”Utoljára a barokk korban volt ekkora mértékű felújítás a veszprémi Várban” - sajtóeseményt tartottak Veszprémben

A tervek szerint összesen 18 egyházi épület és mintegy 35 ezer négyzetméternyi épített felület újulna meg a veszprémi Várban 2025-ig. A 39 milliárd forintos beruházás részletei eddig titokzatosságba burkolóztak, most azonban az épületegyüttes felújításának több részlete is téma volt a Veszprémi Főegyházmegye által szervezett sajtóbeszélgetésen.

Mint ismert tény, Veszprém és a Balaton-térség közösen viselheti majd az Európa kulturális fővárosa címet 2023-ban, ezt az ünnepi évet megelőzően pedig több beruházásnál elindult, sőt, némelyik esetében az utolsó stádiumában van a kivitelezés. A címmel összefüggésben, de mégis különálló projektként jelentették be még be idén év elején a veszprémi Vár egyházi épületeinek – beleértve a székesegyházat, templomokat, kiállítótereket és kiszolgáló létesítményeket – komplex felújítását, amelyet a magyar Kormány 39 milliárd forinttal támogat, a lebonyolítója pedig a Veszprémi Főegyházmegye, azon belül is Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság.

A feladatot érintő komoly beruházásokról volt szó azon a háttérbeszélgetésen, ahol a szakmai szereplők mellett dr. Udvardy György érsek és Porga Gyula, Veszprém polgármestere is jelen voltak. A polgármester úgy fogalmazott, amikor Veszprémben nekifognak egy épület felújításának, arra sohasem célként, hanem eszközként tekintenek. Ezalatt azt értette a városvezető, hogy minden esetben olyan funkciókat társítanak a beruházásokhoz, amelyek hosszú távon fogják szolgálni az itt élők és az ide látogató turisták igényeit. Hogy ez pontosan hogyan jelenik meg a veszprémi Vár esetében, arra Pém Attila, a Castellum Vagyonkezelő Igazgatóságának vezetője, valamint Vörös Tamás DLA, főépítész válaszoltak.

A vagyonkezelő vezetője az előkészítő folyamatokról elmondta, nagyságrendileg 40 kutatói-régészeti szerződés keretén belül térképezték fel a vár történeti, védendő értékeit. Ezek régészeti, festő- stukkó- fa- fém- kő- szilikát- restaurátori és művészettörténeti, építéstörténeti kutatások voltak. Ezek eredményeit figyelembe véve 10 építész generáltervező és 2 tájépítész csapat dolgozott a projekt tervein, amennyiben pedig szükséges, menet közben is frissítik, alakítják a terveket, a felújítási munkákat pedig 4 generálkivitelezői csapat végzi. A kivitelezőket több hónapos versenyeztetés és több körös tárgyalás-sorozat után választották ki. Öt céggel kötöttek végül szerződést: Laterex Építő Zrt.; Fejér BÁL Zrt.; Vemévszer Kft., Swietelsky Magyarország Kft., B & G Generál Kft.

A logisztika tehát kulcskérdés a projektnél, ahol olyan nehezítő tényezők áthidalására is meg kellett találni a választ, mint a Várba való feljutás problémája. Éppen ezért a közút tehermentesítése érdekében a Várhegy K-i oldalán egy óriás térállványrendszert építettek fel. A fémszerkezet több, mint negyven méter magas, ezzel meghaladja egy tízemeletes ház magasságát. A 85 tonnás állványzat úgy lett kiépítve, hogy a 100-150 kilométer per órás széllökéseket is kiállja.

 A fémszerkezethez két felvonó is tartozik, melyek elsősorban a Vár utca részleges tehermentesítése miatt az anyagok szállításában nyújtanak segítséget különösen akkor, amikor a várhegy keleti oldalán lévő toronydaru a szeles időjárás miatt nem működhet; másodsorban a munkások feljutását is segítik. A felvonók egyenként 1500-1500 kilogramm teherbírásúak, egyszerre 15-15 személy szállítására alkalmasak.

A szakember kitért arra, hogy 18 épület egyidejű megújítása a funkciók komplexebb összehangolására is lehetőséget ad. Mint mondta, a rehabilitációt követően a várnegyedben megtalálhatók lesznek liturgikus, egyházkormányzati-hivatali és pasztorális funkciók, ezen felül kialakítanak eltérő szintű lakrészeket, egyedi gyűjtemény, turisztikai és látogatói központ létesül, valamint funkcionálisan megjelenik az üzemeltetés és gondnokság is. Az épületegyüttes építészeti koncepciója kapcsán nagy hangsúlyt kapott az adaptív térhasználat, fontos szerep jut a közösségi terek kialakításának, valamint az egyetemes és alternatív használati módoknak (pl.: családbarát és akadálymentes megközelítési lehetőségek), illetve annak is, hogy az az átfogó rehabilitáció, amire most lehetőség nyílik, egy értékalapú továbbépítése lehessen a várnegyednek  – fogalmaztak a sajtóeseményen.

Hajas Bálint

A veszprémi felújítások témájában hamarosan újabb írásokkal jelentkezünk az Építészfórumon.

Szerk.: Pleskovics Viola