Közélet, hírek
Új Nemzeti Galéria: a SANAA aláírta a szerződést
2015.12.11. 08:12
A Városliget Zrt. képviselői csütörtökön aláírták a megállapodást a japán Sejima and Nishizawa and Associates (SANAA) építészirodával a ligetben felépülő Új Nemzeti Galéria tervezésére. A Petőfi Csarnok helyén felépülő új múzeum tervezőit nemzetközi építészeti tervpályázaton, majd ezt követő közbeszerzési eljárás során választották ki.
Új Nemzeti Galéria – aláírták a megállapodást a japán tervezőirodával
A nyertes terv szerint a japán építészek egy környezetébe illeszkedő, interaktív és emberközeli, ugyanakkor XXI. századi, korszerű múzeumépületet álmodtak meg a Városligetbe. Az együttműködés véglegesítése mérföldkő a Liget Budapest Projekt életében, hiszen ezzel kezdetét veszi az a tervezési és építési folyamat, melynek köszönhetően Budapest egy világviszonylatban is kiemelkedő színvonalú épülettel gazdagodik.
A Liget Budapest Projektben megvalósuló épületet úgy tervezték, hogy megjelenésében kapcsolódjon a városligeti parkhoz, harmonizáljon a természeti környezettel, illetve közösségi-kulturális helyszínként is jól működjön. Mivel – az előzetes elképzelésekkel ellentétben - a Ludwig Múzeum nem költözik az intézmény falai közé, így az épület kisebb lesz a tervezettnél: legmagasabb pontján sem haladja meg a 25 méteres magasságot, és körülbelül 20 százalékkal csökken az alapterülete is.
A szerződést kézjegyével ellátta Kazuyo Sejima és Ryue Nishizawa a SANAA igazgatói, Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa, Mozsár István, a Városliget Zrt. vezérigazgatója illetve a SANAA magyar, konzorciumi partnereiként a Bánáti + Hartvig Kft. ügyvezetői, Bánáti Béla és Hartvig Lajos. A megállapodás aláírásával elindul az új múzeumépület részletes tervezési folyamata, ezt követően 2017-ben megkezdődnek az építkezések. A lebontandó Petőfi Csarnok helyén várhatóan 2019-re épül fel a modern, a XXI. századi elvárásoknak minden szempontból megfelelő Új Nemzeti Galéria.
Háttér
A Városliget Zrt. tavaly októberben írt ki meghívásos nemzetközi tervpályázatot a Petőfi Csarnok helyén megvalósuló Új Nemzeti Galéria épületére. A bíráló bizottság értékelése szerint a japán SANAA és a norvég Snøhetta terve is építészetileg kiemelkedő értéket képvisel és ezek a pályaművek a gyűjteményi és a látogatói szempontok alapján is világszínvonalúak. Az eredményhirdetést követő hónapokban tárgyalások zajlottak a kiíró és a két cég között és a közbeszerzési eljárás keretében beadott ajánlatok alapján végül a SANAA nyerte el a megbízást.
A japán építésziroda nevéhez számos kiváló múzeumi épület fűződik a világ több pontján, terveik alapján valósult meg pl. a Louvre Lensben megnyílt új múzeuma, a New York-i Új Kortárs Művészeti Múzeum (The New Museum of Contemporary Art) vagy az amerikai toledói Művészeti Múzeum Üvegpavilonja (Glass Pavilion for the Toledo Museum of Art in Ohio). Az építésziroda számos nemzetközi díj mellett 2010-ben az építész szakma Nobel-díjának számító Pritzker-díjat is megkapta.
Jelen döntésnek köszönhetően két olyan épület valósul meg a Városligetben, amelyeket világhírű japán építészek terveznek. A SANAA mellett ugyanis Sou Fujimoto is részt vesz a Liget Budapest Projektben: ő nyerte meg az egykori Hungexpo épületek helyén felépítendő Magyar Zene Háza tervezésére tavaly kiírt pályázatot.
Az évtized végére minden elemében megújuló Városligetben nem csak új intézmények épülnek, hanem megújulnak a park régi épületei, egyben rehabilitálják és nagy mértékben bővítik a Liget zöldfelületét is. A park és az épített környezet kapcsolata kiemelt fontosságú a Városliget megújulását szolgáló Liget Budapest Projekt megvalósításában. A Liget beépítettsége a jogszabályban előírt 7 százalék alatt marad, a park zöldfelülete pedig a mostani 60 százalékról több tízezer négyzetméterrel, 65 százalékra nő majd. A park teljes megújítására a Városliget Zrt. decemberben hirdeti meg a tájépítészeti tervpályázatot.
forrás: Városliget Zrt.
12:28
Van mááááááááásik?
A varosligetinfo.hu a "Zavar a rendszerben? Két múzeum ugyanazon építési helyen" című cikkében hívja fel a figyelmet egy új fejleményre, amely érintheti a Liget Budapest projektet:
"Egy időre úgy tűnt, lekerül a napirendről a Csontváry Múzeum ügye: Lázár János azonban követ dobott az állóvízbe a csütörtöki kormányinfón: azt mondta a múzeum egyik lehetséges helyszíne az a terület, ahová maga Csontváry álmodta: a városligeti Iparcsarnok volt helye. Ott azonban a jelenlegi tervek szerint a Nemzeti Galériának kéne felépülni."
A miniszter szavai erről 1:41:00-tól hallhatók:
http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/videok/a-munkabol-elok-koltsegvetese-lesz-a-2018-as
A helyszín kapcsán érintett pályázat pedig itt látható:
http://csontvarypalyazat.hu/eredmenyek/17
Szóval,az Új Nemzeti Galéria városligeti épületének tervezésére nemzetközi pályázatot írtak ki, az eredménytelen lett, másodszor is kiírták, a két első helyezett közül a SANAA-t választották, a győztes tervéhez utólag (!) még a VÉSZ követelményét is hozzáigazították, a SANAA-val aláírták a szerződést, már folyik az Új Nemzeti Galéria tervezése. És ekkor – viri a varázslat, piri a parádé, csilicsalamádé, hipp és hopp – felvetődik, hogy ugyanazon a helyen lehet a Csontváry Múzeum...
16:19
@Mljet:
A Csontváry Múzeum koncepció az ÚNG helyett egy kulturált, arcvesztés nélküli kihátrálás lehetne az egyre népszerűtlenebb pénzégető gigaprojektből. Nem rossz irány a felvetés...
05:46
@Lazzlo: Ami rossz irány, az rossz irány. Annyiban igaza van, Lazzlo, hogy az Új Nemzeti Galéria tervezett épülete nagyon gyenge eresztés. Egy összevissza dobált síkokból hevenyészett, japppánosnak látszani akaró kártyavár. Giccs távolkeleti stílfekvésben, a mélyen alábecsült európai ízlés kielégítésére. (Hogy a zsűri bekajálta, az egyszerre jellemzi a zsűrit és a művet...)
Csontváry múzeuma jó helyen van Pécsett, és - mint minden épület - nagyon rossz helyen lenne a Városligetben. Az arcát pedig mindenki védje saját maga, de eleve gondosan, tehát jól fontolja meg, hogy mit terveztet össze-vissza, pláne kormánytényezőként. És amennyiben téved, helyesbítsen és kérjen elnézést. Ha van valami, ami japán kulturális sajátosság, hát ez utóbbi, önkritikus attitűd az.
U.i.: Amiképpen elnézést kérek én is mindenkitől, aki olvasta néhány nappal ezelőtti, a "miniszterelnöki üvegkoporsóról" szóló, azóta általam törölt hozzászólásomat. Az új budavári miniszterelnökségi épület csillogó hőszigetelését néztem messziről üvegablaknak :-(((. Úgy látszik, néha a hozzá nem értő is tévedhet.
13:16
@Mljet: Újra a kormány előtt a Liget projekt ügye:
http://www.varosliget.info/index.php/85-cimlap/671-ujra-a-kormany-ele-kerul-a-liget-projekt-ugye
16:24
@mzsblogger: Kormányinfón pedig 33:23 perctől hallható itt:
http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/videok/a-miniszterelnok-megvedte-az-orszag-erdeket-brusszelben
20:14
@Mljet: Kiváncsi vagyok, mit mondanak a Városligetről, a Múzeumkertről és az Iparművészetiről. Az utóbbinál egyszerűen mulasztásban vannak, remélhetőleg nem sokáig; a Múzeumkertben esélyük van a korrekt megoldásra, a Városliget esetében pedig, egy nagy lélegzettel, tíz- és százezreket állíthatnak maguk mellé. A Lázár János által megütött hangnem ígéretes.
10:39
Csipak Péter története a 2008-as hitelfedezeti válság előtti tipikus befektetői történet. Csipak egy futurisztikus belvárosi szálloda tervével lett hirtelen országosan ismert befektető. A tervet az V. kerület vezetése (Cselovszki főépítésszel együtt) annak ellenére teljes mellszélességgel támogatta, hogy a fejlesztésre kiszemelt tömbben három műemléki épület pusztulását és a fővárosi épületmagassági korlátozások felülírását (a magasabbrendű építésügyi előírások megszegését) eredményezte a terv. Csipak és a mögötte álló ismeretlen pénzes befektetői csoport még sztárépítészt is felvonultatott: Norman Foster irodája tervezte azt a bizonyos Zeppelint, amely a pesti belvárosban precedenst teremtett volna arra, hogy a törvénye előtti egyenlőeknél vannak azért egyenlőbbek. Ugyanebben a támadási hullámban szemlélhettük végig, ahogy egy másik befektetői csoport, az Orco a Szervita téri garázsházra vetett szemet, és egy másik sztár, Zaha Hadid segítségével igyekezett felpuhítani a belvárosi magassági korlátokat. Zaha Hadid elsőre egy a magassági korlátokat másfélszer meghaladó tervet javasolt megvalósítani, ami visszapattant a tervtanácsról, és így kiderülhetett: lehet a tervet az építési minőség csökkenése nélkül is megvalósítani. (Melléktörténet, hogy a Reistag kupolája vagy az Apple új központja kapcsán Norman Fostert is vissza lehet zavarni a tervezőasztalhoz, ha azok túlterjeszkednének a kereteken és ez sem okoz minőségbeli romlást.) Csipaknak mára valahogy teljesen elengedték a kezét, az index által feltárt villaügye, természetkárosítása is megtépázta a renoméját, de nem áltatom magam: valójában a gazdasági válság állta útját a befektetői nyomásnak, ahogyan a Szervita tér esetében is ez történt. Az egyenlők között így nem lettek mégegyenlőbbek.
Az Orbán kormány és Tarlós 2010-es választási győzelmével az állam kezdett legnagyobb befektetőként színre lépni. Joggal várhattuk el, hogy a jogszabályokat megerőszakoló befektetői nyomás végre felenged Budapestről. Nem ez történt. A Városligeti törvény "kivéve a gyevi bírót" tipusú létrejöttével, amely az országos és fővárosi szabályok alól kivette a Városligetet, az állam kezd úgy viselkedni, mint ahogy a válság előtti befektetők tették. Sokkal hatékonyabban, hiszen most semmiféle fővárosi vagy állami közhivatal nem állja útját, a "nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszok" illetve az önálló képviselői indítványokkal áttolt törvények, amelyek minden szakmaiságot nélkülöznek fékek, ellensúlyok, társadalmi vita nélkül törnek utat maguknak. Baán László (csakúgy mint Csipak Péter vagy az Orco) sztárépítészekkel kápráztatja el a nagyérdeműt, amelynek egyik célja az, hogy nehogy kiderüljön: az egyenlők között mindig akadnak, akik mégegyenlőbbek. Semmi nem változott, csak a szereplők mások.
18:16
- Ez sem felel meg a követelménynek.
- Mi?
- Hát ez sem, meg a másik sem.
- Ki van zárva. A Baán Laci már hónapok óta áradozik erről a két japán épületcsodáról.
- Pedig itt van a VÉSZ-ben, teljesen egyértelmű, hogy...
- Na nézd már... tényleg.
- Ajvé, nem jó a két nyertes pályamű...
- A fenéket! A két terv az jó, hanem... hanem... Megvan! A követelmény az a nem jó!
- Pafff. Akkor most mi lesz?
- Mi lenne? Problema nyema. Majd utólag, szépen a nyertes tervekhez igazítjuk a követelményt.
És lőn.
1.) A KÖVETELMÉNY
2014.06.15., Városligeti Építési Szabályzat
21.§ (3) „Új vagy bővített lapostetős épületek födémén zöldtetőt kell létesíteni. Ettől eltérni csak tetőfelülvilágítók és gépészeti berendezések elhelyezése miatt lehet.“
2.a.) A NYERTES PÁLYAMŰ - MZH
2015.06.10.
„A Bartók Központ - Magyar Zene Háza tervezésére 2014. őszén kiírt nyílt, nemzetközi tervpályázatra összesen több mint 168 pályamű érkezett a világ minden tájáról. Sou Fujimoto terve kiemelkedett a mezőnyből, a nemzetközi zsűri többek között az épület könnyed, transzparens megjelenését és a parkkal való harmonikus kapcsolódását méltatta. Fujimoto terve tökéletesen megvalósítja azt a pályázati kiírásban megfogalmazott igényt, mely szerint az intézmény maga is legyen műalkotás, 21. századi módon épületté vált zene.“ (forrás: Liget Budapest)
2.b.) A NYERTES PÁLYAMŰ - ÚNG
2015.11.26.
„A Városliget Zrt. tavaly októberben írt ki meghívásos nemzetközi tervpályázatot a Petőfi Csarnok helyén megvalósuló Új Nemzeti Galéria épületére. ...Az eredményhirdetést követő hónapokban – a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően – több fordulós tárgyalások zajlottak az építészirodák és a Városliget Zrt. között. Ezek folyamán a kiíró értékelte a szerződéses feltételeket, a leszállítandó tervek műszaki tartalmát, ütemezését és árát, illetve a tervezett épület gazdaságosságát. A tárgyalások és a beadott ajánlatok alapján végül a SANAA nyerte el a megbízást.“ (forrás: Liget Budapest)
3.) A KÖVETELMÉNY PRAKTIKUS IGAZÍTÁSA
2016.01.15., Városligeti Építési Szabályzat
„Javasolt módosítás
21.§ (3) „Új vagy bővített lapostetős épületek tetőfödémén zöldtetőt az alábbiak szerint kell létesíteni:
a) az „E” jelű építési helyen (Magyar Zene Háza) zöldtetőt nem kell létesíteni,
b) az „A” jelű építési helyen (Új Nemzeti Galéria) összesen 6 000 m2-t nem meghaladó területű lapostető kialakítása megengedett zöldtető létesítése nélkül is,
c) az egyéb építési helyeken a tetőfelülvilágítók és gépészeti berendezések számára szükséges tetőfelületeken, és az eredeti tervek alapján újraépülő épületeken nem kell zöldtetőt létesíteni."
"Indokolás
A Zene Háza nyertes pályaművének építészeti koncepciója miatt zöldtető alkalmazása nem lehetséges.
A Nemzeti Galéria nyertes pályaművének építészeti koncepciója miatt zöldtető alkalmazása nem lehetséges mindegyik lapostetős felületen.“
4.) Hát nem ügyes? Nagy gratula a közreműködőknek.
21:09
@Mljet: Le a kalappal a tüzetes tanulmányozásért.