Vakvezető kutyakiképző iskola, Szentendre, Kő-hegy
Fehér Marianna diplomaterve 2008BME Építészmérnöki KarÉpítéskivitelezési Tanszék tanszéki diplomadíjas terv
Részlet a csatolt tanulmányból
ELŐZMÉNYEK
Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Vakvezető Kutyakiképző Iskolája
Magyarországon egyetlen hivatalos vakvezető kutyakiképző intézmény működik, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Vakvezető Kutyakiképző Iskolája. A csepeli Vakvezető Kutyakiképző Iskolát 1978-ban alapította Ritthnovszky János, aki az első vakvezető kutyát a saját maga számára képezte ki. A módszerről Németországból hallott, és magánkezdeményezésként honosította meg a hazánkban újdonságnak számító kiképzést.
A Világszövetség székhelyének is otthont adó Angliában évente körülbelül 700 kutya kerül kiképzésre és átadásra, a kiképzéssel foglalkozó létesítmények pedig városrésznyi helyen terülnek el. Magyarországon körülbelül 20 ezer vak ember él, azonban évente csak 20-30 kutyát adnak át.
A kutyák kiképzésében az Iskola elsősorban az angliai módszert követi. Mindegyik kutya minden nap körülbelül két órát dolgozik mindig ugyanazzal a kiképzővel a tanpályán, vagy az utcai közlekedésben. Az Iskola működését négy nagyobb program határozza meg, amely egyben négy szakaszt is jelent:
Tenyésztési program
Kölyöknevelő program
Kiképző program
A kiképzett vakvezető kutyák átadása, utógondozó program
ÉPÍTÉSZ MŰSZAKI LEÍRÁS
A település bemutatása
A tervezési helyszín a Duna jobbpartjának gyöngyszeme, Szentendre. A kb. 23.000 lakosú csendes kisváros a Pilis-hegység esőárnyékában fekszik, Budapesttől 20 kilométerre. A Pilis-hegységbe induló túrázók kedvelt kiindulópontja a város. A Duna partjára épült város ideális célpontja vagy pihenőhelye a vizitúrázóknak is.
Szentendre a művészetek és múzeumok városa. Szentendre ad otthont a Kárpát- medence népi építészetét és falusi kultúráját bemutató Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak és az ország leglátogatottabb múzeumának, a Kovács Margit Múzeumnak. További tizenhat múzeum és több galéria mutatja be a város gazdag múltját és pezsgő művészeti életét. Nem véletlen, hogy a nyugodt kisvárosi élet és pezsgő világváros, Budapest közelsége több mint kétszáz művészt vonzott a városba. A természet közvetlenségét, művészettel való kapcsolatát kevés helyen érezni annyira, mint Szentendrén.
A fejlesztés célja
A diplomaterv témája a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Vakvezető Kutyakiképző Iskolája számára a jelenlegi igényeket teljes mértékben kielégítő, a helyi építészeti adottságokkal összhangban lévő, gazdaságosan és korszerűen megépíthető és olcsó üzemeltetésű új kiképző központ létrehozása.
A Dunakanyarba tervezett új kiképző központban évente 50 kutyát adnak át, 5 átadás alkalmával 10-10 vak ember számára.
Az építtető és az üzemeltető
Építtető: Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Vakvezető Kutyakiképző Iskolája
Az üzemeltető: Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége
A fejlesztés helyszíne
A helyszín kiválasztásában fontos szempont volt, hogy a település lakott részétől – a zaj és a bűz miatt - bizonyos távolságban, de ugyanakkor könnyen megközelíthető helyen, a természettel szoros kapcsolatban legyen. A kritériumoknak a Szentendre dél-nyugati részén, a Pomázi út északi oldalán, a szomszédos település - Pomáz – határán elhelyezkedő telek felelt meg legjobban. Szentendre településfejlesztési tervei között szerepel egy nyugati elkerülő út építése, ennek megvalósulása tovább könnyíti a közlekedést. A telek közművesítetlen, elektromos áram a Pomázi úton elérhető.
A választott telek adottságai
A rendezési terv szerint az övezet jele: Má – 2A
A telek mezőgazdasági terület besorolásba tartozik. Az övezet jellemzően a szántóföldi mezőgazdasági termelés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményeinek elhelyezésére szolgál, azonban - a környező telkeken is megfigyelhető - szabályozási terv módosítás alapján, állattartási épület elhelyezhető a telken.
A telekre szabadonálló épület építhető.
Kialakítható legkisebb telekméret: 20000 m2
Beépítettség: max 3%
Max. építménymagasság: 4,5 m
A zöldfelület legkisebb értéke: 90 %
Terepszint alatti beépítettség: 1%
Max. építhető szintterület: 0,05 m2/telek m2
A több telekből álló területet a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége megvásárolta, és ebből az épületnek és a funkcióknak szükséges méretet elkeríti.
Beépítettség: 2887/96300 = 3%
Zöldfelület: 5687/96300 = 94%
Telepítés
A telek körülbelül 7 %-os lejtésű. A telepítés legfontosabb szempontja az volt, hogy az épület a környezetbe illeszkedjen, és lehető legkisebb mértékben zavarja meg a kialakult terepviszonyokat. Ennek az elvnek megfelelően - a lejtést kihasználva - az épület északnyugati oldala teljes egészében a terepbe van süllyesztve, amelynek tetejére az eredeti terepszint felfut. Az épületegyüttes L-alakja a terep rétegvonalaiból adódott.
Építészeti elvek
A legfőbb építészeti elvek a tájba illeszkedés, a kutyák és emberek számára egyaránt élhető épített környezet létrehozása voltak. A kutyakiképzés és az ezzel kapcsolatos kiszolgáló helyiségek, valamint az adminisztrációs, szállás jellegű és kiszolgáló funkciók önálló, de szorosan összefüggő egységeket képeznek, amely egységek építészeti eszközökkel is meg vannak különböztetve.
Fontos szempont volt a tervezésnél, hogy az épület alacsony energiafelhasználású legyen, a felhasznált anyagok környezetbarátok, az alkalmazott szerkezetek alacsony energiafelhasználással előállíthatóak legyenek.
Előnyben részesítettem a megújuló energiaforrások alkalmazását, amivel hosszútávon nemcsak gazdaságosabb az épület üzemeltetése, hanem a környezetet is kíméljük.
Tömeg- és térképzés
A tervezett épület délkeleti tengelyű főépületből, garázsokat, kazánházat, szellőzőgépházat, melegvíz-termelő, áruátvevő helyiségeket rejtő gazdasági egységből és a kutyák elhelyezésére szolgáló L-alakú - északnyugat-délkelet irányú- blokkokból áll. A blokkokból rámpákon keresztül lehet feljutni a felső terepszintre. A kutyák elhelyezésére szolgáló helyiségek mellett a három felnőtt kutyás blokkhoz fedett-nyitott, félnyeregtetős gyakorlótér tartozik. Az L-alakú szárnyak burkolt gyakorlóudvarokat fognak közre.
Az elnyújtott téglalap alakú főépületen 7%-os, váltakozó lejtésű extenzív zöldtető, az északnyugati oldalukon a terepbe nyomódó blokkok és a gazdasági egység fölött lapostető készül, intenzív zöldtető kialakításban, amely az eredeti terep lejtéséhez csatlakozva, további zöldfelületet eredményez. A főépület előtt parkolók kaptak helyet, az udvar felőli udvaron pihenőkert és medence épül.
Az épületegyüttes L-alakja öleli körül a kiképző pályákat, amelyek vonalvezetése követi a terepadottságokat.
Alaprajzi rendszer, funkcionális elrendezés
Az épületegyüttes jól elkülöníthető állattartó épületrészből és főépületből áll. A kutyás egységben négy blokk készült, a három azonos kialakítású blokkban összesen 102 kiképzésre váró kutya, a negyedik blokkban 12 alom elhelyezésére van lehetőség. Az azonos blokkokban 17-17 szoba szolgál 2-2 felnőtt kutya elhelyezésére. Mindegyik blokkhoz önálló kiszolgáló terek tartoznak: a kiképzők pihenője és mosdója, a kutyaeledel-tároló és előkészítő, valamint a kutyafürdető. A vemhes szukáknak helyet adó blokkba került a macskaszoba.
A kutyás blokkokban a kutyaszobákhoz saját 2,5 × 5,0 méter alapterületű, 2,5 méter magas kerítéssel határolt kifutó tartozik. A blokkonként egy nagyobb, merőleges épületszárnyak által körülzárt udvar szolgál több kutya együttes nevelésére. A felnőtt kutyás blokkokhoz tartozó fedett kiképzőterekben rossz idő esetén is lehet dolgozni. A blokkokból rámpa vezet a felső terepszintre, ahol több nagyobb, kerítéssel körülhatárolt tér található, ahová munka előtt vagy után helyezik el az állatokat. Itt felügyelet nélkül tartózkodnak.
Az akadálypályákon egy kiképző egyszerre egy kutyával foglalkozik. Egy nap egy kutya körülbelül 2 órát dolgozik. A munka nagy részét nem az iskola területén belül, hanem városi forgalomban végzik.
A negyedik blokkban minden kutyaszobához tartozik egy kisebb, 2,5 × 3,5 m alapterületű kifutó, és két szobánként egy nagyobb, 5,0 × 8,0 méter méretű játszótér.
A főépületre merőlegesen, az állattartó épületrészhez kapcsolódva mosoda és ruharaktárak, szellőzőgépház, hulladéktároló, a garázsok, áruátvevő helyiség, kazánház és fatároló kaptak helyet.
A főépület kétszintes. A földszinten a bejárattól az állattartó egység felé eső részen a kiképzők öltözői és a közönségforgalmi mosdók valamint a hulladék- és takarítószer tárolók kaptak helyet. A főépületben található az állatorvosi rendelő, amely közvetlenül az előcsarnokból közelíthető meg, így a többi funkció zavarása nélkül biztosított a helyi kutyák és az esetlegesen érkező külső beteg állatok ellátása is. A földszinten recepció, ruhatár, büfé helyezkedik el, ezt követi a délnyugati oldalra rendezett irodák sora, amely előtt széles folyosó szolgál a várakozásra. Az épület végében rendezvényterem kapott helyet.
Az emeletre a recepcióval szemben található egykarú lépcsőn vagy a liften keresztül lehet feljutni. Az emeletre, az irodák fölé kerültek a világtalanok fürdőszobás hálószobái, amelyeket a földszinti várakozó folyosó felé nyitott közlekedőn keresztül lehet megközelíteni. A vezető kutyát igényelt vakok évente 5 alkalommal két hétre költöznek az iskolába, amíg megtörténik az átadás. Az állatorvosi rendelő és a recepció-ruhatár-büfé fölött összefüggő nappali-étkezőtér található a vakok számára. A nappali egy többfunkciós tér, ahol a közös időtöltésre, oktatások szervezésére van lehetőség. Az előcsarnok kert felőli szélfogója felett dohányzó kapott helyet. A parkoló felőli szélfogó feletti galérián az épület északnyugati végébe lehet jutni, ahol egy zárt, kutyák és emberek számára kialakított gyakorló-és kiképzőtér kapott helyet. Ez a helyiség a mozgástréningek szervezésére is alkalmas, amely segítségével a vak emberek hozzászoknak a kutyával való közlekedés miatti új mozgáskoordinációhoz. Az épület északnyugati oldala teljes szélességben üvegezett, az itt létesült nagyméretű, tűz esetén menekülésre is alkalmas ajtókon keresztül a felső terepszintet közvetlenül el lehet érni.
A főépület délnyugati oldalán pihenőkert létesül, itt kapott helyet a kutyamedence is.
Az épületben 6-8 fő kiképző mellett 4 fő állatgondozó, 1 fő gazdasági vezető, 1 fő szakmai vezető, 2 fő adminisztrációs munkatárs, 1 fő állatorvos, 1-2 fő asszisztens, 3 fő gépjármű-vezető, 1 fő karbantartó, 1 fő recepciós-ruhatáros, 1 fő büfés, 1 fő takarító dolgozik.
Bővítési lehetőségek
A telek méretéből, és az épület adottságaiból adódóan a bővítésre több lehetőség adódik. A blokkokat északnyugati és délnyugati irányban is lehet folytatni, természetesen az építési előírások és építészeti elvek figyelembe vételével.
Fehér Marianna diplomaterve 2008
BME Építészmérnöki Kar
Építéskivitelezési Tanszék
A BME Építéskivitelezési Tanszékén július 3-án lezajlott hagyományos, védés utáni tervbemutatón az egyes diplomatervek ismertetését követő jó hangulatú beszélgetésen a terveket Dévényi Tamás, Golda János és Mátrai Péter építészek értékelték. Az építész konzulensek Kőnig Tamás DLA, Tőkés Balázs és Wagner PéterDLA voltak.
A "zsűri" döntése alapján az Építéskivitelezési Tanszék 2008. évi
diplomadíját Augusztin Ágnes (Testvérvárosok háza), Fehér Marianna
(Kutyakiképző központ) és Szendrői Gábor (Csillagászati Oktató Központ, Velem) és Ratacsics Ilona (Falmászóház) kapták.
12:07
Üdítően eredeti téma.
Csak gratulálni tudok.