Újpalota Közösségi Ház ötletpályázat – Art Vital Kft., megvétel

Részletesen bemutatjuk az Újpalota Közösségi Ház ötletpályázatára az Art Vital Kft. által készített, megvételben részesült 9. sz. pályaművet.

MŰSZAKI LEÍRÁS
Bevezetés
Tárgyi pályázati terv készítésének előkészítő szakaszában összeállítottuk a feladat elvégzésére alkalmasnak ítélt komplex szakmai teamet. Több alkalommal helyszíni szemlét tartottunk, tanulmányoztuk a rendelkezésre bocsátott terveket és egyéb anyagokat, valamint számos fényképfelvételt készítettünk a meglévő állapot részleteinek és sajátosságainak rögzítésére. A tervezés megalapozó szakaszában külön energiát és figyelmet fordítottunk mindazon egyéb közéleti, szakmai előzmények és anyagok megismerésére, melyekből kellő mélységű információt szerezhettünk a városrész létrejöttéről, és a Fő tér témájában a korábbi években lezajlott eszmecserékről, vitákról, interneten hozzáférhető előzményekről. Előbbieket azért tartottuk szükségesnek, hogy a jövendő főtér megformálásához kellő alappal és empátiával rendelkezzünk, illetve az erősen kötött keretek és meglévő adottságok ellenére képessé váljunk a műszaki feladat végrehajtásán túl egy valóban helyi igényeknek és elvárásoknak megfelelő főtér koncepciójának hiteles kidolgozására.

 

 

Tervezési témakör általános áttekintése
A rendszerváltást megelőzően az átfogó, kiemelten városközpont-rehabilitációkra irányuló projektek tényleges megvalósulására korlátozott számban került sor. Az átfogó, városrész méretű beavatkozások elsősorban lakótelepek építésére, új ipari városok létesítésével összefüggő programokra és nagyobb városaink belvárosainak mértéktartó, tömbfeltárásokkal, új közlekedési rendszer részleges kialakításával kapcsolatos rehabilitációjára irányultak.

A rendszerváltást követően, Magyarország Európai Uniós csatlakozásának előkészítésével illetve az Európai Unióba történő belépésével új motivációs formák, pályázati források elérhetősége jelent meg, melyek megteremtették az átfogó, és a korábbi lehetőségeket és elképzeléseket lényegesen meghaladó nagyságrendű projektek megvalósíthatóságát. Előbbieknek köszönhetően egyre több közepes illetve nagyobb népességű és méretű városunk valamint Budapest egyes kerületeinek életében jelenik meg a korábban is lappangó, de a reális megvalósíthatóság esélyétől szárnyakat kapó komplex gondolkodás és jelentős kiterjedésű, városközpontokra vagy alközpontokra irányuló rehabilitáció lehetőségének vizsgálata.

A tervezési terület mai állapotának áttekintése
A tervezési terület mai állapotában rendkívül heterogén képet mutat. A jelentős közúti forgalmat lebonyolító Nyírpalota és Zsókavár út között elhelyezkedő, a négy részre tagolt, kerületi központi övezet egyik elemeként létrejött Fő tér közterületein jelentős kiterjedésű fás, ligetes zöldfelület vegyes összképet mutat, és számos strukturális esetlegességet rejtő sétányok, vegyes állagú burkolt felületek találhatók. Az összhatás további elemei esetleges elhelyezésűnek tűnő emlékművek, stílusában nosztalgikus ízű, jelentős méretű, körmedencés szökőkút valamint avult állagú, alacsony építészeti színvonalú árusító pavilonok. Az előbbi, meglehetősen vegyes képet a szintén avult állagú Közösségi Ház kocka épülete, a szomszédos, arculatában és tömegében egyaránt semmihez nem illeszkedő cukrászda, továbbá a graffitikkel „díszített", elhanyagolt külsejű ABC áruház épülete teszi „teljessé".

Előbbiek alapján a tervezési terület közterületei, valamint az azokon, illetve szomszédságukban megvalósult felépítmények fizikai és „erkölcsi" értelemben egyaránt komplex átgondolásra és megújulásra érettek, amihez Újpalota lakóinak, polgárainak az elmúlt évek során egyre erősödő, egy igazi kerületi főtér funkciójának kielégítésére alkalmas rekonstrukció iránti vágya illetve egyre határozottabban megfogalmazódó elvárása társul.

Általános tervezési célkitűzések és megoldási elvek
Tervezési célul tűztük ki a tervezési terület használati módjának részletes vizsgálatát, a gyalogos forgalom és használat domináns tengelyeinek meghatározását és megerősítését, szükség szerinti korrekcióját, valamint a Fő tér funkcióból eredő központi rendezvényterület egyértelmű kijelölését. Előbbieken túl vizsgálni kívántuk a területtel összefüggő gépjárműforgalom, áruszállítás és egyéb időszakos gépjármű-közlekedés lehetőségének biztosítását, a zöldfelületek és egyéb igényes környezetrendezési elemek gyarapításának lehetőségét, a rendezvénytér és a pihenőparki övezetek struktúrájának, viszonyának kérdéseit, valamint az erre hivatott helyeken élettel teli vendéglátási, szolgáltatási zónák megvalósítását teraszok, szabadtéri vendéglátóhelyek részére biztosított védett területek kijelölésével és megformálásával. Előbbieken túl növelni kívántuk a tér attraktív elemeit új kiállítási, információs területek helykijelölésével, szökőkutak illetve vízi objektumok tervezésével, továbbá a tér felszínén megjelenő egyéb építmények kialakítására, telepítésére, arculatának korrekciójára tett javaslat megtételével. A tervezés során vizsgálni kívántuk továbbá a főtér és a kapcsolódó utcák illetve környezet viszonyát, illetve a megközelítési lehetőségek környezeti összefüggéseit.

A pályázati anyag készítése során a megoldások részletekbe menő, teljes körű vizsgálatát nem vállalhattuk fel, azonban az egyes elemek és zónák tartalmas és izgalmas formálásának illetve hasznosíthatóságának illusztrálására be kívántuk mutatni azokat a részleteket, látványelemeket, melyek igazolhatják az általunk javasolt koncepció értékeit.

 

 

A tervezés során megvizsgált koncepcionális kérdések
A meglévő Közösségi Ház vonatkozásában alapvető kérdésként jelentkezett, hogy a jövendő épülettel szembeni elvárásokat a meglévő megtartásával és bővítésével, ezzel együtt óhatatlanul jelentkező kompromisszumok vállalásával, vagy egy teljesen új létesítmény megformálásával kívánjuk teljesíteni. Hosszas vizsgálódások, a régi építményhez kötődő számos esetleges érzelmi kötődést, az emlékek és a hely autentikusságát is számba véve sem tudtunk olyan koncepcióig eljutni, melynek alapja, hogy a jövendő Fő tér meghatározó épületét alapvetően a meglévő Közösségi Ház jelenti. A tervezést előbbiek alapján új létesítmény, ezzel együtt mai építészeti identitású épület megformálásának szándékával kezdtük meg.

A Közösségi Ház formálásával együtt egyértelművé vált, hogy a szomszédos ABC épület részleges arculatjavítása is elkerülhetetlen a vállalható, viszonylag egységes építészeti minőséget nyújtó térfal kialakíthatósága érdekében. A megújuló Fő tér gyalogos közlekedésének struktúráját jelenlegi formájában nem láttuk megtarthatónak, azonban annak meghatározó jellemzőit – kialakult csatlakozási pontok a szomszéd utak irányába, fő közlekedési irányok – meg kívántuk őrizni. A meglévő emlékművek helyét hozzávetőlegesen megtarthatónak ítéltük, azonban azokat a gyalogos sétányokhoz képest exponáltabb helyzetbe kívántuk hozni. A gyalogos sétányok struktúrájának kialakítása során az emlékművek megközelíthetőségét, a gyalogos rávezetés során megjelenő látvány kérdését külön vizsgáltuk, illetve figyelembe kívántuk venni.

A meglévő szökőkút megtarthatóságát, a jövendő Fő tér struktúrájába illeszthetőségét szintén vizsgáltuk, azonban a szökőkút karakterét, jellegét nem láttuk illeszthetőnek az általunk elképzelt koncepcióba, így annak felszámolása mellett döntöttünk. A terület személygépkocsi-parkoló ellátásának koncepcióját a zöldfelületek védelme érdekében úgy kívántuk kialakítani, hogy lehetőleg az új Közösségi Házban is szülessenek épületen belüli parkolók, ezáltal csökkenthető a zöldfelületek terhére külön megvalósítandó parkolók száma. A tervezési programnak megfelelően a meglévő kereskedelmi pavilonokat felszámoltuk, azonban a jövendő Fő tér ABC közeli részén lehetőséget láttunk néhány megújuló funkció, szolgáltatás helyének kijelölésére, amire opcionális javaslatot tettünk.

A tervezési program által elvárt, közösségi aktivitás központjává formálandó Fő tér funkcióinak gazdagítása érdekében számba kívántunk venni minden kisebb-nagyobb ötletet, lehetőséget, mely segítheti a Fő tér említett elvárásoknak történő megfelelését. Előbbiek vonatkozásában a vizsgálatokat ki kívántuk terjeszteni a lehetséges építészeti, városépítészeti, környezetalakítási eszközökre egyaránt.

 

 

Tervezett beavatkozások ismertetése, Közösségi Ház kialakítása
A létesítmény tervezésének kiindulási alapját az az alapgondolat jelentette, mely szerint az eddigi, a meglévő létesítmény megtartásával számoló, azt felújító, illetve bővíteni kívánó, kompromisszumokkal terhelt gondolkodásmód helyett teljesen új Közösségi Ház megvalósítását tűzzük ki célul. Az előbbi alapgondolat abból indul ki, hogy a jövendő épület alapvetően meg fogja határozni a kapcsolódó térformálási lehetőségeket, így a Fő tér számos további meghatározó elemének sorsát is, ezért a színvonalas és remélhetőleg nagyvonalú végeredmény érdekében szükség van erre az áldozatra. A létesítményt a meglévő Közösségi Ház, valamint a szomszédos cukrászda területét igénybe véve, a meglévő ABC áruház mellett valósítjuk meg. Az épületet földszint + I. + II. emeletes kialakítással, modern építészeti karakterrel, ehhez igazodó tömeg-és homlokzatképzéssel, ugyanakkor egyedinek és jellegzetesnek szánt kialakítással kívántuk megformálni.

Az épület földszintjén fogadótér szerepet betöltő aula, recepció, kiállítótér, kávézó-cukrászda, női, férfi és akadálymentes használatra alkalmas WC-csoport, valamint 30 személygépkocsi elhelyezésére alkalmas parkoló kapott elhelyezést. Az előbbi parkolószámot a tervezési programban megadott, 60 megvalósítandó személygépkocsi-parkoló részeként értelmezzük. Az I. emeletre két, szimmetrikusan formált lépcsőn keresztül juthatunk, ahol a tervezési program szerinti, 350 fő befogadására alkalmas nézőtér, színpad, öltözők, mosdók, raktárak, ruhatár, büfé, stúdió, továbbá közlekedők és hat, kétszemélyes irodának, tárgyalónak, vezetői irodának, valamint személyzeti vizesblokknak és teakonyhának helyet adó személyzeti zóna kapott elhelyezést. A II. emeleten a tervezési program szerinti, különféle csoportos foglalkozások (tánc, torna stb.) megtartására alkalmas termek, öltözők, mosdók, tárolók, gépészeti helyiség, tolmácsfülke, valamint a szükséges közlekedők és lépcsőházak kaptak elhelyezést.

Az előadóterem és a kapcsolódó kiszolgáló helyiségek alaprajzi kapcsolatrendszerében a klasszikus szimmetrikus alaprajzi szervezést tekintettük mértékadónak. Az épületen belül, a fogadótérhez kapcsolódóan látványos térformálásra törekedtünk, ami az I. és II. emeleten egyaránt galériás-légteres terek alkalmazásában nyilvánul meg.

Az épület homlokzatainak formálását a mai építészet jegyeit viselő, modern karakterű, megmozgatott, ugyanakkor egyszerű épülettömegek alkalmazására alapoztuk. Az épülethez csatlakozva, abból induló áttört térfalat képeztünk a szomszédos ABC áruház épületének kedvezőbb tér felőli megjelenésének biztosítása illetve a két szomszédos épület formálásának közelítése, harmonizálása érdekében. A meglévő ABC épület szomszédos oldalán néhány árusító pavilon kialakítására is javaslatot tettünk.

 

 

Fő tér kialakításának közlekedési, tájépítészeti kérdései
Gyalogos közlekedési struktúra, különböző rendeltetésű használati zónák
A Fő tér gyalogosforgalmi struktúrájának logikus, a meglévő használati módokat figyelembe vevő kialakítását, valamint a tervezési programban meghatározott rendezvénytér helyének optimális kijelölését tekintettük a tér jövendő struktúráját, és minden további elemének elhelyezését, kialakítását meghatározó feladatoknak.

Tanulmányoztuk a tér jelenlegi használati módját, a nagy forgalmú, szomszédos Nyírpalota és Zsókavár utakhoz történő gyalogos csatlakozási pontok megfelelőségét. A gyalogos sétányok rendszerében kiemelt fontosságúnak tekintjük a Közösségi Ház főbejáratát, valamint a Nyírpalota úti buszmegállót összekötő sétányt, melyre merőlegesen alakítottuk ki a Zsókavár út felőli megközelítést biztosító keresztsétányt. Az utóbbi sétány mellett, megközelítőleg az eredeti helyén, módosított pozícióban megtartottuk a Tenke Tibor emlékművet, továbbá a sétány végén, kisebb teresedés részeként megformálva újra értelmeztük az Újpalota alapkő és a Miskolc városától kapott emlékoszlop szerepét. Az előbbiek alapján tartalmat kapott sétányt javasoljuk „helytörténeti sétányként" újra értelmezni, és az ennek a fogalomkörnek megfelelő további szobrászati, térplasztikai elemekkel gazdagítani.

A sétány struktúra harmadik kiemelt szerepet betöltő elemeként értelmezzük az ABC áruház felől a Közösségi Házhoz érkező, illetve a Zsókavár út felé tovább haladó sétányt, mely megerősített burkolattal lehetőséget nyújt megkülönböztető jelzést viselő, illetve a tér középső része felé irányuló árufeltöltési, vagy egyéb rendezvényhez kapcsolódó, a tér középső részére irányuló más eseti gépjárműves megközelítés lehetőségének biztosítására. A Fő tér területén az említett három fő sétányhoz csatlakozva további kisebb pihenő, rekreációs, információs, vagy időszakos kiállítási területeken átvezető sétányt alakítottunk ki.

A sétányok rendszerével feltárva, a Fő tér területén több zóna kialakítására került sor. Elsődleges szerepkörben a Közösségi Ház előtti rendezvénytér nevesíthető térburkolatokkal ellátott felülettel, mely a tavaszi-nyári időszakban nagyszínpad elhelyezésére, és akár 3000-4000 fős rendezvény lebonyolítására is alkalmas. A területet vízmedence nélkül kialakított, rejtett vízsugarakkal üzemelő, a Közösségi Ház előtti területet díszítő, annak mikroklímáját is javító vízjáték gazdagítja. A fő sétány Közösségi Házra történő rávezető szakaszát szintén változó vízképpel üzemelő, pontszerű vízjátékok kísérik. A rendezvénytér Közösségi Ház melletti területe alkalmas a kávéház által üzemeltetett, tér felőli teraszos, kiülős vendéglátási tevékenység folytatására is. A téli időszakban a rendezvénytér egy részének igénybe vételével jégpálya időszakos üzemeltetésére is lehetőség nyílik, emellett továbbra is mód van a területen színpad felállítására. A rendezvénytér a karácsonyi időszak során helyet tud biztosítani időszakos árusító pavilonok valamint fenyőfa felállítására is.

A Fő tér további területein elsősorban pihenő- illetve rekreációs területek létesítését javasoltuk. Az egyik érintett zóna elsősorban, de nem kizárólag babakocsis, kisgyermekes családoknak kialakított, kisgyermekeknek szánt játszószereket is magában foglaló terület, a Fő tér dél-nyugati részén. A másik érintett pihenőövezet a Fő tér észak-keleti részén található, és inkább a fiatal felnőtt illetve középkorú, vagy idősebb korosztály részére nyújt pihenési lehetőséget. Ezen a területen alakítottunk ki időszakos szabadtéri kiállítások részére alkalmas területet, külön erre a célra létesített sétány mentén telepített kiállítási felületek, paravánok telepítésével. A „helytörténeti sétány" előbbi területtel ellentétes oldalán, a kialakítható szabadtéri színpad mögötti területen javasoljuk a kamaszok, tinédzserek világát befogadni képes aktív zóna kialakítását, találkozási hely, esetleg szabadtéri sporteszközök elhelyezésével.

A gyalogos forgalom követelményeinek kielégítésén túl számításba vettük az esetleges kerékpáros forgalom követelményeinek kielégíthetőségét, és az indokolt helyeken javasoljuk kerékpártárolók elhelyezését. A Nyírpalota úton, a belső sétánystruktúra részleges módosításához igazodva, a meglévő gyalogos átkelőhely helyének módosítását, annak áthelyezését javasoljuk.

 

 

Tervezett növénytelepítés, burkolt felületek kialakításának általános koncepciója
A tervezési területen belüli útszakaszok, gyalogos forgalmú felületek igényesebb részeinek kialakításához egyaránt természetes építőanyagokból, kövekből kialakított terméskő burkolatok alkalmazását, kevésbé reprezentatív felületek esetében igény szerint kiselemes térkő burkolatok kialakítását javasoljuk.

A tervezés során a nagyobb összefüggő zöldfelületek kialakítására, illetve megtartására törekedtünk, több helyen lombhullató és örökzöld fákkal, elfekvő örökzöldekkel, lombhullató cserjecsoportokkal és évelő, illetve egynyári virágfelületekkel. Az intenzív igénybevétel következtében a telepítésre kerülő növényzet és gyepfelület is rendszeres fenntartást igényel, melynek biztosítása érdekében a teljes tervezési területre kiterjedően öntözési célú vízvételi helyek, illetve indokolt helyeken automatikus öntözés kiépítését is tervezzük. Ennek teljes vagy részleges ellátására, az ivóvízhálózatról történő ellátás lehetőség szerint mellőzése érdekében javasoljuk a felszíni csapadékvíz összegyűjtését szolgáló, föld alá telepített ciszternák kialakítását.

A teresedések, az épületek környezetének kialakításához a meglévő növényállomány értékes egyedeinek megtartása mellett elsősorban a tájra jellemző, honos vagy meghonosodott fafajok alkalmazását javasoljuk.

Utcafásításra ajánlott, kis lombkoronát nevelő lombhullató fafajták:
Acer campestre ’Nana’ (Gömb mezei juhar)
Acer platanoides ’Columnare’ (Oszlopos juhar)
Acer platanoides ’Globosum’ (Gömbjuhar)
Catalpa bignonioides ’Nana’ (Gömb szivarfa)
Crataegus laevigata ’Paul’s Scarlet’ (Piros virágú galagonya)
Crataegus laevigata ’Plena’ (Fehér virágú galagonya)
Crataegus x lavallei (Fényes levelű galagonya)
Fraxinus excelsior ’Globosa’ (Gömbkőris)
Fraxinus ornus ’Mecsek’ (Mecseki gömbkőris)
Prusnus fruticosa Globosa’ (Gömbös csepleszmeggy)
Robinia pseudoacacia ’Umbraculifera’ (Gömbakác)
Tilia platiphyllos ’Globosa’ (Gömbkoronájú nagylevelű hárs)

Utcafásításra, illetve szoliternek ajánlott, nagyobb lombkoronát nevelő,
illetve csüngő ágrendszerű lombhullató fafajok/fajták
Fraxinus excelsior ’Aurea’ (Sárga kőris)
Fraxinus excelsior ’Westhof’s Glorie’ (magas kőris – ’Westhof’s Glorie’ fajtája)
Padus avium (Májusfa)
Sophora japonica ’Pendula’ (Szomorú japánakác)
Sorbus intermedia (Svéd berkenye)
Tilia cordata ’Greenspire’ (Kislevelű hárs)

Egységes növényi térfal kialakítására ajánlott lombhullató fafajták
Carpinus betulus ’Columnaris’ (Oszlopos gyertyán)
Ulmus pumila ’Puszta’ (Pusztaszil)

Utcabútorok
A teljes tervezési területre kiterjedően, elsősorban azonban a forgalmasabb helyekre koncentrálva javasoljuk modern megjelenésű, egységes városképi arculatot megformáló utcabútorok és egyéb kiegészítők kihelyezését (pld. UBCITE, MMCITE termékcsalád) Az ülőpadok, székek, szemetesedények mellett természetes kő anyagú ülőkockák, ülőkövek tehetik változatossá a térburkolattal ellátott felületeket.

Előbbieken túl tervezést illetve odafigyelést igényelnek és érdemelnek a favédőrácsok, közműhálózatok fedlapjai, kapcsolószekrények, információs, valamint irányt jelző táblák, táblakeretek, kerékpártárolók, fali konzolok, korlátok, díszkutak, köztéri órák, forgalomkorlátozó pollerek, telefonfülkék, virágtartók, zászlótartók, melyek alkalmazása tovább gazdagíthatja a kialakítandó közterületeket.

 

 

Public art
A közterületek tartalmas formálása során javasoljuk mindazon jól bevált eszközök alkalmazását is, melyek támaszkodnak a „public art" hazai és nemzetközi eredményeire és gyakorlatára, továbbá lehetővé teszik a lakosság, a használók, aktív, öntevékeny közreműködését a használat és a fenntartás során egyaránt. Előbbiek jegyében a sétányok illetve látogatók által használt területeken vagy közvetlen környezetükben képzőművészeti, szobrászati alkotások elhelyezését javasoljuk, a tér éjszakai életében pedig, elsősorban a hétvégékhez vagy egyéb rendezvényekhez kapcsolódóan a Közösségi Ház erre alkalmassá tett felületén filmvetítés, zenével vagy anélkül megjelenített fényjátékok, grafikai és egyéb művészi alkotások bemutatására látunk lehetőséget. A Fő tér délnyugati részéhez csatlakozó tízemeletes lakóépület jelenleg hasznosítatlan, rideg betonfelületként megjelenő bütüjét képzőművészeti, grafikai alkotás fogadására látjuk alkalmasnak, melynek megjelenésében, hangulatában a megújuló Fő tér zöldfelületi, természeti jellegű erényeire kellene asszociálnia. A felület esti illetve éjszakai időszakban alkalmas lehet információ közlésére, illetve fényfestészeti eszközök alkalmazására, mellyel a Fő tér funkciói a mai technika eszközeivel tovább
gazdagíthatók.

Közösségi aktivitás közterületi lehetőségei
A tér pihenőövezeteiben, elsősorban a felnőttek és időskorúak zónájában az erre alkalmas sétányok mellett sakkasztalokat, malomjátékasztalokat helyezünk el. A Közösségi Ház közelében lévő burkolt felületek erre alkalmas részén nagyméretű bábukkal használható terepsakk kialakítását javasoljuk, melynek felügyeletét a Közösségi Ház recepciója, esetleg a kávéház üzemeltetője láthatja el.

A kamasz illetve tinédzser zónában kisebb zenei programok, kisközösségi fellépések, esetleg egyéb, hallgatóság vonzására alkalmas irodalmi, közéleti, társadalmi célú megnyilvánulások lebonyolítására alkalmas kisebb emelvény, pódium, kisszínpad telepítését javasoljuk.

Tér- és közvilágítás, elektromos energiaellátás
A tervezési területen a meglévő közvilágítás teljes átépítését javasoljuk. A meglévő közvilágítási rendszer felszámolandó, helyette az új igényekhez igazodó, elegáns, energiatakarékos köz- és díszvilágítási rendszer építendő ki. A szabadtéri rendezvényekhez szükséges külső energiaellátás biztosításához lehetőség szerint rejtett kialakítású elektromos energiaoszlopot vagy szekrényt kell telepíteni zöldfelületbe vagy burkolatba süllyesztve.

Akadálymentesítés
A tervezési koncepció szerves részét képezi az akadálymentesítés. Az útcsatlakozásoknál, közlekedési csomópontoknál süllyesztett szegélykő készül, a gyalogos forgalom szintkülönbségeit a lépcsőkön túl megfelelő lejtésű rámpák hidalják át fogódzókkal illetve korlátokkal kiegészítve. A közlekedési lámpáknál a városközpontok gyakorlatában jól bevált, hangjelzést is adó közlekedési lámpákat javaslunk.

Megvalósulás ütemezhetősége
A tervezett beavatkozásoknak két alapvető területe van, az egyik a meglévő Közösségi Ház bontását követően az Újpalotai Közösségi Ház megvalósítása új beruházás keretében, a másik pedig a közterületi beavatkozások végrehajtásával az új karakterű, átformált Fő tér létrehozása. Az Újpalotai Közösségi Ház jellegénél fogva önálló ütemben, azonban lehetőség szerint egységes projektként kezelve valósítható meg ésszerűen, további részütemekre történő tagolása erőltetett és műszakilag nehezen végrehajtható.

Lényegesen nagyobb mozgástér nyílik a tér területén tervezett egyéb beavatkozások végrehajtásának ütemezésében. A Közösségi Ház közvetlen környezetének, ezáltal a Fő tér centrumának megvalósítása önálló további ütemként értelmezhető, melyhez értelemszerűen csatlakozhat a főbejárathoz vezető fő sétányok kivitelezése. A további ütemek lehetőségét a Közösségi Házhoz a Nyírpalota út felől vezető fő sétányra merőleges, az Újpalota alapkövet és a Tenke Tibor emlékművet felfűző keresztsétány megvalósítása, és az ezáltal további négy zöldfelületi részre osztott terület egy-két, vagy akár több ütemben történő rekonstrukciója jelentheti.

Előbbiek alapján a teljes beruházási program szükség esetén ésszerűen kettő, de akár öt megvalósítási ütemre is bontható. A tervezett beavatkozások ütemezése műszaki vagy szakmai indokok mellett sok szempontból az aktuális pályázati források elérhetőségén, nagyságrendjén, valamint a területen érintett vállalkozói szféra aktivitásán és pénzügyi teherbíró-képességén múlik.

Ütemezés szempontjából nem zárható ki a jelentősebb költségigényt jelentő új Közösségi Ház megvalósításával szemben az egyéb közterületi beavatkozások előresorolása sem, melyek relatív alacsony költségigénye, ugyanakkor jelentős környezet- és közérzetjavító hatása, továbbá viszonylag gyors megvalósíthatósága és hasznosíthatósága elméletileg szintén preferálható, azonban ez esetben fel kell vállalni az új Közösségi Házhoz illeszkedően tervezett csatlakozó területek és terek átmeneti paradoxonát a meglévő Közösségi Ház időleges továbbélése mellett.

 

 

Összefoglalás
A javasolt megoldásokkal remélhetőleg a további elemzéseket és döntéseket hatékonyan támogató anyagot sikerült a döntéshozók rendelkezésére bocsátani. A pályázati anyagban javasolt megoldások egy része nem kötelező vagy nélkülözhetetlen kelléke a koncepciónak, azonban szükségességük felvetése, a konkrét megoldás lehetőségének elemzése mindenképpen bővíti az önkormányzat városfejlesztéssel foglalkozó szakembereinek mozgásterét és a fejlesztési lehetőségek minél komplexebb vizsgálatára ad módot.

A továbbtervezésre szánt feladatok kiegészítő elemzéseket és részletesebb költségvizsgálatokat igényelnek annak érdekében, hogy a pénzügyi lehetőségek és a tervezett program között megfelelő harmonizáció jöhessen létre. Reményünk szerint az elkészített anyaggal hozzájárultunk ahhoz, hogy a későbbiekben kidolgozásra kerülő részletes tervek számára megfelelő kiindulási alap álljon rendelkezésre, és a további tervezés minél szélesebb körű elemzésekre és ötletekre támaszkodhasson.

BÍRÁLAT
A pályázó a közösségi házat háromszintes, túlméretezett épületkén oldja meg akként, hogy a létesítmény gépkocsiparkolóit az épületen belül helyezi el. Ez a megoldás, valamint az emeleti nagyterem megoldása koncepcionálisan elhibázott, és az épület javasolt arculata sem igazolta megfelelően a közösségi térrel való együttélés helyességét.

A meglévő park nagy részét megtartja, szabadtér-építészeti megoldásai a környező lakótelep koordinátarendszeréhez igazodnak. A területet megfelelően, egyszerű eszközökkel tagolja, a javasolt megoldás könnyen megvalósítható. A gyalogos átközlekedést a tervezett épület koordinátarendszerének extrapolálásával, ugyanakkor a tér zöldfelületi rendszerétől némileg idegen, merev ortognális struktúrában, a Fő tér, Újpalotai Közösségi Ház bővítése Ötletpályázat főtértől alig elválasztva, annak peremén oldja meg. Ezzel a helytörténeti sétány, a szeparált használatra szánt rendezvény tér a főtér átmenő forgalomtól védett marad.

A hátrányok ellenére az eredeti pozícióban megtartott és tömegében bővített, a tér egészéhez méltó, környezetét formai szempontból uraló közösségi ház létjogosultságát a pályamű helyesen mutatja be. A közösségi ház, szerepének megfelelő hangsúly birtokában „megtűri" maga mellett a meghagyott élelmiszer áruházat úgy, hogy az épület előtt megfelelő léptékű és a maga eszközeivel igényesen berendezett főteret képez.

A pályaművet a Bíráló Bizottság – elsősorban a közösségi ház pozicionálását, valamint a rendezvénytér részletgazdag megformálást elismerve – rangsorolás nélküli megvételben részesítette.

---

"Ötletpályázat „Budapest XV. kerület újpalotai lakótelep Fő terének környezetalakítására és az itt lévő Újpalotai Közösségi Ház fejlesztésére, nagyarányú bővítésére"

 

 

vezető tervező: Végh József
építész munkatárs: Makay Attila
tájépítészet: Czernyinyák Attila
generáltervező: Art Vital Kft.

tervezés éve: 2011
bruttó szintterület: 5348,39 m²

 

Kapcsolódó oldal:

Újpalota Közösségi Ház bővítése ötletpályázatának eredményhirdetése