülete – Köves Emil alkotása – jelent.

Az építészek a Tudományos Ház tércsoportjait három kubusba helyeznék el, melyek egy, a hegyoldalra felfutó tengelyre fűződnek. A tömegeket földszinti aulasor kötné össze, mely a külső összképben egyfajta közös platót alkotna. A elülső kubusban irodák, a középsőben és a hátsóban laboratóriumok, illetve a kutatómunkát szolgáló egyéb speciális helyiségek lennének. A tervezők a homlokzatok karakterét még pontosan nem határozták meg: elsősorban olyan többrétegű szerkezetben gondolkodnak, melynek transzparens külső héja képzőművészeti kompozíciókat hordozna. Ugyanakkor a fehér betonburkolatot is elképzelhetőnek tartják.

 

2/11

3/11

4/11

5/11

6/11

7/11

8/11

9/11


 

Finta József opponens szinte minden szempontból kiválónak tartotta a tervet, méltatta fegyelmezett, logikus funkcionális rendszerét, szikár formavilágát, finom arányait. Kiemeli, hogy a tervezők a két hátsó kubust közelebb helyezték egymáshoz, így az elülső némileg elkülönül – „nyitányt", kapuépítményt alkotva az együttes számára. Óva int azonban a képzőművészeti elemek alkalmazásától, mert feloldhatják az épületek visszafogott, határozott karakterét.

 

10/11

 

Turányi Gábor szerint az épületegyüttes és a táj kapcsolata bizonytalan: a disszonanciát elsősorban a túlzottan hangsúlyos alépítmény és az oldalsó támfalrendszer okozza (ez utóbbi a vízügyi szabályozás következtében elengedhetetlen, mégpedig a közeli patak miatt). Feleslegesen ünnepélyeskedő a kompozíció: nemcsak az alépítményes megoldás, de a felvezető lépcső motívuma is ellentmond a mai egyetemi „fílingnek".

Gunther Zsolt rámutatott, hogy az építészek merev határt húztak az együttes és a szomszédos épületek között, s ezáltal feszültségeket okoztak a beépítésben.

A tervtanács elvi engedélyezésre ajánlotta a tervet, de ajánlotta a vitán felvetett kérdések átgondolását.

szöveg: Haba Péter
fotó: Marinov Péter

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk