Épületek/Irodaépület

Új Szentendrei Körzeti Földhivatal

1/8

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/8

Új Szentendrei Körzeti Földhivatal
Épületek/Irodaépület

Új Szentendrei Körzeti Földhivatal

2005.02.09. 12:12

Projektinfó

Földrajzi hely:
Szentendre, Magyarország

Építészek, alkotók:
Dajka Péter

Generáltervező: Puhl Antal Építész Irodája Kft.

1. Előzmények

A Pest Megyei Földhivatal megbízást adott, és 2003. 01. 24-én szerződést kötött a Puhl Antal Építész Irodája Kft-vel az új Szentendrei Körzeti Földhivatal megtervezésére. A tervezők ezt a szerződést a későbbiekben módosították, miután a szentendrei főépítésszel történt egyeztetéskor kiderült, hogy egy 2002. decemberi önkormányzati rendelet értelmében a területen kötelező elvi építési engedélyt benyújtani. A tervezők az elvi építési engedélyezési kérelmet 2003. 03. 17-én benyújtották. Ez alapján az elsőfokú hatóság az elvi építési engedélyt 1026/2003/VII ügyiratszámon 2003. 05. 27-én kiadta. Jelen építés engedélyezési dokumentáció az elvi építési engedély kikötéseit figyelembe véve készült.


 


2. Beépítés

A jelenlegi állapot
A tervezési terület Szentendrén a Dunakanyar körút mellett van. A telek helyrajzi száma 881, mérete 1942 m2. A tömböt, ahol a telek elhelyezkedik, a Dunakanyar körút, a Római sánc köz valamint a Kossuth Lajos utca veszi körül. A terület a múlt század közepéig a klasszikus értelemben vett belvároshoz képest a külvárosnak megfelelő funkciókkal rendelkezett. A területen pékség, kerámiaüzem és más kisebb műhelyek voltak. Utcaszerkezete a belváros szabálytalan úthálózatának volt a folytatása. A Dunakanyar körút megépülte után a terület a klasszikus belvároshoz kapcsolódott, s azóta annak szerves részét képezi. A kerámiaüzem és más kisebb lakó- és ipari funkciójú épületek bontásával adódott egy nagy összefüggő terület, ahol a területnek nem éppen megfelelő léptékben felépült a posta. A posta előtti park városszerkezetileg továbbra is bizonytalan része a tömbnek. A tömb többi épülete az utca felé zárt sorú, a telekbelsők felé nőtt, szabálytalan jelleget mutat, de ez a karaktere a belváros belsőbb részeinek is.


 


A beépítés
Úgy gondoljuk, hogy az új földhivatal beépítésénél több építészetileg fontos követelményt kell teljesíteni. Egyrészt alkalmazkodni kell a tömb beépítési karakteréhez, hiszen így fog az épület a legjobban a környezetéhez illeszkedni. Fontos a beépítés szempontjából, hogy a Dunakanyar körút itt kanyarodik, és így az már a HÉV-től, illetve a postától láthatóvá válik. Fontos rálátási pont észak felől érkezve a lakótelepi elágazás. A terület karakterét a nagyméretű posta ellenére a lakóházak határozzák meg. Ugyanakkor a Földhivatal ma Magyarországon fontos funkcióval bíró középület.

Ezen szempontokat, valamint a területen érvényes szabályozási tervet figyelembe véve jutottunk egy, az utca felől L alakú beépítéshez. Ez lehetővé teszi, hogy az épület egy részét - jelen variációnál a főbejáratot - már a HÉV-től lehet látni. Ez biztosít a bejáratnak egy olyan "külső előteret", mely általában "tartozéka" egy középületnek. Az épület az utca felé zártabb. Ezt kívánja egyrészt a zajvédelem, másrészt így tud elkülönülni - bár léptéke ugyanaz - a családi házaktól. Az udvar felé a gépészet és a garázs egy "akart toldalékként" jelenik meg. Ebben a tömbben ugyanis több ilyen látható, s ez, mint kezdemény további "spontán bővítésre" is lehetőséget nyújt, a beépíthetőség határáig.

A területen figyelembe vettük a szabályozási tervben megadott 30%-os zöldfelületet. A kialakított park, amennyiben a szabályozási terven szereplő sétálóutca élővé válik, ahhoz szervesen kapcsolódhat. Az épületet gyalogosan a Dunakanyar körútról, illetve a belső udvarból lehet megközelíteni, gépkocsival a Dunakanyar körútról, a telek északi oldalán. Az építési telek átlagosan 150 cm magas, vakolt, meszelt felületű téglakerítéssel van körülvéve, mely a sétálóutca felöl áttört felületekkel oldott.

3. Az épület

Az épület funkcionális kialakítása
A tervezett épület kétszintes, félnyeregtetős, viszonylag zárt tömeg, melyhez az udvar felől a garázs és a gépészet földszintes része csatlakozik, zöldtetővel.


 


Földszint
Az előcsarnokba az épület előtti térről lehet bejutni, részben pedig a pakolóudvarról, de ez inkább személyzeti bejárat, illetve a mozgáskorlátozottaknak egy közelebbi bejárati lehetőség a parkolók felől. A bejárat előtti tér kapcsolódik a Dunakanyar körúthoz, illetve itt végződik a tervbe vett sétálóutca, mely a Kossuth Lajos utcáról vezet ide. A tér egy része az előcsarnok előtt le van fedve, így mintegy átmeneti teret képez a kint és a bent között. Az előcsarnok dupla légterű. Az előcsarnokhoz kapcsolódnak az ügyintézői munkahelyek, a pénztárak és földmérők egy munkahelye, aki a külső földmérőkkel tartja a kapcsolatot. Ezen a szinten található a földmérő szobákhoz kapcsolódóan a térképtár. A földmérők külön bejáraton is megközelíthetik az épületet, illetve saját öltöző-vécé blokkal is rendelkeznek. A gépkocsivezető és a takarítók pihenőszobája is itt kap helyet. A szomszédos bevásárló passzázshoz illeszkedve kerül kialakításra az épület gépészeti és kiszolgáló része. Itt kerül elhelyezésre a szellőző és hűtőgépház, illetve a fűtőhelyiség, valamint itt kap helyet a gépkocsitároló, a műszerraktár és a takarítószer-raktár is. Az előcsarnokból közelíthető meg a férfi- és női mosdó illetve a mozgáskorlátozottak mosdója. Ebben a szárnyban található az irattár is az irattárosok szobájával egyetemben. A személyzeti bejárattól indul az emeletre a lépcső.

Emelet
A lépcső közvetlen környezetében található a külső forgalom által is használt mezőgazdász iroda, a teakonyha, valamint az informatikai központ (szerver-szobák). A Dunakanyar körúti szárnyban - kilátássál a város körüli helyekre - van a hivatalvezetési blokk, a titkársággal, a hivatalvezető irodájával, a tárgyalóval valamint a pénzügyi és humánpolitikai vezető szobájával. A Dunakanyar körúttal párhuzamos szárnyban van az ingatlan-nyilvántartás, a postázó, az iktató, illetve az illeték helyisége, valamint a hozzájuk kapcsolódó dokumentáló helyiség.

Az épület külső megjelenése
Mint már említettük, az épület kétszintes, az udvar illetve a bejárat felé lejtő félnyeregtetővel. Az utca felé az épület zártabb, míg az udvar felé nyitottabb. Az épület Dunakanyar körútra merőleges szárnya észak felé "az utcával párhuzamosan" emelkedik. Ez részben hangsúlyt ad az épületnek illetve jobban kijelöli a bejárat helyét. Az udvar felőli földszintes rész zöldtetős. Az épület részben kővel burkolt, részben hőszigetelő vakolatot kap. A félnyeregtetők titáncinkkel lesznek táblásan burkolva.

A beépítéssel, az épület formájával, a tetőidommal (padlás nélküli tető) valamint az anyagok használatával kívántuk a családi házas környezetben - a beépítés karakterének és a környezet léptékének megtartásával - az épület középület funkcióját hangsúlyozni.

Szentendre, 2003. június 17.
Dajka Péter
okl. építész


Megbízó: Pest Megyei Földhivatal
Generáltervező: Puhl Antal Építész Irodája Kft.
Építész vezető tervező: Dajka Péter
Építész tervezőtárs: Németh Janka, Füzesi Katalin
Építész munkatárs: Gerzsenyi Judit, Szabó Tibor
Statika: Sterner Pál
Gépészet: Oltvai András, Oltvai Tamás, Lengyel Zsolt - OGS
Elektromosság: Kovács György, Ivanics Zoltán
Kert- és tájtervezés: Andor Anikó

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk