Épülettervek/Hallgatói terv

Új Parlament a Duna partján?

1/5

Látvány a VITUKI toronyház tetejéről (Sógor Ákos)

?>
Látvány a VITUKI toronyház tetejéről (Sógor Ákos)
?>
Mádártávlat (Sógor Ákos)
?>
Duna-parti nézet (Sógor Ákos)
?>
Axonometria, épületvágás
?>
Vízállás konceptrajz
1/5

Látvány a VITUKI toronyház tetejéről (Sógor Ákos)

Új Parlament a Duna partján?
Épülettervek/Hallgatói terv

Új Parlament a Duna partján?

2019.09.16. 13:30
MÉD

Hogyan lehet építészeti eszközökkel változást generálni egy már régen kialakult rendszeren? Hogyan igazítható a ma és a jövő társadalmi igényeihez a népképviselet kiemelt épülete? Salgó Eszter diplomamunkájában erre keresi a választ. 

Kutatásomban a Steindl-féle Parlament történelmét és annak építészeti,  kihasználtsági aspektusait vizsgáltam. Az épület 115 éves története óta többször változott a politikai rendszer, megszűnt a felsőház, kiköltözött a Köztársasági Elnöki Hivatal, tavaly a Miniszterelnökség, míg a képviselők száma 386-ról 199-re csökkent. A kormányzás helyigényének változásával az épület kihasználtsága is csökkent: ma kb. egyharmadát használják rendeltetésszerűen. Ennek első lépéseként a Steindl tervezte Parlament új funkcióit határoztam meg. Az épület történetének és szépségének kiemelése érdekében szeretném megnyitni az emberek felé, ezért több új funkciót is felkínálok: rekrekációs (fürdő), kommerciális (luxus pláza), tudományos (egyetem, könyvtár, múzeum) célokra. 


Mádártávlat (Sógor Ákos)
2/5
Mádártávlat (Sógor Ákos)



Célom a parlament működésének és felfogásának újragondolása: hogyan lehet a mai világ követelményeinek megfelelni az átláthatóság és az átjárhatóság alkalmazásával az építészeti terekben? Az épület struktúrájának átszervezésével, köztérként való megnyitásával arra törekedtem, hogy a Parlament a felettünk álló hatalom reprezentációja mellett egy olyan építmény legyen, ami akár rekreációs céllal is használható - de legalábbis könnyen a mindennapjaink részévé válhat. 

Tervezésem idővonala 2050-ben kezdődik, amikorra a technológia folyamatos fejlődése az élet minden területét és módját megváltoztatja. A munka, a politika, és az ország működésének új fajtái jelennek majd meg. Ezt szem előtt tartva egy olyan tervezési helyszínt jelöltem ki a projektemben, ahol a későbbiekben irodák létesítésére is lehetőséget, kialakítok egy környezetet, ahol belsőépítészetileg kidolgoztam egy helyiséget, az üléstermet. 

A tervezés során központi szerepet kapott a Duna, ami fél Európát, ezen belül Magyarországot, Budát Pesttel köti össze, ezért helyszínemnek Pest déli csücskét választottam Müpa és Csepel között a parton. Ez építészetileg két, egymással ellentétes helyzetet dolgoz fel, az egyik rész egy árvízveszélyes terület, a másik az árvízvédelmi határon túl helyezkedik el. Épületemet is ez alapján terveztem. A nagy épület víztől védett helyen helyezkedik el, de benyúlik az ártérre, emiatt 3 méterrel megemeltem, ezzel biztosítva a folyamatos átjutást az ülésteremhez.


Duna-parti nézet (Sógor Ákos)
3/5
Duna-parti nézet (Sógor Ákos)



Egy olyan épületet szerettem volna létrehozni, ami része a természetnek, dombszerű formája miatt nyitott, mindenki számára elérhető köztérré válik. A “dombot" négy helyen metszettem be: három bejárat, és egy hatalmas fórum, ami a görög színházak struktúráját idézi. Úgy képzeltem el, hogy ez a tér helyet adhat emberek és politikusok találkozásának, politikai vitáknak vagy bármilyen más közösségi eseménynek. Az épület alsó szintjén találhatók a parlament működéséhez fontos funkciók, az őrök, műhelyek és takarítók. A felső szinten a díszterem, étterem és privát étterem valamint szobák helyezkednek el. 

A dombról egy híd vezet át az országgyűlés “pavilonjára", itt helyeztem el az átvilágító kapukat és a biztonsági szolgálatok egyik fő pontját, pihenő szobáit, valamint mosdókat és ruhatárat a látogatók számára. Az országgyűlés felső szintje egy lelátószerű lépcsős építmény, ahol szabadon körbe lehet járni, leülni és a középen kivágott födémen keresztül le lehet látni, illetve behallgatni az ülésbe. Innen egy lépcsőn keresztül vagy lifttel lehet lejutni az ülésterem szintjére, ahova már csak a képviselők juthatnak le. Az üléstermet egy üveges perforált fal veszi körbe, amely elhatárol egy büfés közlekedő folyosót, ahonnan a mellékhelyiségek is nyílnak.


Axonometria, épületvágás
4/5
Axonometria, épületvágás



Az ülésterem belsőépítészeti koncepciójának középpontjában az ülésterem padjai állnak. Egy olyan teret képzeltem el, ami egy nappaliszerű tér, ahol a politikusok egy közös ügy érdekében képesek egyenlő félként vitatkozni. Ezért mindenki ugyanolyan padokon ül, amelyen a párnák hullámai jelölik ki az ülőhelyeket. A gerincjavító háttámlák a hát közepénél biztosítják az egyenes tartást és kényelmet képviselőknek. A padok fixek, és az asztalok felső lapjának kihúzásával növelhető a munkafelület, amiben elhelyeztem a szavazókártyák helyét, konnektorokat és usb bemeneteket. 

A demokratikus választások rendszere azért jött létre, hogy az egy országban élő emberek véleményét közös nevezőre hozza. Ezt a célt szolgálná az általam megálmodott parlament is. Parlamentem épületébe ezért helyeztem köztereket, diskurzusnak helyet adó fórumot, ahol a nézet különbségeket tisztázni lehet, ahol közös megegyezések születnek és ami segít a magyar identitás 21. századi formáját definiálni.

Salgó Eszter

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk