„Újfajta gondolkodásmódra volt szükség...” – Összegzés a sencseni előadóművészeti központ tervpályázatáról

2020. júliusában írtak ki nemzetközi tervpályázatot a Kína kereskedelmi és üzleti centrumának tekinthető Sencsen Futian negyedének új, világszínvonalú előadóművészeti központjának megtervezésére. A ZDA – Zoboki Építésziroda egészen a döntőig menetelt tervével, így olyan irodákkal mérhették össze erejüket a finalisták között is, mint például a Zaha Hadid Architects. Az Építészfórum kérdéseire válaszolva a ZDA tervezői beszéltek a verseny tapasztalatairól, a pályázat kihívásairól és a legjobb öt munka közé sorolt koncepciójukról.

Még 2020 augusztusában írtunk róla, hogy két magyar iroda is továbbjutott a kiválasztott 15 közé a sencseni előadóművészeti központ pályázatán. A ZDA – Zoboki Építésziroda meghívottként automatikusan továbbjutott a második fordulóba, a Robert Gutowski Architects pedig nyílt verseny eredményeként került a résztvevők közé. Decemberben pedig már arról adhattunk hírt, hogy a ZDA a harmadik fordulót is sikerrel vette, és a döntőbe jutott.

A feladat az épület koncepciótervének elkészítése volt. Mind a 15 irodát díjazták és öt juthatott tovább a negyedik, döntő fordulóba, amelynek során kiderült a győztes. A kiírás alapján a győztes tervezési megbízást, vagy kétmillió kínai jüan pénzdíjat kap. A négy második helyezettnek 1,5 millió RMB-t tartanak fenn, a tíz nem továbbjutónak pedig egyenként 0,8 millió RMB-t.

A Nemzetközi Előadóművészeti Központ (International Performance Center) Sencsen Futian nevű negyedében valósul meg, ahol gyakorlatilag egy új városrész jön létre a kínai metropolisz születésének 40. évfordulója alkalmából. A városrésznek egy három épületből álló együttes adja a szívét, melynek az egyik eleme az előadóművészeti központ. A kijelölt terület 15 ezer négyzetméteres, ezen 53 ezer négyzetméteres épületet kellett elhelyezni. A maximális épületmagasság 36 méter, a beruházásra 1,8 milliárd kínai jüant szánnak. A tervpályázat döntőjében, ahol a korábbi koncepcióterveket fejlesztették tovább az SHL Shanghai, a Zaha Hadid Ltd., az Ennead Architects és a Coldefy & Associés Architectes Urbanistes, valamint a magyar ZDA versenyzett. A februári eredményhirdetés alapján a sencseni előadóművészeti központ tervezésére kiírt pályázaton végül a Ennead Architects munkája nyerte el az első helyet, a ZDA pedig megosztott második díjat nyert.  

A nívós nemzetközi verseny eredményeinek, tapasztalatainak összegzéseként a ZDA – Zoboki Építészirodát kérdeztük többek között arról, hogy milyen egyedi hozzáállást, felkészülést igényel egy ilyen volumenű pályázat, milyen kihívásokkal kellett szembenézniük finalistaként, valamint a főbb irányelvekről, amelyek meghatározták koncepciójukat. Csiszér András design igazgató és Kiss Laura, az egyik vezető tervező válaszai:

Építészfórum: Meghívott irodaként résztvenni a sencseni nemzetközi előadóművészeti központ tervpályázatán gyakorlott és sikeres pályázóként is mondhatjuk, hogy jelentős teljesítménye a ZDA-nak. Milyen érzés volt meghívást kapni egy ilyen volumenű pályázatra? Igényelt valamilyen egyedi felkészülést a kezdeti időszakban?

ZDA: Nagyon megtisztelő, és egyértelműen a munkánk elismerése, hogy meghívottként vehettünk részt egy nemzetközileg is jelentős pályázaton olyan világsztár irodákkal egyetemben, mint a brit Heatherwick Studio, Christian de Portzamparc irodája, vagy a dán Henning Larsen Architects. Őket ráadásul magunk mögé is utasítottuk a pályázat során. 

Úgy véljük, hogy a meghívást alapvetően két tényezőnek köszönhetjük. Egyrészt a ZDA már letette a névjegyét Sencsenben, hiszen 2014-ben a mi terveink alapján épült meg a város Nanshan kerületének kulturális központja. Másrészt tavaly tavasszal komoly elismerést szereztünk a sencseni Operaházra kiírt nemzetközi tervpályázaton, amelyen a legjobb 12 közé került, és megvételt nyert a tervünk. 

A meghívotti minőség egyik előnye az volt, hogy hosszabb idő jutott a felkészülésre, a feladatszervezésre, és annak lemenedzselésére, hogy mi az, amit Kínában, és mi az, amit Magyarországon kell majd elkészíteni a pályázathoz. Volt időnk megtalálni az ideális külsős partnereket. Magyarországról az Intramuros Építésziroda és az Arch-Studio segítette a munkánkat, és találtunk egy olyan kínai építészpartnert, akiben szakmai szempontból maximálisan megbíztunk. A meghívott státuszunk, és a megépült sencseni referenciánk miatt jóval komolyabb partnerirodák közül tudtunk válogatni, a legjobb sencseni csapatokkal egyeztettünk. A kiválasztott kínai partner amellett, hogy segített a helyben készülő feladatokban – a megfelelő alvállalkozók, például egy makettkészítő bevonásában – konzultációval is támogatta a munkánkat. Rajtuk nagyon jól le lehetett tesztelni, hogy mennyire működik a koncepciónk, az elképzeléseink.  

Az is fontos volt, hogy noha nem kellett versenyeznünk az open stage körben, már ebben fázisban elkezdtünk dolgozni, hogy ne induljunk hátrányból azokkal szemben, akik az open stage kör után már kész koncepcióval rendelkeznek. 

ÉF: Hogyan zajlott a verseny a ZDA számára? Milyen feladatokra, új kihívásokra kellett fókuszálni a verseny különböző fázisaiban?

ZDA: Újfajta gondolkodásmódra volt szükség, mert Kínában egészen más elvárások vannak, mint Európában. A mi európai munkamódszerünk szerint csak az a ház a jó, ami funkcionálisan is tökéletes. Tehát, amikor tervezünk, akkor belülről kifelé tesszük ezt, és még egy pályázaton sem rajzolunk le olyan épületet, amely nem tudja kiszolgálni azokat az igényeket, amit mi alapvetőnek tekintünk. Egyszerre fontos, hogy a műszaki-technológiai és akusztikai szempontból valóban működőképes tér jöjjön létre, ugyanakkor ezzel párhuzamosan legyen emlékezetes, jelképszerű a ház külső megjelenése is. Kínában ugyanakkor inkább a külsőségekre fókuszálva döntenek. Ezért a mi alapelvünk az volt, hogy beletesszük a tervekbe azokat a funkciókat is, amelyek nélkül egy házat nem akarunk megtervezni, de ezt azzal a szemléletmóddal tesszük, hogy a tervet a kiíró is szeresse majd.  

A legjobb öt tervet a nagyon előkelő nevekből álló, többek közt Rem Koolhaast valamint az olasz sztárépítész, Massimiliano Fuksast is tagjai között tudó szakmai zsűri válogatta ki. Úgy látjuk, hogy azért is jutottunk be a döntőbe, mert ők értették, hogy mi mit csinálunk: az üzenet, a funkcionalitás, a külső megjelenés és a városi kapcsolat is rendben volt. Sőt, a funkcionalitást tekintve a mi tervünket értékelték a legjobbnak. 

A döntő ehhez képest új helyzet volt, itt nem szakmai zsűri döntött, hanem a városvezetők. Elviekben egy teljesen új koncepcióval is előállhattunk volna, de mi inkább a meglévő koncepciónkat finomítottuk, és dolgoztuk ki nagy alapossággal a technológiai részleteket. Az volt a stratégiánk, hogy lehengerlő belső technológiával vértezzük fel a házat, bemutatjuk az ezen a téren meglévő évtizedes és egyedülálló tapasztalatunkat. Annak ellenére csináltuk így, hogy mindössze két tablót adhattunk le a döntőben, azaz, alapvetően csak a ház külseje érdekelte az ítészeket. Nekünk ugyanis fontos volt, hogy kidolgozzuk a házat és bemutassuk, mire vagyunk képesek. 

ÉF: Világszínvonalú irodák között a legjobb öt név listáján szerepelni már önmagában győzelemnek számít. Zoboki Gábor korábban úgy fogalmazott, hogy az eredmények alapján bizony van keresnivalójuk a magyar építészeknek a nemzetközi porondon. Milyen érzés volt bekerülni a döntősök közé? Milyen hozzáállást igényel ezen a szinten szerepelni egy versenyen?

ZDA: Minden kollégánk, még azok számára is, akik közvetlenül nem vettek részt ennek a háznak a tervezésében, nagyon felemelő volt ezeket a sikereket átélni. Hiszen alapvetően magyarországi munkákon dolgozunk, és nehéz viszonyítást találni, összehasonlítani magunkat a nemzetközi irodákkal. Nagyon jó volt megtapasztalni, hogy a legelismertebb építészekből álló zsűri is értékeli a munkánkat, és világsztárokkal egy polcra helyezi a ZDA-t. Óriási fegyvertény egy magyar építésziroda számára olyan nevek mellett a legjobb öt között lenni, mint a Zaha Hadid Ltd., az Ennead Architects, vagy a francia Coldefy & Associés Architectes Urbanistes. Ez egyrészt megmutatta, hogy az alkotóközösségünk nagyon magas szakmai színvonalon dolgozik, másrészt nagy erőt a többi munkához is. 

Az eredeti célunk, és a realitás is a döntőbe jutás volt. Természetesen ettől függetlenül bíztunk a végső győzelemben, és nagy reményekkel vetettük bele magunkat az utolsó körbe is. Abban bíztunk, hogy sikeres lehet a többi irodától merőben eltérő megközelítésünk. A többi terv nyilvánvaló érdemei mellett, azok részletes ismerete nélkül úgy véljük, hogy az általunk tervezett ház a működést, a technológiát tekintve – kiemelkedik a döntőbe jutottak közül. 

ÉF: Mi volt a legnagyobb kihívása a pályázatnak?

ZDA: Az egyik legnagyobb kihívás az volt, hogy a kiíró egy nagyon nagy programot kért egy meglehetősen kicsi telken, ezért egy extrémen sűrű épület jött létre. De ezen keretek között is bele tudtuk tenni a házba a megfelelő technológiát, back of house funkciókat és közönségforgalmi tereket. 

A másik nehézség az volt, hogy a ház, amelyre a pályázatot kiírták, egy három épületből álló, a város 40. évfordulójára készülő komplexum egyik eleme volt csak. Ráadásul ennek a három épületnek az elképzelés szerint együttesen kellene jelképként szolgálnia az évfordulót. Nagyon nehéz volt úgy gondolkodni, hogy a másik két házról – egy pénzügyi központ és a főépület, egy múzeum  – nem volt semmilyen információnk, ezekre ugyanis időben eltolva külön pályázatokat írtak ki. Tehát az általunk tervezett háznak úgy kellett jelképnek is lennie, hogy eközben ne vegye el a fókuszt a főépületről. 

ÉF: Milyen főbb irányelvek határozták meg a koncepciójukat?

ZDA: Egy hármas funkciójú épületben gondolkodtunk, amely egyszerre a „művészetek palotája", valós közösségi tér és kulturális bevásárlóközpont. Egy olyan ház, amelyben élet van, de egyben városi jelkép is, és ki tudja szolgálni a következő évtizedben felmerülő művészeti igényeket. Az előadóművészeti tér, amely az európai zenés, operaházi terekből indul ki, az igények szerint átalakítható, variálható úgy, hogy gyakorlatilag az összes létező műfaj és jövőbeni irányzat befogadására alkalmas. Annak érdekében, hogy jövőbiztos legyen a ház, a nemzetközi előadóművészeti élet különféle területét képviselő szakembereket vontunk be, és azon gondolkodtunk velük közösen, hogy a jövőben milyen művészeti igények merülhetnek fel. Emellett szintén fontos szempont volt, hogy a ház két terme egymástól függetlenül is tudjon működni, egyidőben két teljesen külön eseményt lehessen bennük rendezni.  

ÉF: Milyen tapasztalatokat adott a pályázat?

ZDA: Fontos tapasztalat volt, hogy Kínában egészen mások az értékelési szempontok, ezért meg kellett találni a megfelelő egyensúlyt: azt csinálni amiben jók vagyunk, de úgy, hogy az megfeleljen a pályázat értékelőinek is. Ezzel együtt valószínűleg más lett volna a végeredmény is, ha végül nem városvezetők, hanem egy európai zsűri dönt, és a működőképesség, a funkcionalitás nincs alárendelve a külsőségeknek. 

Emellett nagyon pozitív tapasztalat volt a társirodákkal, partnerekkel való sikeres együttműködés. Kifejezetten izgalmas volt úgy gondolkodni közösen, hogy mindenki más háttérrel, gondolatokkal és tapasztalatokkal érkezett. Ezáltal sokkal színesebb lett az eredmény is.  

ÉF: Mi a véleményük a nyertes projektről?

ZDA: Keveset tudunk róla, csak az egy tervfázissal ezelőtti állapotáról ismertünk meg néhány látványtervet, részletes eredményt még nem kaptunk. A látottak alapján urbanisztikai szempontból izgalmas városi közösségi teret tettek le az asztalra. Láthatóan arra törekedtek, hogy minél kisebb épületet hozzanak létre, sok mindent betettek a föld alá, ennek köszönhetően egy érdekes, kis magasságú ház jött létre. Ugyanakkor a többi tervet is látva kitűnik, hogy a színháztechnológiát és az akusztikát tekintve a döntősök közül a leggyengébbet választották ki. 

Szerzők jegyzéke:

Felelős tervezők

Zoboki Gábor

Csiszér András

Zoboki Építésziroda Kft.

Silvester Csaba

Kiss Laura

Molnár Máté

Cserháti Csinszka

Jaczó Anna

Szulágyi Zsófia

Szontág Juli

Poller Mónika

Aryan Choroomi

Intramuros Építésziroda Kft.

Szatmári Gábor 

Dobos Botond 

Kurucz Olívia 

Arch-Stúdió Kft.

Farkas Anett

Budai Péter

Őrley Balázs

Ming Rong Chen 

Shenzhen General Institute of Architectural Design and Research Co. Ltd

Wang Minlong  技术负责人

Shen Wei   沈薇

Li Lijia   日常技术对接

Li Min  商务对接

Látványtervezők

The Greypixel Workshop - külső és előcsarnok, animáció:

Örley Balázs - terembelső

Filmdokumentáció

Graphasel Design Studio, Chemistry Budapest

Szakértők: 

Tompai Zsuzsa - színháztechnológia

Hartmut Schörghofer - díszlet, színpadtechnológia

Federico Cruz-Barney - akusztika

Kristóf Krisztián - cirkusz

Vági Bence - újcirkusz

Kína szakértő:

Wu Fang

Makett:

RJ Models

Sulyok Georgina