Helyek

Új lakóegyüttes a Giudeccán

1/11

Az új lakóegyüttes legjobb háza

?>
Az új lakóegyüttes legjobb háza
?>
helyszínrajz
?>
helyszín
?>
alaprajzok
?>
Vakolt felületek
?>
Kővel burkolt és üveg felületek
?>
Az új épületek és a régi gyárkémény
?>
A2-A3 jelű épület Az új városi tér északi falát adó egykori gyárépület földszintjén üzletek, följebb felettük lakások találhatók
?>
Az egykori Junghans óragyár kéménye ma az új lakóegyüttes szimbóluma
?>
Hagyományos anyagok és szerkezetek: vakolat, kő, spaletta
?>
Dekoratív absztrakt minta a nyílászárók és kőkeretek játéka
1/11

Az új lakóegyüttes legjobb háza

Új lakóegyüttes a Giudeccán
Helyek

Új lakóegyüttes a Giudeccán

2006.11.10. 12:45

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Tótpál Judit

Cino Zucchi lakóháza a Giudeccán friss és reményt keltő alkotás. Talán a Biennáléról mégis kiszivárog valami a városba... Tótpál Judit írása Velencéből

Velencét ellepi a turistákból élő giccsipar szemete. A röhejes részletek - áriázó gondolás, a Szt. Márk téren keringőző nászutasok, jelmezes muzsikusok… - rátelepültek a városra, összefüggő mázat képeznek. Nehéz megtalálni az igazi Velencét. Az egykor hatalmas és büszke városállam ma giccses turistaattrakció.

A La Giudecca nevű szigetre nemcsak Palladio gyönyörű temploma, az Il Redentore miatt érdemes áthajózni. Itt nyugalom van. Ide kevés turista jön át. A kelet-nyugati irányban hosszan elnyúló földnyelv jóval később épült be mint a Rivoalto. A XV. sz. végén még csak északi peremét szegélyezték lakóépületek, a sziget többi része zöldterület volt. Az északi és déli rész még ma is jól megfigyelhetően különbözik. A Canale della Giudecca felőli oldal sűrűn beépített lakóterület, a lagúna felőli jóval lazább iparterület. Az ipar mára szinte teljesen a szárazföldre költözött, a lagúna-vidék beépíthető területei felértékelődtek. Velence számára, különleges téri lehatároltsága miatt, a fejlődés egyetlen útja a belső megújulás.
A város egész története során folyamatosan sűrűsödött, befelé formálódott. Pogány Frigyes így fogalmaz „Velence" című könyvében: „Nem egymás mellé épülve, egymás köré bővülve alakult a város, hanem belterjesen, elemeiben egymást átszőve, egymásra rétegződve, térben és időben változatos, színes mozaikként." Velencében alig-alig épült modern épület, miközben építészeti biennáléi a világ legfrissebb építészeti keresztmetszetét mutatják be. Ezért egy új, a várost értő építészeti alkotás a kortársak számára jól értelmezhető „történet" (lehet), amely a múltról is szól.

Az egykori Junghans óragyár területén a milánói Cino Zucchi építészirodája által tervezett telep beépítése és az egyes épületek nemcsak, hogy a meglévő városi struktúrával, az előképekkel értelmezhetőek, de általuk jobban megérthető Velence, segítenek a rózsaszínű máz alá látni.
Az óragyár a sziget középső részén épült, csatornákkal határolt, jelentős méretű telkeken. A terület rehabilitációjának az alapját képező beépítési tervet meghívásos építészeti ötletpályázaton választották ki. Cino Zucchi a meglévő városszövetet továbbszőve létesít szerves kapcsolatot az új lakóterület és a meglévő várostest között. Az új beépítés a tervezési terület északi részein tömöttebb, a déli részen a lagúnára merőlegesen elhelyezett épületekkel kinyílik, fellazul. A terület súlypontjában egy meglévő iskola található. Az iskola új előterét is jelentő központi teresedés az iskola kertje mellett a partig kinyújtózik, ezzel is erősítve a lagúna felőli beépítés szabdaltságát. A Zucchi által „mikrosebészeti eszközökkel végzett beavatkozás"-nak nevezett manőver sikerült. Az új együttes finoman simul a meglévő várostestbe.

A milánói építész irodája a beépítési terv után öt épületre kapott megbízást.
A színvonalas épületek meglepően különböző építészeti felfogást tükröznek.
A korszerűen hagyományos válaszok keresése egyértelmű, de mintha nem ugyanaz lenne a kérdés.

 

Az új lakóegyüttes méltán legismertebb háza a „D" jelű épület. Az épületet bármilyen léptékben vizsgáljuk, a beépítési terv szinten megfogalmazott problémafelvetéssel és állításokkal találkozunk. A beépítési tervtől az ablakbéllet-részletig ugyanarról van szó: a kortárs és a tradíció viszonyáról.

Az épület sarok pozícióban, két csatorna találkozásánál, egy régi ipari épület helyén áll. Az egykori épülethez tartozó, megtartott, felújított hatalmas kémény árnyékában a ház zárt tömege kissé kinyílik. Ebből az intim, hófehér udvarból (campiello) nyílik a főbejárat. A négyszintes fogatolt épületben összesen 16 lakás található. A lépcsőházi magot üvegtető fedi. A lakások szintenként kicsit különbözőek, lakótér + 1 vagy 2 hálószoba található bennük. Az épület nyugati oldalához pici udvar simul.
A földszint fölött a tömeg visszaléptetésével még szabályosabbá válik az épület kubusa, több nézőpontból is szabályos kockának tűnik. A visszahúzásnál trapéz alakú terasz keletkezik. A sarkokon található loggiák - a sarokpilléreknek köszönhetően - mélyebb bélletnek tűnnek.
Az épület többi homlokzatán - a bejárati oldal kivételével - szürke vakolat és fehér mészkő váltja egymást.  A kő ablakkereteknek a nyílásméretekkel összefüggő, gondosan kiegyensúlyozott játéka a díszes velencei palotahomlokzatok absztrakciója. Kő és vakolat a régi helyén, a régi szerepben de síkban tartva jelenik meg. Az épületnek e három homlokzata egyenértékű. Szabadonálló helyzete miatt két oldalát szinte mindig együtt láthatjuk. Ez alapvetően más lehetőség, mint a Canale Grande partján sorakozó paloták zártsorú vagy majdnem zártsorú beépítése. Ez a körülmény magyarázhatja a kiterített homlokzati rajzok jelentőségét: nem a felületekre feszíthető dekorációról van szó, hanem a homlokzatok együttláthatóságának, összetartozásának érzékeltetéséről.

Carlo Scarpa remekműve („Olivetti" bemutatóterem és iroda) a Szt. Márk téren ma ajándékboltként üzemel.
Cino Zucchi lakóháza a Giudeccán friss és reményt keltő alkotás.
Talán a Biennáléról mégis kiszivárog valami a városba...

Tótpál Judit




 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk