Újrahangolt rom-olvasás – a tettyei Szathmáry-Palotarom rekonstrukciója

@városjáró: Figyu városjáró tényleg mit vacakolunk itt ezzel a sok senkiföldje izével kődarabbal miegymással milyen jól mondod "műemléki cafranggal" neki a buldózert a városnak is vagy minek mi értelme a múltat keresgélni abban is annyi jó kis jó "fejlesztési terület" lenne még itt mit sz.roznak itten zsolnay negyeddel belvárossal csak folyik a pénz francba a múlttal fölözik itten a pályázati pénzeket ezek a tetű építészek meg tűnögetnek kifelé a szakmából önreklámilag ugye pedig csak egy frankó újrahasznosítható helyecske ez az egész mianeve Pécs vagy hogy is hívják fel kell húzni már azt a BÁRMIT a helyén aztán rávésni a falára :itt járt vjáró fejlesztő-bunkó-ezmegez -szerintem-

@városjáró: szerintem igaza van városjárónak. valahogy úgy tűnik, csak a funkció és használat tud legitimálni egy épületet, hát még, ha rom. vagyonért fogják helyreállítani az Ybl bazárt, az tényleg totál romos, - szakmai vélemény szerint is többek közt azért, mert sosem tudták ésszerűen használni. olyan korban épült, amikor volt pénz a reprezentációra, a reprezentatív együttes műemlékké avanzsált, ergo védelmet érdemel. a védelem pénzbe kerül, minél tovább halogatjuk, annál többe. viszont értelmes funkció ma sincs, xedik konferenciaterem és étterem épül egy forgalmas útvonal mellett, korzó, ahol senkinek eszébe sem fog jutni sétálgatni, hacsak a közlekedést ehhez nem igazítják. a bábos korlátot viszont precízen helyreállítják, ez nyilván műemléki szempontból megnyugtató, de még nem megoldása a valódi problémának. ami egyre inkább úgy tűnik - szubjektív vélemény - a kontinuitás és az építészet viszonya. a változásokat rugalmasan követni, és közben megőrizni, ami arra méltó, noch da zu új értéket létrehozni - hát ez valóban nem könnyű feladat, de nem is megoldhatatlan, van rá példa bőven. nekem a bemutatott megoldás tetszik, ideológiai véleményem nincs, de az, hogy a pécsiek lebontanák és az ICOMOS ehhez citrommal asszisztál, elgondolkodtat. viszont abban biztos vagyok, hogy a használat fogja a dolog értékét eldönteni.

@FenyvesiHK: Mellétrafálsz kicsihuszár, de nem számít! Védd a romod, hátha kikel.

@városjáró: Ha a feladatnak csak az itt prezentált megoldása lenne az egyedül lehetséges megoldás, akkor talán még igazat is tudnék adni városjárónak. Mert nekem is úgy tűnik, ami itt végül létrejött, nem több, mint egy rom + egy szabadtéri színpad, hanem kevesebb, nem mindkettő, hanem inkább egyik se. Igazat persze nem adok városjárónak, mert nem hiszem el el, hogy (más megközelítéssel) ne lehetett volna olyan megoldáshoz eljutni, ami mindkét dolgot tudta volna.

@gádor: A „nonfunkciós” mit jelent?

@schigeru: szíves kérdése megérintette hozzászólásom gondolati lényegét. köszönet érte...

@gádor: mi a fene az az igényes átlagépítészet??? lemaradtam valamiről? én(mi) nem volnék(nánk) a nép vagy mi? Netán gádor nicknévvel Petőfi Sándorunk tért haza a távoli Barguzinból, hogy ismét megszólaljon a nép nevében? (Még kér a nép, most adjatok neki! Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép...stb)?

@gádor: Én eddig szinte mindig kiálltam a kortárs építészet mellett. Ellenzem a neobarokk budavári palota újjáépítését a XX. század eleji formájára, ellenzem historizáló szemét felhúzását a Szent György tér köré ugyanott bármilyen újjáépítés képében, a Kálvin térrel is csak az a bajom, hogy lehetett volna bátrabb is, míg a panelszállót ugyanott bontanám, mert az a panelház a botrány a Kálvin téren és nem az üveg. De az, amivel itt találkoztam, az a nem ismerete és gyűlölete a magyar művészettörténetnek a kortárs építészek részéről, amit képviselnek és az a mérhetetlen kisstílűség, amivel megtagadják saját nemzetük elmúlt ezer évének építészeti csúcspontjait is és úgy beszélnek róla, mint valami szemétről, aminek az újjáépítése még gondolat szinten is megalázó lenne dühöt és undort vált ki belőlem a magyar építészek irányába. Ilyen felfogással nincs joguk ebben az országban létezni. Menjenek Londonba mosogatókat tervezni, azt érdemlik és vigyék magukkal provinciális vas-szemetüket is, amit kizárólag valamilyen megfelelnivágyás ihlet, hogy lám én mennyirenyugativagyokazugaron. Hát erre a kortársra nincs szükség itt, ezt bontsák le, ezt tegyék földdel egyenlővé, aki pedig ezek közé tartozik, azok nevét itt többet ki ne ejtsék.

@FenyvesiHK: az igényes átlagépítészet lenne, szerény véleményem szerint, az a keret, amelyben a fenti cikkben bemutatott épület kontrasztossága még áthidalható. az igényes (vidéki) átlagépítészet az, ami jelenleg nincs. elsősorban meglévő épületek felújítására, bővítésére gondolok. nép, átlagember, vagy bármi más nevet adhatunk neki, talán szerencsésebb lett volna átlagízlést írnom, bár szerintem így is érthető a mondandóm. Petőfi Sándor megidézése a jó példa a hsz-omban említett gúnyra, mint alap hozzáállásra, köszönet érte. nem legyőzni kell, hanem megérteni. ahol kérdés hangzik el, ott nem feltétlenül demagógiát, vagy utálatot kell feltételezni, hanem talán gondolatot, praxist, tenni akarást. sajnálom, ha félreérthetően fogalmaztam...

@blogen: ez jó, annyira viccesek a hozzászólásaid általában is, mint a "ne ültessünk fát a homlokzat elé" típusúak, hehe :) akkor lassan írom: 1.) nem gyűlöli senki a művészettörténetet, fentebb ilyesmiről nem esett szó; 2.) nem tagadják meg (senki itt fentebb) nemzetünk "elmúlt ezer évét" ("csúcspontjait" [?...] meg pláne nem); 3.) az újjáépítés nem "gondolat szinten is" vált ki dühöt, hanem fel se merül, mert: a.) ez egy rom b.) ekként is használja a város évtizedek óta: köztérként és színházként (ahhhá: színházellenes vagy!!! nem tiszteled a pécsi színészek évtizedes blabla blabla!!! lebuktál! ;) ) b.) szinte semmit nem tudunk róla, a szövegből kiviláglik, hogy _talán_ U alakú volt, de _inkább_ 4 oldalról zárt, belsőudvaros. ez a nagy tudás. könyörgöm tisztelettel: mit szeretnél ezen visszaépíteni?... "ilyen felfogással" pedig ... V A N jogod akármit csinálni, létezni itt vagy máshol, kommentelni, :), legfeljebb jót mulatunk. és "aki ezt nem fogadja el"... az rút bikfic. :DDDD * (bónuszjavaslat: harcoljunk azért hogy ne ültessenek elé fát - hm? ;) )

@gádor: Most zavaromban, meg meleg van, nem is tudom kik mindenkik mondták megsüvegelt professzoraink közül, hogy ez az átlagolás (ami mellesleg mindenhol egy hamis politikai szakzsargon statisztikai ferdítésekkel hiteltelenné tett része) ez, mint állat nem létezik, de mint ember sem, építészetként meg aztán végképp nem, mert amit ez az átlag jelző takar, az meglehet, hogy építési tevékenység, de hogy nem építészet, az biztos. Nem az esztelen szakmagőg szól ki belőlem építészetet emlegetvén, de ez itt mégiscsak egy szakmai fórum. Ma már nem jelenik meg építészeti szakcikk amiben ne szerepelne a vernakuláris fogalom, mint olyan, hát valami vernakuláris az van, az átlag nevű sötét lyuk helyén. Az építészetben (Pogány,Farkasdy,Janáky, Cságoly az ifjabbak közül) feladat van, helyszín van, genius meg az ő locija van, minden egyéb van, ami EGYEDIVÉ teszi egy kutyaól rendes megtervezését is. Érteni vélem, amit itt mondani akarsz, de egyezzünk meg abban, hogy ez a hivatkozott átlagnak mondott ízlés minden korokban ördögtől valónak kiáltotta ki (összes igeidőben) az újat és sajnos morfondírozás helyett azonnal az inkvizíció jólismert, begyakorlott eszközeihez nyúlt. Az építészet művészet. Mindig súrolja az elviselhetőség határait amikor újat mond, de lehet jószándékú, elgondolkoztató, gondolatébresztő, érzelmeket pozitivan felkorbácsoló és így tovább. és akkor hogy idézzelek: "nem legyőzni kell, hanem megérteni. ahol kérdés hangzik el, ott nem feltétlenül demagógiát, vagy utálatot kell feltételezni, hanem talán gondolatot, praxist, tenni akarást."

@FenyvesiHK: az átlagos építészet az építészetnek az a rétege, ami nem művészet. ez nem értékítélet, hanem mindennapi tapasztalat. természetesen jó lenne minden tervezési feladathoz az Ön által elmondottak szerint hozzáállni. de a megrendelői oldal nagyon nincs ott. az átlagos építészet az a pallér színvonal, amivel az alföldi mezővárosok megépültek, amivel egy tizenkétszer átalakított ház elnyerte semmihez sem hasonlító karakterét. se nem művészi, se nem egyedi igazán. az építészet feladatának, nagyon-nagyon komolyan azt látom, hogy a vidéki, vagy a pesterzsébeti átlagépületeknek adja vissza ezt a pallér(ozott) magabiztosságát, önvalóját. ha ez megvalósul egy bizonyos arányban, azaz rendezetté válik az épített környezet, akkor lesz igazán helye a modernista durranásnak. amúgy személyes tapasztalatom, hogy van olyan miliő, tájkarakter, amely nem kívánja, vagy nem bírja el a határok (modernista, kontrasztalapú) feszegetését. és ezt az építőművészek nem értik meg. nagyon kevés építészt ismerek, akik erre képesek lennének a mai Magyarországon. ez nem maradiság, bezárkózás, hanem érzékenység. az érzelmeket pozitívan felkorbácsoló építészettől meg már az égnek áll a hajam... de, tényleg. miért nem átlagos, minőségi épített környezet megteremtéséért dolgozó, három gyereket nevelő építészekről szólnak a szappanoperák, sorozatok, miegymás Magyarországon. És miért tudnak ilyen témájú élvezhető filmeket csinálni a franciák. szerintem először teremtsük meg a létezés mindent átható derűjét és ne a környék lakói által mereven elutasított épülettorzókat törekedjünk megvalósítani.

@gádor: ebben a kérdésben egy cseppet sem vitatkozunk, hogy ez miért nincs így (még)Magyarországon az egy hosszú esszé lenne és ez itt most off Most történetesen a Szathmáry palotaromról cserélünk eszmét, egy vizuális, történelmi, művészettörténeti, építészettörténeti hangsúlyról, ahol az általam is említett (létező) vernakuláris építészet nem játszik. Ez történetesen az a hely, ahol nem kell az átlagízlésű kényelmes fotelbe-dőlésnek megfelelni. A vidék építészete egyre jobban fejlődik(dött,míg volt miből) abba az irányba, amit jómagam is szerethető városszövetnek tartok, türelem. Ha majd a polcokon azt a bizonyos 5km-es körzetben termelt répát,barackot miegymást találjuk a boltban és azokat esszük, akkor majd a házak is helyrejönnek. Meg tán a pallérok is. A szappanoperák azért nem szólnak az említett építész apák-anyákról, mert NINCS MUNKÁJUK. Se kicsi,se nagy. A többnyire munkanélküli, munkára váró építészek pedig nem építhetik a szebb jövőt még "átlagos minőségi épített környezet" szinten sem. Még a szappanoperákban sem.

@gádor: miközben elvileg értem amit mondasz, azért itt és most csak elkerekedik a szemem: _valóban_ egy viszonylag neves és fontos pécsi köztér, egy műemléki rom felújítása kapcsán merült fel a 'pallérszínvolnal' igénye?... ez komoly? hogy kell egy műemlékhez 'nem művészi' színvonalon nyúlni, mit csinál pár alapfallal egy 'pallér'? (és mit szól majd hozzá a köh?) épít belőle egy garázst?... bocsánat, tényleg nem értem... (ha már nemzetköziség: most került fel ide az építészfórumra egy közelgő program a berlini schloss újjáépítéséről. tessen utánanézni: annak az újraépítése sem egyértelmű (sőt), az ottani értelmiség sem támogatja egyöntetűen a tervet (finoman szólva) - pedig az aztán belváros, és arról tudjuk is hogy milyen volt. erről legfeljebb blogen.

@gádor: még mindig gádornak Így most kapásból két szívemnek kedves pozitív korbácsolást is tudnék kiragadva megemlíteni, pl.Csomay Zsófia: Veszprém Völgyikút Szabadidőközpont és Park vagy Esztergom Prímás Pince, de Füleky és egyéb borászatok, számtalan kis foghíj, középület, családi ház épült nagy érzékenységgel ezen a mai Magyarországon, mai építészeti eszközökkel, igényes, érzékeny építészek munkája nyomán. Tessék utazgatni, ÉF-en keresgélni, mielőtt általánosítani tetszik. Mindamellett van miliő és tájkarakter amit elbaltáztak valóban, a hajam nekem is égnek áll pl.a pannonhalmi Kosaras domb kulináris templomától szegénylelkű gazdagoknak, "letisztult" stílben megépítve, hogy szerencsétlen pesti Duna partunk új építményeiről ne is beszéljünk. De ez a tárgybéli szegény rom és újító, érzékeny(!)építői erről nem tehetnek és semmi közük az ilyesféle gondolkodáshoz.

@hatvani.adam: Nekem a kettő között van az igazság mert: 1. Európa gőgös lenézése irányunkban, aminek, hogy van alapja nincs alapja ne firtassuk, ezeket a romokat volt szives hagyni nekünk, mert amikor érdekei nem indokolták, nem loholt segíteni kiverni innen törököt, tatárt, meg ami jött.Ám sietett lerombolni ami utánuk még megmaradt. 2. Tehát ezt a nagyvilágnak és magunknak, így kell felkiáltójelként megőrizni. 3. Másfelöl kellene látni utódainknak, hogy nem birkaterelésre vagyunk csak büszkék, ahogy azt sok éven át belénkverték, hogy csak az az igazi múlt. 4. A Szathmáryak voltak olyan urak mint - a most (áldásos pufferként nekünk is köszönhetően) épségben megőrzött reneszánsz, barokk kastélyaikat jó pénzért nekünk (is) mutogató - nagy nemzetek élenjárói. 5. Itt van még a saját tevékenységünk nyoma is ezekben a romokban, amikor is kb. ennyire sikerült megbecsülni azt a keveset is, ami maradt. Ebben van történelem, politika és kapcsolt részei („aha múltat végleg eltörölni…) Leszámítva a semmirülsejó trendi kockákat, ami csak számítógépes vizuális furfangként értelmezhető madártávlatból(!), a corten fal a lépcsővel nagyon rendben van. Egy egyszerű gesztussal elénkvarázsol valami nagyon várasat, kastélyosat. Ami nekem hiányzik és most jön majd a megkövezésem, hogy igen, vissza kellene valamiket építgetni, éppen annyit térben és jelentésben amennyit a corten fal képvisel. Amit most látunk, abban a vizuális hangsúlyok túlságosan elbillennek, hát azért. Ezzel mintegy jelezve, hogy akár újjá is épthetnénk, úgy, olyan minőségben, ha nem is mindig dicső, de európaian egyenértékű gazdag múltunkat, ha akarnánk. De minek. A pillanat elszállt, annak örüljünk ami maradt és úgy örüljünk, ahogy egy ma élő ember tud, ezekkel a szemrevaló cortenekkel, amit véletlenül sem neveznék rekonstrukciónak. Sokkal inkább (jól sikerült) műemléki performansznak.

@FenyvesiHK: +1

@Patartics Zorán: Szerintem a fenti, eredeti ÉF-es írás építészi "beavató megnyilatkozás". Árnyaltan érvelő, szakavatott, stílusában is élvezetes. Több hozzászóló is nagyon tanulságosan írt, pl. zapata. Talán még nem késő színvonalas vitát folytatni a rom és a beépítés kapcsán. Nem azért, hogy elbontsák, hanem hogy tisztázzák: milyen műemlékvédelmi, anyagválasztási és rekonstrukciós alapelvek mentén építsünk hasonló helyzetben...

@Pákozdi Imre: Egyetértek veled Imre, hogy vannak itt is beavató és jól érvelő írások. Mindazonáltal ez egy szakmai médium. Amit hiányolok, az a szélesebb értelemben vett közéleti térben való párbeszéd (mint amilyennek teret kínál a FAL weboldal). Abban is igazad van, hogy sosincs késő az érdemi párbeszédre, a próféta szóljon belőled! Ugyanakkor viszont azt is tapasztalom, hogy az idő előrehaladtával egyre nehezebb (botrányok nélkül) egy-egy témát elővenni.

@lcsaba76: Most már megnézem, azannya.

@lcsaba76: Jelen helyzetben kizárólag azért jöhetett itt minőségi kortárs építészet létre, mert a városvezetés semmilyen formában nem becsüli a városában álló reneszánsz palotát. Nem hiszem, hogy a szomorú magyarországi példák sora után, amikor jó minőségű tervek sorát vetették el kisstílűség és műveletlenség okán kétség merülhetne fel, hogy ha csak kicsit értékesnek tartották volna ezt a helyszínt itt valami sokkal unalmasabb és középszerűbb épült volna. Dehát a régészeti feltárások a beruházások javára történő limitálását, gyakorlatilag ellehetetlenítését elrendelő törvény után nem lehet kétségünk a felől, hogy mi a kortárs hozzáállás a múltunk emlékeihez, így a politikailag zéró értékű senkiföldjének tekintett területen miért kapott lehetőséget Dévényi Márton, aki ugyanezt nem kapta volna meg Pécs belvárosában.

@bardóczi: első olvasatra azt hittem azonos a kritikánk, de lehet hogy másra gondolunk: én az oldalszárnyakba helyezett nagyon kemény, nagyon sarkos, változó magasságú ülőkéktől (?) berzenkedem. eloszlásuk homogén, így se hangsúlyt nem jelölnek ki, se semmilyen voltaképpeni térhasználatnak nem adnak teret (sétálgatáson kívül); fixek, tehát ezen javítani/alakítani sem lehet, ülőkeként nincs támlájuk és (kábé) egyszemélyesek (nyáron gondolom forróak), így séta utáni közös üldögélésre sem alkalmasak - akkor mire? azt gondolom hogy a belenyúlás nyelvi világa elbírt volna egy többféle használatra alkalmas, haszálati értelemben rugalmasabb, kevésbé homogén és 'élre vasalt' világú valamit - már ha feltétlenül kellett(ek) oda az(ok) a valami(k).

@bardóczi: A helyreállítás lehetséges okai és alapjai: 1. A romok teljesen értelmetlenek és kontextus nélküliek a lakosság számára. A tízmillió állampolgár között ha néhány ezer olyan van, aki egy épület romjait bármilyen kontextusban el tudja helyezni abból adódóan, hogy tisztában van egy-egy művészettörténeti korszak építészetével, mind építészeti maradványok értelmezésével azok in-situ voltában. Mivel kizárólag a lakosság széles rétegeinek művelődése és múlt iránti érdeklődésének kielégítése céljából őrzünk meg régi épületeket. A műemlékvédelem nem egy szűk elit luxusa, mert ha az, akkor nem marad itt ép műemlék hamarosan, az elitek ugyanis jönnek-mennek és velük mennek a csak hozzájuk köthető szemléletek és értékeik is. 2. Ezért a közönségnek valóságra van szüksége, ahogy azt megkapja töredékesen legalább a végleges és teljes rekonstrukció első lépéseként Visegrádon, vagy egy befejezett és tökéletes rekonstrukció képében Nyírbátoron, ahol a palota, templom és kolostoregyüttes képes reprezentálni a későgótika és kora-reneszánsz főúri épületegyütteseinek egykori hazai színvonalát. Amely helyreállítás 99%-ban megfelel az eredeti formának, mint az tájékozatlanok számára egy külön kiállítás részletesen be is mutatta az eredeti építészeti elemek töredékeit felvonultatva. 3. A tettyei palota szintén egy rendkívül jó állapotban megőrzött reneszánsz palota, amely akárcsak a nyírbátori, teljes mértékben rekonstruálható a leletek és metszetek alapján, mint az már rég meg is történt: http://arch.et.bme.hu/korabbi_folyam/19/19freygy.html 4. Ebből adódóan érthetetlen, hogy az amúgy is rettentő kevés a trianoni országterületen maradt reneszánsz emlékünk közül miért hagyjuk romokban a lábon álló falakkal bíró tettyei palotát! Gyakorlatilag ezzel semmi mást nem bizonyítunk, minthogy semmibe vesszük a múltunkat. Nincs semmi baj ezzel a nyersacél lapokból összeállított építészeti elemmel, a baj az, hogy nem valamely rekonstruálásra nem érdemes kis várdombon áll némi lábmagasságig se érő falcsonk fölé magasodva mint kilátó, hanem egy szükséges és lehetséges teljes helyreállítást odáz el a léte. Amely helyreállítás meg fog történni, mert Nyírbátor után totális vereséget szenvedett az a szemlélet, hogy a műemlékek megőrzésének a formája az rom a helyreállítás helyett.

@blogen: 3.pontra reflektálnék: Érdekes én pont az ellenkezőjét érzem ebben a történetben. Ahogy az ELMÉLETI rekonstrukciót bemutató cikk is bizonyítja az épület egyértelműen nem rekonstruálható. Ismerjük az alaprajzi kontúrt. Az épület valós tömegét, részleteit azonban csak sejthetjük. Arról érdemes vitatkozni, hogy egy rom teljes rekonstrukciójához mik a szükséges feltételek,mik azok a "kellékek" ( kiemelkedő történelmi helyszín, fennmaradt tervrajzok stb.. ) amiért érdemes valamit újra megépíteni. ( közben a japánok bajszuk alatt mosolyogva legyintenek egyet, műveletlen nyugatiak... )

@blogen: Most valóban arról a nyírbátorról beszélünk, amely a tettyei palotával ellentétben joggal kapott citromdíjat az icomos-tól?

"teljes mértékben rekonsruálható"??? A hivatkozott linken csak vaskos feltételezéseket és szerintemeket olvastam ehhez képest...

@másik: Másra gondolunk, de ez pl egy jogos felvetés.

@bardóczi: Azt a "joggalt" erősen megkérdőjelezik sokan, pont itt zajlott vita erről vagy öt éve. A tettyei rekonstrukció "szerintemjei" után mindig ott következik, hogy "ott látszódnak a helyei", vagy éppen "léte nem igazolható, mivel annak nyomát nem találni", stb.

@dtpeti: Igen, a japánok. Gyakorlatilag egy kézen meg lehetett számolni az országukban fennmaradt középkori kastélyokat ötven évvel ezelőtt. Azóta újjáépítették majdnem az összeset és ma már csak a romos állapotban lévő kastélyokat lehet egy kézen megszámolni. Vagy félszáz komplett középkori kastélyt rekonstruáltak és az eredmény olyan impozáns, hogy lesöpör az asztalról minden európai butaságot a múlt roncs állapotban való őrizgetéséről.

@blogen: Már bocsánat, de ha csak funkcionálisan nézzük ezt Pécsre vetítve, akkor mégis mi a fészkes fenét kezdenének egy feltételezésekkel sűrűn telerakott (azaz romantikus hazugságra épült) rekonstruált reneszánsz Palotával a Tettyén? Mi lenne az a funkció, ami ezt fenntarthatóvá tenné, egy csőd szélén táncikáló városban, ami túl sokat vállalt magára? A japánok talán megtehetik, hogy az átlag évi 10 nap szabadnappal rendelkező nagy sűrűségű populációjuknak hazudjanak egy gyorsan elérhető habcsókos életérzést, de ezért nem érdemes bezzegelni: ők ezt a módját választották az önbecsapásnak. Ugyanez itt működésképtelen recept. Nem tudnék itt vércikibbet elképzelni, mint a palota helyreállítása "eredetiben", mintha megállt volna az élet.

@bardóczi: Ugyanazt amit a világon mindenhol kezdenek vele: múzeum. Az "önbecsapás" szó pedig hazugság. Mi lenne önbecsapás azon, hogy van egy reneszánsz palotánk? Ez a valóság, ez a tény. Az önbecsapásnak egyetlen formája ismert, az pedig így hangzik: nincs reneszánsz palotánk és vérciki lenne, ha mégis lenne.

@blogen: magam sem értem ezt a kérlelhetetlenséget és elutasítást, ami a romos épületek újrabelakását kíséri hazánkban. sajnálom, hogy vagyunk annyira szerencsétlenek, hogy reneszánsz épületeink zöme romokban hever. bár., tartok tőle, hogy a fejlett nyugat épnek tűnő városaiban is számos (természetes) újrabelakást (hazug újjáépítést) találnánk. ők bátrak, mi követők vagyunk, igazodók. ez nem baj, csak néha lehetnénk lazábbak, elnézők a másik munkájával, erőfeszítéseivel szemben. részt vettem reneszánsz kúriaépület újjáépítésében, amely a maga 1000m2-vel hétvégi házként funkcionál.

@blogen: Aha, értem. Legyen múzeum, mert abból kevés van Pécsett, fenntartása óccó, az adott épület pedig nem lenne önbecsapás újraépítve, mert mindent tudunk róla. Ez komoly?

@gádor: Azaz legyen a tettyén egy reneszánsz hétvégi ház a rom helyén? Biztos ez?

@bardóczi: könyörögve kérem, legalább felületesen reagáljon a hozzászólásom lényegi részére, vagy inkább sehogy. a gúnynak is meg van a helye, de nem helyettesítheti az érvelést. én nem (kizárólag) a tettyei romról beszélek, hanem az építészetről való társalgásról, de érzem hiába (ld. bodrogkeresztúri borecetmanufaktúra kontra szomszédos látványborászat)

@gádor: Megtenném, ha itt úgy általában lenne itt szó a reneszánsz villaromokról. De én meg végig konkrétan a tettyeiről beszéltem és kérdeztem és ebben a kontextusban kértem választ.

@gádor: A kérlelhetetlenség nem csupán építészeti. Ha minden más ellenérzésünket szögre akasztjuk, akkor is egy teljesen más nagyságrendről kell beszélnünk. Jómagam három nagy Dunántúli kastély rekonstrukciójában vettem részt. Nem nm-t, szobaszámokat írnék a méretek érzékeltetésére. 30-16-11 lakószobás épületekről beszélek. Valamennyi lakottan vészelte át a világháborúkat, tehát nem alapfalakból megálmodott, de műemléki igényességű rekonstrukciókról volt szó. Így is drámai mennyiségű pénzeket emésztett fel a munka. Laktam is ezekben az épületekben, tehát láttam belülről is működésüket, mi több utólag fenntartásuk minden gazdasági, pénzügyi aspektusával is foglalkoznom kellett. 1. egy hasonló léptékű kastély eltartásához szükséges annak a latifundiumnak vagy vagyonnak a hozadéka, amely valaha hozzá tartozott és amely képes eltartani egy ekkora épületet 2.az épület fenntartásához viszonylag nagyszámú személyzet szükségeltetik, önálló műszaki és gazdasági vezetéssel, éves költségvetéssel a rövid-,közép- és hosszútávú fenntartás koordinálásához 3.ha nem lelünk széles e hazában gazdag államot, még gazdagabb önkormányzatot, netán feudális méretű főurakat, akkor majd importálunk az ántivilágból, esetleg külhoni multicégek, bankvezérek, hercegek, bárók és válogatott cigánylegények kiválóságait ültetjük pompázó reneszánsz palotáink termeibe, akik aztán körbekerítik és őrzik, mint magántulajdont? Esetleg eladják, átépítik, lebontják úri kedvük szerint? (Lehet olvasgatni erről Illyés Gyulánál,Lesznai Annánál, hogy milyen ez, de meg lehet kérdezni idevágó tapasztalataikról jelenleg is kastélyukban lakó Nádasdyakat vagy Károlyiakat)stb. 4.Ma Magyarország múzeumi(kulturális) közpénz téren abban a helyzetben van, hogy új múzeumokat hozzon létre alapoktól felhúzott igényesen ÚJRAépített reneszánsz, ill. bármilyen egyéb korabeli stílusú palotákban, kastélyokban, várakban, mikor a meglévőkre szánt összegek vészes erodálásának vagyunk tanúi? Én nem tudom, talán Ön igen, csak kérdezem. Ameddig ezek a kérdések nem tisztázottak, addig hol beszélhetünk kastély, palota, vár újrabelakásról???

@zapata: nem elvéve a kritika jogát (most nem is ahhoz, nemis az épülethez szólnék hozzá), az első mondat sugalmazása nem korrekt a tervezőkkel szemben a szöveg ismeretében. a szerzők _nem_ a citrom-díj létén "sértődtek meg" (pláne nem "láthatólag" -- én spec nem látom, sőt: el is mentek volna az átadóra), hanem annak módján, az indoklás tárgyi tévedésein, majd annak utólagos (!) módosításán (ami egyúttal a tévedés [sunyi] beismerése is), a jelenlét firtatásán a meg-sem-hívás ellenére, stb. a köh-hel kapcsolatban is a fő kritika hogy _miután_ engedélyezték, a saját honlapjukra is feltették az icomos rossz (!) indoklását. azért erre rákérdezni azt hiszem minimum jogos (és semmiképp sem kötözködő vagy "sértődött" - a szöveg mindezt részletesen leírja. érdemes elolvasni! (...mielőtt ilyen sarkosan véleményét alkotunk a szerzőkről... :) )

@zapata: Ha lenne like gomb zapata hozzászólása alatt, rákattintanék.

@max81: Ha a pécsieknek ez csak egy "rozsdás lemez tákolmány, semmi több", akkor félő, hogy akként is fognak viszonyulni hozzá. Ezzel előre vetítve nem csak a kiegészítés, hanem az egész rom szomorú sorsát. A legvalószínűbb, hogy hamarosan le lesz festve.

@Kühn Péter: Ez tényleg jó, a baj csak az, hogy egy olyan romra épült rá, amely teljesen rekonstruálható lenne eredeti formájában több mint 90%-os hűséggel. Igazuk van a városlakóknak, ha azért akarják elbontatni, mert teljes rekonstrukciót akarnak, ha viszont csak a vas nem tetszik nekik, akkor nincs igazuk, mert ezek a hatalmas rozsdás vasfelületek rohadt jól néznek ki!