Épülettervek/Hallgatói terv

Üveghuta múzeum, Visegrád

1/14

helyszín

?>
helyszín
?>
metszet
?>
metszet
?>
homlokzat
?>
csomópontok
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/14

helyszín

Üveghuta múzeum, Visegrád
Épülettervek/Hallgatói terv

Üveghuta múzeum, Visegrád

2007.12.19. 09:03

Projektinfó

Földrajzi hely:
Visegrád, Magyarország

Építészek, alkotók:
Kovács Petra

Letölthető dokumentumok:

Kovács Petra diplomamunkája 2007-ben, a MÉSZ-MÉK Diplomadíj pályázatán dícsérő oklevélben részesült.

Kovács Petra diplomamunkája 2007-ben, a MÉSZ-MÉK Diplomadíj pályázatán dícsérő oklevélben részesült.

 

Témaválasztás, helyszínválasztás
A létesítendő épület helyszíne Visegrád szívében található a Rév utca 5-ös szám alatt, a mai és a középkori Visegrád város központjában. A növényzettel sűrűn benőtt telek évtizedek óta üresen áll, a rajta található lakóház a 70-es években leégett. Akkor derült ki, hogy a ház középkori eredetű, ezért a telek műemléki védettséget kapott.
Ennek következtében a terület régóta nagy érdeklődésre tart számot a visegrádi régészek körében. A közelmúltban új tulajdonos birtokába került a telek, ennek kapcsán indulhatott el a terület régészeti feltárása. A telekre 2004 nyarán nyílt lehetősége a Mátyás Király Múzeum régészeinek bejutni. Hamar kiderült, a terület igen gazdag leletanyagban, a mai városmag a középkorban is gazdagon beépített volt.
Az ásatás szerencsésnek bizonyult: egy középkori útfelület részlete, egy faszerkezetű ház alapjai és egy kőház maradványai kerültek elő a telek északi felében, ezektől délre áll a romos ház, mely egy középkori üveghutának adott otthont. Tőle nem messze, keletre egy másik középkori kőépület találunk, melynek falcsonkjai ma is láthatók.

 

helyszín
1/14
helyszín



Az üveghuta épülete
A romos ház 20. századi szintjéről az épület belsejének mélyítése során, vöröses föld és tégla került elő. A téglák szabályosan helyezkedtek el, végükön vastagon rárakódott üvegolvadékkal. A középkori járószintet elérve a régészek számára világossá vált az épület funkciója: középkori üveghutát tártak föl. Az eredeti középkori épület 29×10 méter nagyságú volt, 130 cm-es vastag falakkal, négy helyiségre osztva. A helyiségek mindegyikébe kelet felől ajtó nyílt. A ház nyugati oldalán egyetlen ajtó nyílik, mely az épület északnyugati sarkához épített vékonyabb falú toronyba vezetett.
A 15. századi műhelyként szolgáló épület valójában két műhelyre oszlott: egy tökéletesen szimmetrikusan kialakított műhelypárra. Egy műhely két helyiségből állt, a helyiségek mindegyikét egy-egy nagyméretű huta uralta. A két távolabbi szoba közepén egy - egy ovális formájú kemence helyezkedett el, melyek az előkészítő- vagy olvasztókemencék szerepét tölthették be, a temperálást a másik, alacsonyabb hőfokon izzó kemencében végeztek.

 

metszet
2/14
metszet

metszet
3/14
metszet

homlokzat
4/14
homlokzat

csomópontok
5/14
csomópontok

6/14

7/14

 

A műhely nagy valószínűséggel név szerint is azonosítható. Az esztergomi érsek számadáskönyvében megemlítenek egy bizonyos János visegrádi üvegkészítő mestert.
A műhely mérete, kiképzése, a kemencék nagysága alapján alkalmas lehetett arra, hogy nagy mennyiségben állítson elő magas színvonalon üvegtárgyakat. Az itt talált leletek, főképp a számos ablakszem-töredék is arra mutat, hogy Mátyás nagyszabású palota építkezésében tevékenyen részt vett.


A Visegrádon feltárt üvegműhely olyan lelet-együttest képvisel, mely páratlan ipartörténeti emlék Magyarországon, sőt nyugat-európai viszonylatban is komoly jelentőségnek örvend. Egy ilyen leletnek mindenképpen múzeumi bemutatásra kell kerülnie, kihasználva a benne rejlő anyagi és kulturális lehetőségeket.

 

8/14

9/14

10/14

 

Telepítés, beépítés
A beépítésnél fontos szempontnak tekintettem a telken jelenleg is megtalálható épületek, valamint a telek első felében található öreg diófa megtartását. Kezdeti elképzeléseimben szerettem volna helyreállítani a meglévő épületeket legalább kontúrjuk formájában. Ezen elképzelés szerint négy kisebb épületet helyeztem volna el a telken, visszaadva ezzel a középkori Visegrád utcahangulatát. Hamar kiderült azonban az elképzelésről, hogy nem biztosít elegendő helyet egy mai modern múzeum elvárásaihoz, térigényéhez, valamint a település elképzeléseihez sem, miszerint az utcát zártsorúan kell beépíteni. Ezt követően törekedtem a zártsorú beépítésre, illetve, hogy jó arányú udvar alakuljon ki, amellett, hogy a múzeum terei is tágasak, átláthatóak legyenek. Így alakult ki az „L" alakú beépítés, mely a telek legnagyobb részén telekhatárra épül.

 

11/14

12/14

 

Forma, tömegképzés, anyaghasználat
A területen található gazdag lelet-együttes minden darabját fontosnak tartottam bemutatni. Az épület tömegalakításával egyszerű, letisztult formavilágot próbáltam létrehozni. Az épület a romot egyfajta negatív tömegként mutatja be, mellyel különösen odavonzza a látogatók figyelmét.


A középkori üvegműhely funkciója kiegészül a technika bemutatásához szükséges műhellyel, ahol a látogató közvetlen kapcsolatba kerül az üveggel, mint anyaggal.
A tömegképzésnél, illetve a térképzésnél fontos megvalósítandó célnak tekintettem egy olyan nyitott múzeumi tér megteremtését, ahol mindenki szabadon kötöttségek nélkül mozoghat, így igyekeztem a lehető legkevesebb térelválasztást alkalmazni.
A megtartani kívánt fa, mely szerves részét képezi a teleknek, kis udvart hoz létre az épület bejárati részén.

 

13/14

 

Anyaghasználat kérdésében döntő fontosságú volt, hogy a választott építőanyag egyszerre legyen elegáns a funkcióhoz illően, ugyanakkor homogén és visszafogott, hogy ne vonja el a figyelmet a romról, mint a létesítendő épület legfontosabb eleméről. A beton mint tartószerkezet, és mint burkolat egyszerre képvisel tisztaságot, egyszerűséget, homogén hátteret a múzeum tereihez, mely egyszerű vonalvezetéssel, „védőépületként" szinte csak körbeöleli a romot. A látszóbeton felületként szendvicspanel kialakítással mind kívül, mind belül megjelenhet, így nincs szükség külön burkolati anyagra.


A betonon kívül az üveg jelenik meg, mint másik anyag. Mindkét udvar homlokzatánál törekedtem a lehető legnagyobb egybefüggő üvegfelületek kialakítására, ezen függönyfal rendszerek lényegében ajtók sorolásával jönnek létre, melyek közép tengelyük mentén kiforgathatóak, így nyáron teljesen nyitottá válik az épület, és elejétől a végéig átjárható, ezzel is a látogatóbarát, nyitott, interaktív múzeum elképzelését igyekeztem erősíteni.


Kovács Petra: Visegrád, Üveghuta múzeum
Budapesti Műszaki Egyetem,
Építészmérnöki Kar
Konzulens: Hild György

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk