Új építési jogszabályokról – új egyetemi épületben

"...nem csupán a mennyiségi növekedéssel kell számolni, de feltétlenül figyelmet kell fordítani a minőségi követelményekre is, például a szabályosságra és a jobb állami szolgáltatásokra."A Corvinus Egyetemen rendezték meg az Óbuda-Újlak Beruházásszervező és Fővállalkozó zRt. által szervezett továbbképzési előadó-délutánt.

A szakmát gyakorló építészmérnökök, építőmérnökök mostanában egyre sűrűbben kapnak alkalmat arra, hogy – kreditpont szerzés céljából – ismét beüljenek az egyetemi nagyelőadókba. Előfordul, hogy saját alma materükben, a BME Duna-parti épületében, ám ezúttal kivételes lehetőségként éppen átellenben, a pesti oldalon, az új Corvinus tömbben szervezett továbbképzési eseményt az Óbuda-Újlak Beruházásszervező és Fővállalkozó zRt. 2008. január 30-án így nem csak arra nyílt lehetőség, hogy a legújabb építési jogszabályokról értesüljenek a jelentkezők, hanem egyúttal megtekinthették az új egyetemi épületet is. Rövid szemelvény két kritikusi véleményből:

• "... minimum furcsa az az előtér, amely a homlokzaton túl, de még az épületen kívül fogad. A nagyelőadó tömege ugyanis a belső udvar fölé lóg, de a könnyednek szánt gesztus helyett minden játékosság nélkül, inkább valami hidegen fémes könyörtelenséggel. (...) Küzdenünk kell magunkkal, hogy ne csak egy irodaházat lássunk benne." (Torma Tamás: Érzelemgazdaságta(la)n, A Közgáz új Campusa a Közraktár utcában; Népszabadság 2007. október 5.)
• "Az épületben járva mindenütt irodaház-hangulat, amit sem a könyvtár bedőlő, belső üveghomlokzata, sem az építészeti ziccernek tűnő, ám teljességgel jellegtelenre sikeredett nagyelőadó tömege nem ír felül. Sehol egy rafináltabb, összetettebb, izgalmasabb megoldás, ami érthető, ha az ilyesmi árával is tisztában vagyunk." (Martinkó József: Das Kapital; Élet és Irodalom 2007. Szeptember 27., 39. szám)

Fegyverneky Sándor főosztályvezető, országos főépítész (ÖTM) bevezető előadásában először ugyancsak az épület jelentőségét emelte ki, említve hogy mennyire gyorsan, rövid két év alatt valósult meg a Corvinus Egyetem új oktatási épülete a IX. kerületi Közraktár utca – Czuczor utca – Mátyás utca és Lónyay utcák által határolt tömbben. (Az irodaszárnyat is tartalmazó tömb építész vezető tervezői Prof. Lázár Antal DLA, dr. Oláh M. Zoltán és Szerdahelyi László, a belsőépítész Szokolyai Gábor volt.) Majd szólt arról, hogy Magyarországon az építési tevékenység micsoda lehetőségek előtt áll, az Európai Uniós csatlakozás folyományaként véget ér az „utolsó vákuumos korszak". Fel kell készülni arra, hogy 2008. második félévétől 8000 milliárd forint elköltésének lehetősége kezdődik meg, mely összegnek b. 60%-a lesz hagyományos értelemben vett építési tevékenység.

 

 

E helyzetben nem csupán a mennyiségi növekedéssel kell számolni, de feltétlenül figyelmet kell fordítani a minőségi követelményekre is, például a szabályosságra és a jobb állami szolgáltatásokra. Ezen célok elérésére jó lehetőséget teremt, említette Fegyverneky, hogy nincs ugyan önálló építési/építészeti minisztérium (az ÉVM, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium még a rendszerváltozás előtt megszűnt), de immáron mind a területi-térségi ügyekkel, mind az építésüggyel foglalkozó állami hivatalok az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz tartoznak (ÖTM), együtt az önkormányzatokat felügyelő, működésüket törvényileg irányító volt belügyminisztériumi szervezettel. Így tehát a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott számos feladat (például térségi tervezések, szállodák, gyógyfürdők, szabadidős létesítmények mint sportpályák, lovardák stb. építése) integráltan lehet fölkészülni.

A tervező szervezetek kapacitása megfelelő, hiány van viszont menedzsment-tudásban, hangsúlyozta Fegyverneky Sándor. Az építőanyagipar kapacitása ugyancsak elégséges, bár a megrendelések teljesítése sokszor hektikus, az építőipar részéről pedig jelezték, hogy lemaradás van a szakmunkásképzésben.
Aktualitásokat említve kiemelte, hogy a tervtanácsok működése az utóbbi egy évben – a működésükre vonatkozó új rendelet érvénybelépése óta – tisztázódott és eredményesnek mondható. A tervtanácsi véleményeket figyelembe veszik az engedélyező hatóságok, és így jelentősen segíteni tudják az építészek munkáját. Ahol az önkormányzat saját erőből nem tud tervtanácsot alakítani, ott a területi építész kamara átvállalja a szolgáltatást, melyhez az ÖTM-től kap anyagi segítséget.

Ezután általában szólt azokról a jogszabályi változásokról, melyeknek részletes ismertetése a következő három előadásban történt, amikor az 500 fős előadóterem közönsége Müller Ágnest, az ÖTM vezető főtanácsosát (441-7805, muller.agnes/kukac/meh.hu), Kiss Andor építés felügyelőt (Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal, Építésügyi Főosztály) és Dr. Bodnár Zsoltot, az ÖTM főtanácsosát (Építésügyi Szabályozási Osztály) hallgathatta. Elsősorban az Építési Kódex címen közismertté vált, bár hivatalosan nem így nevezett jogszabály-együttesről esett szó, mely egyre több tárhelyen elérhető az interneten is.