Ülőbútor a várótermek flexibilitásáért

A mai napig általánosan elterjedt kialakítás szerint a nagy befogadóképességű közösségi terekben – várótermekben – katonás rendben sorakoznak az ülőhelyek, ahol legfeljebb a szabadon maradt helyek közül választhatunk. György Árpád Hunor új bútorával lehetőséget teremt a felhasználóknak, hogy a teret kedvük szerint alakítsák, s a háttámla elforgatásával kisebb, személyesebb vagy nagyobb, társasági részt hozzanak létre.

Bútordesign – designbútor itthon
A korai látványtervek egy olyan ülőbútor vízióját vázolták, ami egy évközi egyetemi feladat megoldása közben körvonalazódott. Az ott kialakított alapkoncepció és a hozzá tartozó, illetve belőle építkező formaterv alapjait megőrizve, egy valós megrendelő cég portfóliójába illesztve, ahhoz alkalmazkodva fejlesztettem tovább elképzelésemet a formatervező diploma megszerzését követően.

 

 

Az átdolgozott terv pusztán méreteiben tér el a kiindulási alaptól. Így felel meg azoknak az ergonómiai elvárásoknak, amelyek valós piaci igények, valós felhasználói elvárás számára ad megfelelő választ a bútor funkcionalitása/használata szempontjából. A bútor terve a nagy befogadóképességű közösségi terekbe szánt ülőbútorok problémakörét körüljárva igyekszik választ adni azokra a kérdésekre, amelyekre a téma feltárásakor felfigyeltem. Eszerint azok a jelenleg is használt terek és bennük elhelyezett bútorok, amelyek a szállodákban, reptereken, vasútállomásokon és más tömegközlekedési szolgáltatóknál megtalálhatók, bár az alapfunkciót betöltik, a tér érdemi szervezésében nem vesznek részt.

 

 

Aki egy váróterembe toppan, az azzal a körülménnyel találkozik, hogy a térben katonásan felsorakoztatott bútorok közül végül azt választhatja, amelyiken üres hely adódik. Végeredményben a tervezés során azon kérdésekre kerestem a választ, hogy a szabványoknak megfelelő terek ránk, felhasználókra valójában miként hatnak, illetve egy átlag használó miként alakíthatja a tárgyi környezetet. Végül a bútor az ülőfelület körül elfordítható háttámlát kapott, ami a szék legfőbb karakterét meghatározza. Ez a megoldás a térszervezés szempontjából is a legfontosabb tényezővé vált. A térben egy képzeletbeli raszteren, rendszerben helyezkednek el a bútorok. Az ott helyet foglalni kívánó átutazók számától és igényeitől függően, a támla elfordításával alakítható ki személyes vagy közösségi használatú tér. Túl azon, hogy e funkciókat tudatos tervezés eredményeképpen biztosítja a bútor, tudatos használatra készteti a használót is. Interakciót hoz létre ember és tér, tér és bútor, bútor és ember között. Így megvalósulhat az áhított cél is, miszerint a design és felhasználó párbeszédet folytat, minden különösebb „címkézett" magyarázat nélkül.

 

 

A fotókon látható műveletek a prototípusgyártás első lépéseit mutatják, egészen az ősminta gipsz modellezésétől a habosító formák elkészítéséig. Miután a formákba a formahab és a bútor szerkezeti elemei belekerültek, kárpitozásra kész prototípust hoztunk létre. Jelenleg a rendelkezésre álló alkatrészek kárpitozásra való előkészítése, illetve kárpitozása történik.

vezető tervező: György Árpád Hunor (a tervező a 2010. évi Kozma Lajos kézműves iparművészeti ösztöndíj nyertese - a szerk.)