Úgy maradt... A Mázsa téri tó története

Jó másfél évtizede két plázaberuházó feszült egymásnak a már közel egy évszázada rendezetlen, hosszú távú funkcióját kereső Mázsa téren. A vitában mindkét beruházás elvérzett, a küzdelem emlékét azóta egy „tó" őrzi, ám ez az élmény helyett csak bosszúságot, veszélyt jelent. Bán Dávid írása.

A sorozatunkban szereplő leállt és úgy maradt beruházások alaptörténete hasonló: az uniós csatlakozás utáni lelkes eufória, gazdasági fellendülés, egymást túllicitáló ötletek leginkább a kereskedelmi, vendéglátóipari és irodai funkcióra épülő konstrukciókban öltöttek testet – a lakásépítés valahogy akkor is egy kicsit háttérbe szorult, nem beszélve a bérlakáskérdésről. Az eufória után hidegzuhanyként jött a gazdasági- és ingatlanválság, melynek következtében a lufi kipukkant. Bő másfél évtizeddel ezelőtt Budapesten nagyszabású plázatervezési és -építési hullám kezdődött, szakértői becslések szerint 2009 és 2011 között hat nagyobb bevásárlóközpontot adtak volna át. Ekkor épült fel az őspláza, a Budai Skála helyén az Allee, Kőbánya-Kispesten a nehéz sorsú KÖKI Terminál – amivel egy integrált közlekedési csomópont kialakítása is megkezdődött, de csak részben valósult meg, így máig is egyfajta öszvér megoldásként működik –, valamint ekkor indult útjára a Corvin sétány projekt is. Ezek a nagyreményű és elhalt tervek Kőbányáról sem hiányoztak: a közel egy évszázada elhanyagolt állapotú Mázsa tér felélesztésére két elképzelés is született. 

A 19. század végéig önálló településnek, az ´50-es évekig a főváros peremkerületének számító Kőbánya múltja régre vezethető vissza. A terület bányái már a 13. században ismertek voltak, az itt kifejtett építőanyagokra a környező települések növekedésével egyre nagyobb szükség volt. Az 1838-as nagy pesti árvíz utáni újjáépítésekhez szükséges anyagok kitermeléséhez már ipari mértékben zajlott a bányászat. A biztonságosan kitermelhető mészkő idővel kifogyott és a 19. század végére a főváros már a bányák boltozását rendelte el: félő volt, hogy az alábányászott területek beomlanak. A századfordulóra a bányák bezártak, így a településen más tevékenységek váltak dominánssá: eleinte a szőlőtermesztés, később a sertéstartás. A kerület szőlőhegy jellegét 1875-ben a fővárosi szabályozás megszüntette, egyúttal lehetőséget adott bármilyen ipari tevékenység megjelenésére. Ebben az időben már üzemelt itt téglagyár, több sörgyár – kihasználva a bezárt bányákból visszamaradt hatalmas boltozatos pincerendszereket –, de az újabb gyárak megjelenésével a kerület az ipar központjává vált. Megjelentek a népes munkás kolóniák és velük együtt létrejöttek a nyomornegyedek, bádogvárosok is.

A Mázsa tér körül közel négy évtizeden át hatalmas sertéspiac üzemelt, amelyhez szállók is tartoztak, de a telepet az 1895-ös sertésvész miatt be kellett zárni. A tér körül fennmaradt épületek egy része képes volt még különböző funkciókban üzemelni, de legtöbbjükre hosszú hanyatlás várt. A térség fontos és forgalmas közlekedési csomópont villamosokkal, buszokkal, a ceglédi vasútvonallal, és az 1941-ben, Kamarássy Jenő tervei alapján elkészült, modernista jellegű vasútállomással. Az utolsó mázsaházat és mázsát csak az ´60-as években bontották le, helyükre piac került, amely egészen ´90-es évekig működött, azóta a tér funkcionálisan kiüresedett, térként egyáltalán nem, vagy csak kényszerű átmeneti térségként vegetál számos üres építési telekkel, körbehatároló utakkal és villamosvonalakkal, benzinkúttal.

A Kőbányai úti oldalon a ´80-as években négyemeletes lakóházsor épült, mellettük egy nyolcszintes, ma már teljesen üresen álló irodaház (rajta a két és fél évvel ezelőtti úszó-világbajnokságot népszerűsítő hatalmas reklámmal), a tér többi határvonalát raktárak, kínai kis- és nagykereskedések uralják. A ´60-as években a téren egyébként egy leselejtezett szovjet Li 2-es repülőgépben, Kis pilóta néven cukrászda is működött, 35 ülőhellyel, körülötte kerthelyiséggel. Bár nem túl sokáig, mert 1966-ban egy villámcsapás következtében a repülő leégett. A hagyomány azonban folytatódott: pár évvel később egy újabb leselejtezett repülőgép állt a téren egészen 1973-ig. 

Ebben az ürességtől kongó térségben az ezredforduló után befektetői csoportok különös potenciált éreztek, így az önkormányzattól megvásárolták a parlagon heverő területeket, a Bábolna Rt-től pedig annak korábbi telephelyét. Két nagyszabású projekt megvalósulását is bejelentették, amik a tervek szerint már 2005-2008 tájékán fogadta volna első vásárlóit, szórakozni vágyó közönségét, lakóit, dolgozóit. A befektetők nem csak a gazdasági lendület és az élénkülő vásárlókedv miatt voltak optimisták, a terület rehabilitációját a kerület és a főváros is kiemelten kezelte, az akkori Podmaniczky Program egyik mintaprojektjeként tartották számon. Több fejlesztési pólussal kívánták élhetőbbé, vonzóbbá tenni a városrészt, mindezt PPP konstrukcióban: a tervek között szerepelt a Kőbánya-Kispest metróvégállomás átépítése, a Szent László tér rehabilitációja, a sörgyár funkcióváltása és a Mázsa tér mint Kőbánya kapujának fellendítése.

A Bábolna Rt-től megvásárolt területen a VAM Design Centerhez is köthető Morrison 97 Kft. tervezett klasszikus bevásárlóközpontot, Mázsa Pláza munkacímmel. A 27.000 négyzetméteres épületben nemcsak üzletek, de mozi is nyílt volna, míg a felszín alatt mélygarázs építését tervezték, melynek épp csak az alapozási munkálatait kezdték el, és az építkezés megfeneklett: a vasbetonszrerkezet kiöntése előtth, a szádfalazásnál legállt az egész. Az önkormányzattól 2004-ben megvásárolt, több mint 3 hektáros szomszédos területen a Magnum Hungaria Kft. az Origo City projektjét tervezgette. A „Kőbánya Kapujaként" is aposztrofált 47.000 négyzetméteres, három elemből álló épületegyüttesben a bevásárlóközpont mellett szakáruház, irodaház és 800 lakás is helyet kapott volna. A kerület nagy mellszélességgel támogatta a tervet, hiszen a térség fellendülését, munkahelyteremtést reméltek a központi fekvésű, jó közlekedési adottságokkal rendelkező terület rendezésétől. Egyik oldalon a vasúti megálló, a buszcsomópont és a lakótelep közelsége, a villamos vonalak találkozási pontja, míg a másik irányban a Chinatown pezsgő élete tette a többfunkciós beépítéshez vonzóvá a teret, azonban mindez elmaradt.

Amikor 2008-ban az Origo City megkapta a jogerős építési engedélyeket, a Mázsa Pláza befektetői megtámadták az engedélyt azzal, hogy a hatóságok nem vették figyelembe őket mint szomszédokat, majd az önkormányzatot is beperelték. Az elhúzódó jogi vita miatt mindkét beruházás építési engedélye lejárt, így az Origo City nem kezdhette meg az építkezést, a Mázsa Pláza pedig elakadt az ideiglenes támasztékoknál. A mélygarázs számára kiásott munkagödör a felgyülemlő csapadék és egy megsérült csatorna miatt lassan teljesen megtelt vízzel. Az így keletkezett, romantikusan csak tónak nevezett medencében megindult a vízi élet: kacsák, halak, nyáron pedig szúnyogok népesítik be a tavat.

Noha az állatok jól érzik itt magukat, ez a helyzet sem az önkormányzatnak, sem a közművek- és a közút kezelőinek, sem a szomszédos épülettulajdonosoknak nem jó. A szigetelés nélküli medence minden irányban aláássa az alépítményeket, a Mázsa utcában egy szakaszon beszakadt a burkolat, itt és a Monori utcában ideiglenes forgalomterelőket kellett kihelyezni, de az átnedvesedett talaj a Jegenye utcai üzletsor alapozásánál is is gondot okoz. Hogy miért nem szivattyúzzák ki a vizet? A gödör átnedvesedett oldalfalai meggyengültek, a belső nyomás megszünésével beomlanának és magukkal rántanák az utcát, esetleg a szomszédos épületeket is.

A pereskedések és a lejáró építési engedélyek, valamint a begyűrűző ingatlanválság ellenére mindkét beruházó reménykedett terveik megvalósításában. A Mázsa Pláza építtetője által indított többmilliárdos kártérítési per nem járt sikerrel, de az új engedélykérelmeket akkor még beadták, illetve az Origo City újratervezése is elkezdődött. Az idővel életbe lépő plázastop rendelet viszont megakasztotta az előkészületeket. A kerület elsőszámú problémájául szolgáló helyzetet az önkormányzat a területek visszavásárlásával próbálta volna megoldani, de ez nem járt sikerrel. A tér vasúthoz közeli részén a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. 2018-ban közbeszerzést írt ki egy létesítendő uszodakomplexum és sportközpont megépítésére, majd arra az azt megnyerő Kreatív Magyar Mérnök Kft. készített nemrég koncepcióterveket. A két, egymással a Bihari út felett átívelő összekötéssel kapcsolatba lépő épülettömb a tervező, Zács András szerint építészeti gesztusában megteremti a hőn áhított „Kőbánya Kapuját". 

A ma három tulajdonos kezében levő Mázsa téren beállt egyfajta status quo állapot. A már a Google műholdas térképén is megjelent, jó másfél évtizede keletkezett „tó" biztonságát a tulajdonosnak kellene szavatolni, a vészhelyzetek kezelésére azonban az önkormányzat és a közműszolgáltatók kénytelenek költeni. Az önkormányzati területen a koncepcióterv szintjéig jutott el a létesítendő sportközpont előkészítése, az első kapavágásra még nincs belátható céldátum.  

A terület harmadik, kínai hátterű tulajdonosa sokáig csendesen szemlélhette a fejleményeket, így „nevető harmadikként" a két beruházó közötti pereskedés alatt komoly birodalommá növesztette az 1992-ben indított, Monori Center/Chinatown Budapest néven futó számos üzletből, étteremből, kis- és nagykereskedésből, logisztikai központból, szállodából álló vállalkozását. Tavaly októberben komoly fejlesztési tervvel álltak elő, 360 lakást, 4200 négyzetméternyi új üzletet és 2500 négyzetméternyi vendéglátóhelyet készülnek építeni a területen. Az első vázlatos látványtervek már megjelentek a tó körüli palánkokon, de a vállalkozásról még nem derült ki több konkrétum. A visszafogottságot az is indokolhatja, hogy a lakások, üzlet- és vendéglátóhelyek feltételezhetően már gazdára találtak „házon belül", ezzel is erősítve Chinatown pozícióját.

Az önkormányzat a kudarcba fulladt beruházási elképzelések után egy átfogó szabályozási tervet rendelt a Mű-Hely Tervező és Tanácsadó Kft-től 2011-ben, amely a terület többfunkciós, talán túlzott beépítésére tett javaslatot – némi zöldített sétánnyal igen, de közparkkal nem számol –, de ez az átfogó fejlesztés várhatóan elmarad. Helyette a megizmosodó Chinatown vethet szemet a térre, de nem lesz egyszerű kiigazodnia a további tulajdonosok zűrös útvesztőiben. 

Bán Dávid  

szerk.: Fürdős Zsanett