Helyek/Tájépítészet

Valami élő, valami zöld, valami természetes. Megjelent a Belvárosi növényvilág!

1/6

Fotó: Danyi Balázs

Fotó: Danyi Balázs
Fotó: Danyi Balázs
Fotó: Danyi Balázs
Fotó: Danyi Balázs
Fotó: Danyi Balázs
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
1/6

Fotó: Danyi Balázs

Valami élő, valami zöld, valami természetes. Megjelent a Belvárosi növényvilág!
Helyek/Tájépítészet

Valami élő, valami zöld, valami természetes. Megjelent a Belvárosi növényvilág!

2019.12.18. 17:04

Cikkinfó

Szerzők:
Pleskovics Viola

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Dányádi Sára

Milyen kultúrtörténeti okai lehetnek az egyes növények népszerűségének? A Belvárosi növényvilág című könyv kultúrtörténeti növényhatározó, mely segít megismerni a minket körülvevő környezet mélyebb rétegeit. Dányádi Sára építész, tervezőgrafikus szerzővel beszélgettünk a könyvről. 

A Belvárosi növényvilágot tekinthetjük egyfajta kulturális növényhatározónak is. A könyv a városokban, speciális élőhelyeken található növények áttekintő összegyűjtésével és grafikailag letisztult ábrázolásával mutat rá arra, hogyan hatja át életünket a növények gazdag világa. Hogyan született a zsebkönyv ötlete? A munkád kapcsolódik a növényvilághoz?

Dányádi Sára: Városi sétáim során merült fel bennem, hogy milyen jól jönne egy olyan növényhatározó, amiben rögtön meg lehet nézni, miket is láttam, ahogy gyerekkorom erdei sétáinál. A város ma már az ember természetes élőhelye, számomra érdekes azzal a speciális flórájával foglalkozni, amit mesterségesen alakít ki maga körül. Ha már tudatos környezetalakításról van szó, fontosnak tartottam, hogy milyen kultúrtörténeti okai lehetnek az egyes növények népszerűségének, melyek a divaton túl szerepet játszanak a kiválasztásuknál. Ezekből a gondolatokból született meg egy olyan könyv terve, ami formájában egy növényhatározóra hasonlít, de a leírásokban a hozzájuk fűződő hiedelmeken, hagyományokon van a hangsúly. A munkám – építész, tervezőgrafikus és anya vagyok – nem kapcsolódik szorosan a növényvilághoz, de az épített környezethez igen.

Fotó: Danyi Balázs
5/6
Fotó: Danyi Balázs

Hogyan gondolkodik ma egy kozmopolita a dísznövényekről és honnan jutottunk el idáig?

D.S.: A dísznövényválasztás egy városi ember számára leginkább divat kérdése. Ma a nagylevelű pálmák és a hamvas színű pozsgások közkedveltek, míg volt, amikor az izgalmas formájú virágot hozó növények voltak a menők. Az biztos, hogy az ünnepek kivételével ma csak az esztétika számít, míg régebben egy-egy növénynek jelentése, üzenete is volt. Az ókorban született virágnyelv az idők során jócskán átalakult és mára kikopott a köztudatból. Egykor varázserőt tulajdonítottak egy-egy növénynek és azért ültették a házuk köré, hogy távol tartsa a rossz szellemeket, vagy betegség esetén kéznél legyen az orvosság. A tudomány fejlődésével párhuzamosan ezek a hiedelmek elkoptak, és a növények díszítő értéke lett a választás fő szempontja. Jó példa erre a levendula és a rozmaring. A levendula ma nagyon népszerű, mindenki jól ismeri a lila virágát, miközben a rozmaring leginkább fűszerként él a köztudatban, holott a népi gyógyászatban sokkal nagyobb jelentőséggel bír a mutatós levendulánál. Pár évszázaddal ezelőtt még ez volt a fontos, hiszen számos nép hagyományaiban, legendáiban jut szerep a rozmaringnak, míg a levendulát leginkább csak ruhák illatosítására használták.

Miként képzeljük el az „anyaggyűjtést"?

D.S.: A városban látott növények meghatározásában a kertészmérnök végzettségű édesanyám segített, aki napi szinten foglalkozik dísznövényekkel, parkrendezéssel. A kiválasztott növények kultúrtörténetének bemutatásához pedig sokat könyvtáraztam.

Fotó: Danyi Balázs
6/6
Fotó: Danyi Balázs

A könyv csupán az esztétikai funkcióval bíró növényekkel foglalkozik vagy belevetted azokat a - sokszor gazként definiált - növényeket is, melyek a lebetonozott burkolatokból törnek elő? 

D.S.: Az volt az alapvetésem, hogy a legszélsőségesebb helyzetben lévő, tárgyként kezelt növényekkel foglalkozzon a könyv. Ezt tükrözi a növények tudománytalan csoportosítása is: dézsafák, terasznövények, vályúvirágok, kandelábervirágok és járdanövények szerepelnek a könyvben. Ezek közül az első négy csoportba dísznövények, az utolsóba "gazok" tartoznak. Az a közös bennük, hogy intenzív emberi beavatkozás nélkül nem tudnának életben maradni a belvárosban, hisz a földtől elszakítottan élnek, vagy a járdanövények esetében a belváros elvadulása esetén más növényfajok szorítanák ki őket.

Ha nagyobb perspektívában nézzük, akkor Budapest virágos városnak mondható?

D.S.: Erre kevésbé látok rá, de a személyes benyomásom az, hogy valahol a középmezőnyben lehetünk. Az mindenesetre biztos, hogy egyre jellemzőbb, hogy a főváros köztereit ma már nem csupán közlekedésre használjuk, emiatt egyre jobban díszítjük is azokat – sokszor növényekkel is.


Pleskovics Viola

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk