Új Cirkusz és közpark a Podmaniczky utcában

Új szelek fújnak a cirkusz világában is, ma már az élvonalbeli társulatok nem porondmesterrel, zenebohóccal vagy idomított állatokkal próbálják magukhoz csábítani a nagyérdeműt, hanem a kortárs szcenográfia eszközeivel. Guba Sándor diplomamunkája egy ilyen Új Cirkusznak kíván otthont teremteni.

Az elmúlt húsz évben a cirkusz nagy változáson ment keresztül. Új művészeti ágak felé nyitott: a zene, színház, tánc újabb és újabb formációkkal rukkolt elő közönségének, amikben már a kortárs szcenográfia eszközeivel dolgoznak, ezzel néha veszélyesen eltávolodva az eredeti cirkusztól. A nouveau cirque műfaj egyre szélesebb körben hódít (Compagnie 111, Cirque du Soleil, stb.). A hagyományos cirkuszi elemeket elhagyva (például nincsenek idomított állatok, porondmester), vagy éppen átdolgozva ezeket jön létre egy a színházra jellemző narratív, de akrobatikus elemeket felvonultató előadás. A kortárs cirkusz alapvetően mobil, egyik formája saját sátorral utazó társulat; a másik eset, amikor csak a társulat utazik egy adott színház, előadótér infrastrukturáját felhasználva. Az általam tervezett intézmény mindkét formának lehetőséget biztosít.

 

 

helyszín

„...igazában ott kezdődött a világhírű Pest, amikor az ember a Király utca egyik oldaláról átjött a másik oldalra. A páros számú oldalon már a hatodik kerület határa volt, ahol mintha a levegő is más lett volna."
[Krúdy Gyula: Az Andrássy út vőlegénye]

Terézváros fuldoklik: a Hunyadi és néhány parkosított téren kívül nincs más igazi, összefüggő zöldterülete. A városi beépítés mértéke itt az egyik legmagasabb egész Budapesten. A bérházak itt épültek a legsűrűbben, ezzel olyan szövetet alkotva, amelyből hiányzik a zöld, egy park, a levegő. A kormányzati negyed nem valósult meg, a területet viszont előkészítették az esetleges építkezésre, így hatalmas terület és lehetőség adódik egy közpark létesítésére. A park beépítése ellentéte lenne a terézvárosinak: a zöld közé néhány épület férkőzhetne be, olyanok, amik a parkkal együtt tudnak élni. Így ebben az új zöldben helyet kaphatnának műterem- és alkotóházak, galériák,  ahol a környezet az alkotás aktív részévé válhat (land art, szobrok, installációk, performanszok) és itt lenne az Új Cirkusz, ami egyúttal kihasználná a vasút közelségét.

 

 

építészeti koncepció

A beépítésből adódóan az épület szabadonálló. Feszes tömege erős kontrasztot képez a tisztásokkal, gyümölcsfa-ligetekkel lazán tagolt park hangulatával, játékossága csomagolva van: ha éppen Budapesten játszik az Új Cirkusz, a konténerek akciótérré rendeződnek, föléjük ponyva feszül. Ha pedig útra kelnek, az épület a parkban levőket szolgálja: kávézójával, mosdóival, értékmegőrzőjével, vagy éppen koncerteket rendeznek a nézőtérré alakuló tereplépcsőn. Az akciótér helyét pedig vízzel töltik meg: amiben lábat lehet áztatni, amíg a társulat Brüsszel, Koppenhága vagy Strasbourg valamelyik vasútállomásán feszíti maga fölé a ponyvát.

 

 

tömegalakítás

A létesítmény két részből áll: a bázisépületből, melynek szikár, tömbszerű tömegét a park játékosságát idéző homlokzati nyílások perforálják. A provizórikusan kapcsolódó színház-cirkusz előadótere konténerekből alakul ki, melyek fallá épülnek. Erre kerül a konténerekbe pakolható, zártszelvényekből kialakított szerkezet, melyre ponyva feszül. A lefedés finoman megmozgatott formája jelzi az alatta lévő funkciót. A bázis torony-szerű tömege ellenpontozza az előadótér kompaktságát. A bázisépület belső tereire, a funkcióra jellemző a gazdaságosság (iroda, öltözők), de ahol engedi a funkció, átlátások, dupla magasságú légterek jönnek létre (kávézó, gyakorlótér). A nagyméretű, szabálytalanul elhelyezett nyílások fénnyel öblítik át a tereket. A tömegalakításnál induló gondolatot a terézvárosi gangos bérházakra jellemző képlet jelentette: az utcára forduló zárt tömeg mögött egy belső udvart rejtő, körfolyosóval határolt tér, ahol történik valami.

szerkezet

A bázisépület födémei műanyag labdákkal kikönnyített, előregyártott vasalású (BUBBLE-DECK) rendszerűek, a falak pedig öntöttfalas szerkezetűek. Az előadótér falai 20' és 40'-os standard méretű konténerekből épülnek fel, melyeket a csatlakozási pontokon egymáshoz oldható kapcsolattal rögzítenek. A zártszelvényekből kialakított tetőszerkezet a körbefutó és a két összetett keresztmetszetű rácsostartóként kialakított főtartóra terhel. A tetőszerkezetre kerülő kétoldali PVC borítású, fokozottan UV-álló, fehér színű, poliészter szövetponyvát vonalmentén sínekkel (körben ill. ereszeknél) és pontszerűen, állítható magasságú gombokkal feszítik megfelelő feszességre.

 

 

anyaghasználat

A bázisépület külső burkolata fehér (titán-dioxid adalékanyagú), csiszolt, impregnált homlokzati betonfelület. A belső terek színei a homlokzaton, az ablakbélleteken is megjelennek. A tetőfelületen a homlokzattal megegyező képzésű, világos tónusú burkolat található. A belső terek színezése a nyílászárókon keresztül jelenik meg a házon. A felújított konténerek külső felülete fehér, belsejük az eredeti színük szerint van kialakítva, mázolva, festve. A megfelelő helyeken leszerelhető vagy felnyitható oldalakkal rendelkeznek. A ponyva szintén fehér színű, nagy fényáteresztő képességű. A zártszelvényekből készült tartók ugyancsak fehér színűek. A szükséges korlátelemek (lépcső, konténerek közötti szakaszok) színes építőlemezből vannak kialakítva. A nézőtér-akciótér változtatható magasságú padozata csúszásmentes műanyaggal borított építőlemez. A nézőtéri székek összehajthatóak a szállítás megkönnyítése érdekében. A két rész egy fogadófelületen kapcsolódik egymáshoz, ami anyagváltással (festett acéllemez) jelzi a konténerek helyét, ha épp nincsenek ott. Akkor a helyét a park veszi át, a színpad-nézőtér süllyesztékét vízzel töltik meg, és kerti medencévé alakul.

---

Guba Sándor diplomamunkája (BME, Középülettervezési Tanszék)
Konzulensek:
építészet: Karácsony Tamás DLA
épületszerkezettan: dr. Czeglédi Ottó
gépészet: dr. Kontra Jenő
építéskivitelezés: Rostás Zoltán
tartószerkezetek: Draskóczy András
opponens: Török Dávid