Egyéb cikkek

Tilos:Kult:Építészet - Nagy Bálint

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Tilos:Kult:Építészet - Nagy Bálint
Egyéb cikkek

Tilos:Kult:Építészet - Nagy Bálint

2007.08.31. 10:11

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Nagy Bálint

Letölthető dokumentumok:

Tilos Rádió, 2007. augusztus 19. vasárnap. Műsorvezető: Szemerey Samu.

Tilos Rádió, 2007. augusztus 19. vasárnap.
Műsorvezető: Szemerey Samu.

Nagy Bálint több szempontból is különleges szereplője a kortárs magyar építészetnek.

Azon kevesek egyike, akik nem a Műegyetemen, esetleg az Iparművészeti Főiskolán szerezték diplomájukat (ennek a látszólag jelentéktelen tényezőnek a következményeiről is esik majd szó). Szintén igen kevés hazai építészre jellemző az a közéleti szerepvállalás szakmán belül és kívül, ami a szamizdat, majd hetilap Beszélő szerkesztői szerepétől a publikációkon keresztül az N&n Galéria létrehozásáig terjed. Ez utóbbi meghatározó elemévé vált a fővárosi kulturális térnek, mint hosszú ideig az egyetlen helyszín, ahol kifejezetten építészetről szóló programokkal találkozhatott a közönség.

Építészi tevékenysége változatos és hosszú múltra tekint vissza. A bútoroktól, színpadképektől és installációktól a városépítészeti léptékű munkákig terjedő életmű létrejöttének körülményei is kalandosak voltak: a tervezői engedély vagy intézeti munkahely híján kézművesként, mesteremberként vagy név nélkül épített házak mellett az franciaországi és USA-beli évek is hozzájárultak, hogy a hagyományos szakmai utaktól eltérő szellemi mozgástere alakuljon ki. A rendszerváltás után megalapított Nagy Bálint és Társai építésziroda a tervezői közösség mellett egyfajta szellemi műhelyként is működik, összefogva a szakmai, közéleti és kulturális aktivitásokat.

A műsorban közéleti tevékenységéről, szakmai pályájáról és látásmódjáról, az építészet közéleti és kulturális szerepeiről is szó esett.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk