Váltótér művésztelep Esztergom mellett

Esztergomtól 2 km-re egy különleges, jelképi létesítményt találhatunk, a régi Dunai Kötélpálya Rakodóépülete az egykori szénszállítás mementójaként nyúlik a víz fölé. Csapó Kata ezt az emléket kívánta hasznosítani diplomamunkájában, ezért új funkcióval töltötte meg, a Váltótér Alapítvány művésztelepévé átalakítva azt.

Esztergomtól délnyugatra, a várostól 2 km-re, a vízből kiemelkedve található a régi Szénrakodó épület. Ehhez kapcsolódóan terveztem egy olyan épületegyüttest, amely a Váltótér Alapítvány művészeinek alkotóháza lehet.

Szénrakodó

A Szénrakodó épületét már régóta ismertem. Gyerekként nyaranta itt, a Táti szigeteknél voltak a vízitáboraink. A különleges adottságú, misztikus épület a Dunán evezve már messziről jelezte számunkra a túra célvonalát. Az évtizedek óta üresen álló épület egyedi elhelyezkedése miatt döntöttem úgy, hogy diplomatervemként ezzel az épülettel szeretnék foglalkozni.

 

 

A Dunai Kötélpálya Rakodóépülete a Duna medrében, Esztergom felett az 1721. és 1722. folyamkilométer között található, a parttól mintegy 80 méterre. A Dorogi Szénbányák szállító és elosztó üzemegységének részlege volt. Az épületet egy kb. 6 kilométer hosszú kötélpálya kötötte össze a bányával. A kötélpályán érkező csillékből a szénport a rakodóban tárolták, majd egy csúszda segítségével került a hajókra. A Dunai Kötélpálya segítségével 1927-től 1963-ig a dorogi szenet vízi úton is tudták szállítani. ’63-ban a kötélpályát elbontották, azóta a Szénrakodó használaton kívül, üresen áll.

Váltótér

1994-ben jött létre a Váltótér Alapítvány (Lévay Jenő vezetésével), mely máig a Szénrakodó tulajdonosa. A jórészt képzőművészekből álló alapítvány tagjai egy olyan művésztelepet álmodtak meg ide, mely hazai és nemzetközi találkozók, szimpóziumok helyszíne lehet. A témában azóta több pályázat és kiállítás is született.

 

 

Lévay Jenő - Megszemélyesített gondolatok (részlet)

„- a hagyományápolás, értékmentés mellett az egykori valós működés modellül szolgálhat az újnak; a szén helyett a még ismeretlen kultúra lehetőleg minél szélesebb rétegei rakodnak át a Váltótérben, először művészrészvénykönyv formájában. […] A Szigettőzsde egy a hétköznapi valóságon túli ország eszméinek-rögeszméinek, álmainak-ábrándjainak, szenvedéseinek-gyönyörűségeinek szabad piaca. […] Az eszmecsere-kereskedelem a Szigettőzsde fő programja. A Szigettőzsde pártfogolja az ismeretlent. Támogatása, gondoskodása úgy csökken, ahogy az adott gondolat megerősödik a mindennapokban."

Művésztelep

A művésztelep kifejezés sok mindent takar. Jelenti rokonszemléletű művészek együttes munkáját, jelent alkotóházat, ahol hosszabb-rövidebb ideig dolgoznak, vagy csak töltődnek az alkotók. Jelentheti az egy-egy technikára, vagy programra szervezett szimpóziumot. Egy két-három hetes szimpóziumon témája lehet egy közös eszme, cél, egy helyszín, de szerveződhet egy meghatározó anyag köré is.

 

 

Építészet

A művésztelep tervezésének kettős célja volt. Egyrészt szerettem volna a régóta elhanyagoltan álló épületet újra élővé, használhatóvá és hasznossá tenni; másrészt a képzőművészek számára egy olyan alkotóházat tervezni, ahol nyugodt körülmények között alkothatnak, emellett lehetőségük van műveik megismertetésére is. A csendes, nyugodt Duna-parti környezet ideális hely az elmélyült alkotásra, a kész műveket pedig kiemelt helyen, a Duna felett lebegő kiállítótérben mutathatják be. A látogatók számára is vonzó lehet egy ilyen különleges adottságú művésztelep megtekintése. Az ide érkezők egy-egy rendezvény alkalmával nem csak a kiállított alkotásokkal, de magukkal a művészekkel is megismerkedhetnek, valamint kézműves foglalkozásokon is részt vehetnek.

 

 

 

A szénrakodóhoz vezető úton az ide látogatók fokozatosan, lépésről-lépésre nyernek egyre több információt a művésztelepről és a kiállításról. A parkolót elhagyva, az épületegyütteshez közeledve még látni a távolban a Szénrakodó kiállítóteret. Majd megérkezvén, a fedett-nyitott épületrészekben a vendégek részt vehetnek az egy-egy rendezvény alkalmával szervezett kézműves programokon. Tovább haladva az úton megtekinthető a plakátkiállítás, melynek egy része a Szénrakodó történetét mutatja be. Az út másik oldalán kézműves vásár működik. A kanyarban befordulva ismét rálátás nyílik a Szénrakodóra. A felvonón feljutva, a kiállítótér végében kis büfé működik, így az út végén lehetőség van a megpihenésre.

A parton épülő új épületegyüttesben kapnak helyet a lakószobák, műtermek, közösségi helyiségek (étkező, társalgó), valamint a látogatók fogadórésze. Innen egy felvonó visz fel a régi szénrakodóban működő kiállítótérbe. A művésztelep egyszerre kb. 15 lakóvendég, valamint 30-40 látogató befogadására alkalmas.

Az új épületegyüttes elhelyezkedésével és tömegalakításával is a régi szénrakodóra irányítja a figyelmet. Az új létesítmény meghatározó anyaga a fa; fa tartószerkezetű, fa homlokzatburkolatú, ezzel is illeszkedve a természeti környezethez. Az extenzív zöldtetőnek köszönhetően felülről nézve is finoman beleolvad a tájba. Fontos tervezési szempont volt még, hogy a műtermek északi tájolásúak legyenek, így biztosítva a megfelelő fényviszonyokat.

 

 

A szénrakodó a felújítás után is megőrizné eredeti arculatát. Az eredeti acélszerkezetre kerül az új padló- és tetőszerkezet. Az új, homokfúvott üveg homlokzatburkolatnak köszönhetően a kiállítótér is több fényt kapna nappal, valamint éjjel izgalmas látványt nyújtana a kivilágított épület. A délnyugati homlokzaton elhelyezett fa árnyékolók közötti vízszintes részek jelzik az eredeti épület ablaknyílásait.

---

Csapó Kata diplomamunkája
konzulens: Fülöp Gyula