"TISZTELGÉS A MŰEMLÉKEK ELŐTT"

XX. műemléki világnap 2003. április 15.

Kedden Budapesten tartották meg az idei műemléki világnap központi rendezvényeit abból az alkalomból, hogy a Magyar Kultúra Alapítvány székházában (Budapest I., Szentháromság tér 6.), bérelt helyiségekben megnyílt az elsőfokú hatóság új ügyfélforgalmi központja, és a KÖH más hivatalai is ide költöztek át a Táncsics Mihály utcai épületből.

A sokkal kedvezőbb körülmények mellett működő hivatal más módon is erőfeszítéseket tesz, hogy hatékonyan előre lendítse a védett kulturális örökség tárgykörébe tartozó igatlanok, vagyis a műemlékek kezelésének, hasznosításának ügyét. A világnap alkalmából látott napvilágot egy füzet "Műemlékem van - mit tegyek, mit tehetek?" címmel. A gyűjtemény 15 pontba sorolva ad hasznos tanácsokat a kiinduló lépésekhez, de persze konkrét eseteket nem tartalmaz, csak orientál minden érdekeltet. Mnidenesetre bizonyos szemléleti változást valóban mutat, már csak a címével is, szemben a "Tisztelgés a műemlékek előtt" világnapi szlogennel...

Műemlékek mellett persze fontosak a személyek is, s így hagyományosan a világnap alkalmából adják át a szakmai kitüntetéseket. A 2003. évi műemléki világnap kitüntetettjei:

Forster Gyula díjas

dr. Dávid László
1981-ben, amikor �A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei" című nagy publikáció megjelent, kiderült, hogy szerzője, fotósa, rajzolója, a benne közölt adatok zömének felfedező levéltárosa egy műkedvelő. Az ezt követő két évtizedben folyamatosan jelentek meg Erdéllyel és a Székelyfölddel kapcsolatos publikációi, melyek sok helybéli és anyaországi fiatalt ösztönöztek arra, hogy felfedezzék ezt a csodálatos, archaikus világot. A szerző, aki áldozatos lelkészi munkája mellett ezeket az - egyéni megfigyelésekkel átszőtt, szakszerű, korántsem műkedvelő - feldolgozásokat készítette, Segesvár református esperese. A tudós lelkészt köszöntjük most, további eredményes munkálkodást kívánva.

dr. Kaiser Anna
Az elmélyült, alapos és alkotó műemlékvédők közé tartozik. 1960. óta fáradozik a nemzeti örökség megmentésén, az első három évtizedben a budavári polgárhegyed, a Viziváros, Észak-Buda és Óbuda műemlékeinek ügyesbajos dolgait intézte hatósági vonalon. Ez utóbbi helyszínen elérte, hogy a házgyári programot megelőzően feltárják a római katonaváros érintett részét, és sikerült megmentenie a régi Óbuda néhány apró együttesét. Az utóbbi években - a Magyar Építészeti Múzeum munkatársaként - az építészhagyatékok feldolgozásán és közlésén fáradozik, s közben építész memoir hangarchívumot szervezett.

dr. Kalicz Nándor
A magyar őskorkutatás kiemelkedő személyisége úttörő munkát végzett a lelőhelyek feltérképezése, védelme és megmentése terén. Topográfiai munkálatai a kialakítás alatt álló országos nyilvántartás egyik alapját képezték, tudományos tevékenységével a Régészeti Topográfia létrehozását segítette. Munkájának köszönhető egyfelől pl. az aszódi, a berettyóújfalui, herpályi lelőhelyek feltárása, másfelől a Kárpát-medence újkőkorának és rézkorának kronológiai és kultúrtörténeti alapvetései, valamint az is, hogy katedra nélkül, de igazi tanáregyéniségként, tanítványok sorát nevelte.

Lőrincze Zsuzsanna
Sokarcú tervező, állított helyre középkori eredetű lakóházat és templomot, parasztházat például Fülén és polgárházat Sátoraljaújhelyen, szecessziós középületeket Budapesten, majorsági együttest a Balaton déli partján. Sokarcú szakember, mert a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Műemlékvédelmi Osztályának vezetőjeként oly fontos feladatok gazdája, mint a műemlékké nyilvánítás vagy a Nemzeti Örökség Program.

Varga Gyula
A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársai mindig ügyeltek a hitelességre, pontosabban arra, hogy az épületek és együttesek hitelesen mutassák be a népi építészeti alkotásokat minden tekintetben: a szerkezettől a lakáskultúráig. Így természetszerűen kiemelkedő szerepet kap a kiszemelt parasztporták, haranglábak, templomok szakszerű bontása - szakszerű újjáépítése, mely nem csupán szakértelmet és tudást, de türelmet és vezetői készséget is igényel.

Dercsényi Dezső sajtódíj

Csordás Lajos
Rendszeresen publikál a Népszabadság Budapest mellékletében. A városi értékek bemutatásával hatásosan formálja olvasóközönségének szemléletét, sokan éppen ezen írások nyomán kezdenek érdeklődni lakókörnyezetük minősége, állapota iránt. 2002-ben megjelent mívesen megfogalmazott írásai nemcsak a szerző problémaérzékenységéről, tájékozottságáról tesznek tanúbizonyságot, hanem sokoldalúságáról is.

Az elektronikus média díját egy rádiós és egy televíziós szerző megosztva kapták.

Szakáts Ildikó
A rádió szerkesztő-riportere számtalan kiváló műsort készített, mely számtalan oldalról, számtalan szakember megszólaltatásával hívja fel a figyelmet épített örökségünk megőrzésének fontosságára, a műemlékvédelem problémáira. A díjjal a zsűri, és a zsűrin keresztül valamennyi műemlékvédő szakember mégis leginkább azt a hatalmas, magas színvonalú munkát, azt a bravúrt szeretné elismerni, melyet a rádiónak a Kulturális Örökségnapok alkalmából szervezett és szerkesztett többnapos műsora jelentett.

Zsupos Zoltán
Dercsényi Díjat ítélt a zsűri annak a televíziós szerkesztő-rendezőnek, aki csodálatos képekkel, pontos információkkal, hangulatos zenével, értékes irodalmi idézetekkel hívta fel a nézők figyelmét épített örökségünk szépségeire egész éven át. Filmjei bemutatják a határainkon kívül lévő magyar vonatkozású emlékeket is, magas színvonalon elkészített műsorai pedig szinte odaragasztják a nézőt a képernyő elé.

"Régészeti örökségünk megmentéséért"

"Újszülöttnek" számít az előbbi kitüntetésekhez, díjakhoz képest a "Régészeti örökségünk megmentéséért"´ címet viselő elismerés, melyet azok a becsületes megtalálók kapnak, akik az általuk talált régészeti leleteket bejelentették, s így azok, közkinccsé téve a múzeumokban, valamennyiünk gyarapodását szolgálják. A jutalom a Kulturális Örökség Minisztériuma és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal közös köszönetét fejezi ki számukra.

Hetényi Attila
Az 1990-es évek elejétől több ízben jelentette a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumnak különböző régészeti emlékek előkerülését Balatonfűzfőn és környékén. Az ő érdeme, hogy a múzeum tudomást szerzett - többek között - a királyszentistváni Fő utcában előkerült középkori településnyomokról, a Balatonfűzfőn létesítendő Fűz lakótelep helyén előbukkant őskori kemencéről és római kori villaépületről, valamint számos sírleletről.

Ezt az elismerést kapja még: Takács György és Varga József (a szöveges indoklást még nem adták ki).

---

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal világnapi ünnepi ülését április 15-én délelőtt tartották a Magyar Kultúra Alapítvány székházának (Budapest I., Szentháromság tér 6.) Corvin termében, ahol a KÖH hatósági működéséről Halmi Nándor, a tudományos és nyilvántartási munkáról Granasztói Györgyné és Jankovich-Bésán Dénes, a felügyeleti munkáról Fejérdy Tamás, a KÖH tájékoztatási koncepciójáról Deme Péter tartott előadást.

A műemléki világnapon Sopronban a KÖH regionális irodájának szervezésében külön program volt. A soproni városfal helyreállított szakaszának átadásán és bemutatásán köszöntőt mondott dr. Walter Dezső polgármester, majd a KÖH irodájában mutatták be Gömöri János: Castrum Supron, Sopron vára az Árpád-korban című kötetét. Ezután került sor a KÖH bemutatkozó tájékoztatójára.

A Keszthelyi Régió április 15-16-án szakmai találkozót rendezett Pápán. 16-án, szerdán városnézést tartottak Pápán (római katolikus templom, bencés templom, zsinagóga, kékfestő múzeum), majd Külsővaton (római Katolikus templom, kőtár), Dobán.

A Debreceni Regionális Iroda április 17-én fogadást tart a világnap tiszteletére.