Új bevásárlóközpont terve Miskolc határára

Bevásárlóközpont építését tervezik Miskolc peremterületén, a Sajó-folyó partján. A magyar-angol építészeti együttműködésben készült terv engedélyezését a Központi Építészeti - Műszaki Tervtanács nem támogatta, mert mind a telepítés, mind az alaprajzi elrendezés szempontjából elfogadhatalan megoldásokat mutatott.

Bevásárlóközpont építését tervezik Miskolc peremterületén, az M30-as autópályát a város keleti oldalával összekapcsoló út és a Sajó folyó közötti területen. A Market Central nevű létesítmény telkének környezetében csupa hasonló célú épület áll, illetve fog állni. Az üzletek megközelítését biztosító négysávos körforgalmi pont kivitelezése már elkezdődött. A terveket a , Lakatos Róbert (Tebodin EC építésziroda) készítette, a részletképzés és az arculat Richard Cave (Burrows Cave International) angol tervező munkája. A Központi Építészeti - Műszaki Tervtanács július 24-én tárgyalta a terveket.

A helyi szabályozási terv értelmében a szóban forgó telek beépítését különböző védőzónák határozzák meg, így az épület számára szabálytalan, nehezen kihasználható formájú terület alakult ki. A térség korábban árterület volt, ezért a telket feltöltötték, hogy beépítésre alkalmassá tegyék. A védőzónák ekképp rézsűs terepfalakat alkotnak.

Lakatos Róbert a terv bemutatása során elmondta, hogy az üzletközpont egyes egységei konkáv félkörívet leíró „fűzért" alkotnak, melyet külső oldalán nyitott, fedett, oszlopos folyosó kísér. Az íves homlokzatot középen kör alaprajzú, felmagasodó épületrész (egyfajta közösségi központ, ún. rotunda) töri meg, az épület bal oldali végéhez egyenes vonalú, dobozszerű szárny csatlakozik. Az üzletek bejáratai a folyosóról nyílnak, az épület előtt, az autóút irányában hatalmas parkoló terül el. A Sajó felőli oldalon, a védőzóna mentén szervízút húzódik, mely az épület hátsó homlokzatánál sorakozó gazdasági bejáratokhoz vezet. A parkoló frekventált részén magas, kivilágítható reklámoszlop emelkedik.

Bodonyi Csaba opponenciájában elmondta, hogy a nemzetközi kereskedelmi láncok Miskolc körül is egyre több épületet húznak fel – a szóban forgó terület ezek egyfajta sűrűsödési pontja. Az egész városrésznyi terület összképe sajnos kaotikus és sivár, s a terület forgalmi szempontból előkészítetlen: az épülő körforgalom nem felel meg a valós igényeknek. Hozzátette, hogy az épület maga kiemelkedik a szokványos dobozáruházak sorából: az oszlopsoros folyosó jól vezeti a vevőforgalmat, megtöri a hasonló célú épületekre jellemző monotóniát, az arculat igényes, a belső funkcionális rendszer átgondolt. Ugyanakkor a rotunda esztétikai szempontból nem feltétlenül a megfelelő helyre került, a parkoló zavaróan centrumnélküli. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a terv – jó megoldásai ellenére – szükségszerűen bizonytalan, mert a helyi keretterv gyenge, elavult.

A tervtanács tagjai hasonló véleményeket fogalmaztak meg: Marosi Miklós szerint a köríves oszlopsor fókuszpontját hangsúlyozni kellene, a rotunda rossz helyen van, a „dobozszárny" bizonytalanul illeszkedik az íves részhez. Megemlítette, hogy a ház érthetetlen módon hátat fordít a Sajónak – mint kifejtette, ennek az az üzenete, hogy itt az autóút felé vezető tengely a fontosabb, s nem a városnak fontos víz és zöld terület. Kamionbejáró helyett sétányra van szükség a hátsó homlokzat mentén. Kertész András struktúra nélküli alaprajzi konglomerátumnak nevezte a tervet, s feltette a költői kérdést, hogy 'vajon műfaji sajátosságról van-e itt szó'? Akárhogy is van, számára nem elfogadható az egymás mellé sorolt, különböző méretű üzletek rendezetlensége, 'tervezetlensége', mely a hátsó homlokzat totális esetlegességét eredményezte. 'Iszonyú', hogy az együttes centrumába épp a futballpálya-méretű parkoló került. Kertész szerint az egész terve olyan skizofrén építészeti szituáció mutat, amely ma már tömegesen jelenik meg mindenfelé.

A tervező Kertész véleményére reagálva elmondta, hogy azért nincs határozott alaprajz, mert egyelőre a rendelkezésre álló terület mintegy 30%-ára van potenciális bérlő, akiknek ráadásul mind eltérő igényeik vannak. Így tehát csak a hátsó homlokzati kontúr változtatásával tudnak alkalmazkodni az újabb és újabb elképzelésekhez. Kertész kontrázott: ő építészként régóta foglalkozik bérirodaházakkal, amelyekben éppúgy szerteágazó funkcionális elvárásokhoz kell igazodni, mégis megtervezi a házat.

Fegyverneky Sándor – elméleti síkra emelve a problémát – hozzáfűzte, hogy talán ő és a tervtanács tagjai nem ismerik megfelelő mélységben a műfaj törvényszerűségeit, s ezért olyan hagyományos tájékozódási és esztétikai elveket várnak el a tervtől, amely a bevásárlóközpont-építészetben nem ismert. Mint mondja, a központnélküliség valószínűleg nagyon is tudatos tervezési elv, olyan rafinált megoldás, amely a vevő figyelmének megosztását szolgálja. Ugyanakkor hozzátette, hogy ettől függetlenül a hátsó homlokzat töredezett kontúrja valóban elfogadhatatlan.

A vita végén a tervtanács az alaprajzi diszpozíció és a telepítés teljes átgondolását ajánlotta, hangsúlyozta a térrendszer struktúrálatlanságát, a túlzottan nagy parkolót, a hátsó homlokzat tervezetlenségét. Építési engedélyezésre nem javasolták.

Haba Péter