Emberek/Oktatás

Urbanista-építészmérnöki MsC képzés

1/2

Hirdetés
?>
?>
1/2

Urbanista-építészmérnöki MsC képzés
Emberek/Oktatás

Urbanista-építészmérnöki MsC képzés

2011.10.11. 08:38

Cikkinfó

Letölthető dokumentumok:

A BME Urbanisztika Tanszék 82 éve a településekkel kapcsolatos tervezés oktatásának a helye Magyarországon. A diszciplína sokat változott a világban az elmúlt 80, és Magyarországon sokat változott az elmúlt 20 év alatt.

Az „Urbanista – építészmérnök" Msc képzés célja

A BME Urbanisztika Tanszék 82 éve a településekkel kapcsolatos tervezés oktatásának a helye Magyarországon. A diszciplína sokat változott a világban az elmúlt 80, és Magyarországon sokat változott az elmúlt 20 év alatt. Az elmúlt évszázad „modernista" szemlélete a mérnökök és építészek kezébe tette le a karmesteri pálcát az urbanisztikában. A 20. század utolsó harmadában ez a helyzet megváltozott.

A 21. század a „városok kora". A föld lakosságának meghatározó része – 60-70%-a - él városokban, városias környezetben. A városok jelentős kihívásokkal szembesülnek, a vonzó városok a növekedésből származó problémákkal, míg a kevésbé vonzóak a megmaradással, a versenyképesség megszerzésével küzdenek. Az urbanistáknak, építészeknek, várostervezőknek ezekben a küzdelmekben kell szolgálniuk a közösségeket. Az építész, urbanista szerepek jelentősen megváltoztak, az épített és természeti környezet alakítása során egyre inkább előtérbe kerül a társadalmi – gazdasági folyamatokra reagáló környezetalakító szerep, és településeink fenntarthatósága az igazi feladat. Az európai városoknak a tradicionális kultúra-, és gazdasághordozó szerepüket meg kell őrizniük, régióik életében a fejlődés motorjaivá kell válniuk úgy, hogy mindeközben a városi társadalmak ne szakadjanak szét. 

 

1/2

 

 

A változások egyszerre zajlottak le mind a három (társadalmi – gazdasági – környezeti) települési alrendszer területén, és ma is folyamatosan zajlanak. A változások felismerése és a folyamatok menedzselése több szereplős feladat. Az együttműködő szakembereknek ismerni kell egymás gondolkodásmódját és eszközeit. Kialakultak illetve megerősödtek azok a szakmák, melyek a változásokat, s kölcsönhatásokat tudják feltérképezni, és beavatkozási javaslatokat tudnak kidolgozni a települési társadalmak és döntéshozóik részére. A települések gyors és állandó változásait felismerve került megalapításra az „Urbanista–építészmérnök" Msc képzés. A képzés alapvető célja, hogy a hallgatók megértsék a települési változásokat, megismerkedjenek a települések életét befolyásoló komplex környezettel, és képességekkel legyenek felvértezve a válaszok kidolgozására. Olyan szakemberek (urbanista–építészmérnökök) képzése a cél, akik a társadalmi-, gazdasági-, környezeti-fenntarthatóság érdekében interaktív módon közelítenek a városi problémákhoz az építészet, a városépítészet és a várostervezés területén.

A képzés erősíti a hallgatók komplex, interaktív szemléletét, a szakmaközi együttműködés iránti igényét, amely képességek az urbanista–építészmérnöki szakmagyakorláshoz elengedhetetlenül szükségesek. Tekintettel a városi helyzetek állandó változására, csak úgy gyakorolható a szakma, ha az állandó megújulás képességét, és az új tudások adaptálhatóságát elsajátítják a hallgatók a képzés során. Az urbanista-építészmérnök feladata első sorban a környezeti válaszok megfogalmazása a települési környezet kihívásaira, kreatív urban-planning és urban-design javaslatok megfogalmazása, amit csak a kompetens szakmákkal, szakemberekkel és szervezetekkel együttműködve tudnak megtenni. A képzés egyik legfontosabb feladata, hogy az állandó szakmai együttműködéshez a kapcsolódási felületek kialakuljanak a hallgatókban.

A mesterképzésben előadásokon és stúdiómunka során ismerkednek meg a hallgatók az urbanisztika, a településtervezés, a komplex építészeti-városépítészeti tervezés műszaki, ökológiai, környezettudományi, szociológiai, közgazdasági, jogi és közigazgatási diszciplínáival. Képessé válnak emellett a városi térrendszer adathálózatainak értelmezésére és elemzésére, a társtervezőkkel történő kommunikációra, és megismerik a regionális és térségi fejlesztési programok, településrendezési tervek készítésének, végrehajtásuk koordinálásának módszertanát és eszköztárát.

A mesterképzés során megszerzett ismeretek és képességek lehetővé teszi a végzett hallgatók számára, hogy a településrendezés, általában az épített környezet alakításának valamennyi feladatát ellássák, elvégezzék épületek, épületegyüttesek építészeti-városépítészeti tervezését. Képesek legyenek településfejlesztési koncepciók kidolgozására, települések, településrészek rendezésére, környezet alakítására, értékvédelmi feladatok, építésigazgatási és hatósági munkák ellátására, irányítására. A külön jogszabályokban előírt szakmai gyakorlat után különféle szakterületekre - építész tervezői, és településtervezői - szóló tervezői jogosultságot kaphatnak.

Az „Urbanista – építészmérnök" Msc képzés tárgyairól a csatolt dokumentumban olvashat.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.