Közélet, hírek

Városházi Beszélgetések - a városrehabilitációról - előzetes

2004.12.08. 14:42

Téma: Az Óbudai Gázgyár fejlesztési programja, 2004. december 13-án 14 órakor, a Városháza nagytermében.

2004. december 13-án 14 órakor, a Városháza nagytermében (Budapest, V., Városház utca 9-11, első emelet)

A beszélgetés témája ezúttal a "Gázgyár Fejlesztési Program prioritások" lesz, amit a Főépítész Iroda munkatársai készítettek elő.

A témát felvezetendő a szerzők, Hegedűs Viktória, Beleznay Éva és Cseh Zsolt mutatják be az "Észak-Buda Projekttérség Szakmai Javaslat" című tanulmányt, amelyhez Baross Pál fűz kiegészítő véleményt, illetve a Városrendezési Ügyosztály megbízásából a területre szabályozási tervet készítő BFVT Kft., Krikovszky Péter tervező mutatja be a Gázgyári terület szabályozási tervét.

Vendégek: az önkormányzatok polgármesterei, képviselői, a kormányzat, a műemlékvédelem szakemberei, rehabilitációs cégek, építészek, urbanisták, kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozók, valamint nem utolsó sorban a budapesti tudományos és a kulturális élet jeles reprezentánsai.

A Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottsága a múlt évben indította a szakmai beszélgetéssorozatot, amelynek egyetlen, de valamennyiünk számára fontos témája van: Budapest. A beszélgetéssorozat havonta-kéthavonta egy-egy, különböző szakmai körök által fontosnak ítélt vagy egyébként is aktuális kérdést tűz napirendjére, azzal a céllal, hogy az adott kérdésről véleményt cserélhessenek döntéshozók, fejlesztők, tervezők, a lehető legkülönbözőbb érdeklődésű, értékrendű szakmai és civil csoportok. Bizottságunk fórumot és lehetőséget kíván teremteni ahhoz, hogy a különféle nézetek találkozzanak egymással, aminek legfőbb célja, hogy Budapest mindannyiunknak épüljön. A beszélgetéssorozaton elhangzó álláspontokat, véleményeket be kívánjuk építeni a döntéshozatali folyamatokba, mellyel reményeink szerint egyfajta közösségi tervezési szemlélet és gyakorlat nyerhet teret fővárosunkban.

Ikvai-Szabó Imre
Fővárosi Közgyűlés Lakásügyi Bizottságának elnöke


Vitaindító
Gázgyár Fejlesztési Program prioritások
Főépítészi Iroda, 2004. december

Az Óbudai Gázgyár elhelyezkedése és a térségben megvalósuló infrastrukturális fejlesztések révén a Fővárosi Önkormányzat egyik legértékesebb, eddig nem hasznosított ingatlanává válhat. Jelenleg a területen lévő talajszennyezettség jelentősen csökkenti az ingatlan értékét, azonban a terület potenciálja tagadhatatlanul kedvező, az ipari műemlékekben rejlő fejlesztési lehetőség a magas költségek ellenére is vonzó, egyedi alkalom.

A tervezett infrastrukturális beruházások, mindenekelőtt az Aquincumi híd megépítése a mostaninál nagyságrendekkel kedvezőbb pozícióba hozzák majd a területet. A terület felértékelődését hozhatja a szomszédos Óbudai Hajógyári Sziget déli részének fejlesztése is. A két te­rület egységes stratégia alapján átgondolt fejlesztése egymást erősítő hatású, és a tágabb térségre is pozitívan hat.

Politikai döntés szükséges azonban a terület sorsáról, hiszen fővárosi tulajdonként mind privatizációra, mind saját célú (kulturális, idegen­forgalmi, irodai, stb.) fejlesztésre alkalmas. A Főgáz Rt. 2004 végéig kiköltözik a területről, és megtörténik a birtokbavétel. Ezért is sürgető feladat, hogy a városvezetés megvizsgálja a privatizációra illetve a saját célú fejlesztésre vonatkozó alternatívák előnyeit és hátrányait, és a részletes vizsgálatok alapján döntsön a Gázgyár jövőjéről.

A fejlesztési feltételek részeként részletes szabályozás szükséges, amely biztosítja, hogy a terület integrálódni tudjon a városszövetbe, a Duna-part megközelíthető legyen, és folyamatos Duna-parti sétány jöjjön létre. Alapvető fontosságú, hogy a Gázgyár ipari műemlékegyüttese értékéhez méltó módon, a kul­turális örökségvédelem és a 21. századi építészeti elvárásoknak megfelelően kerüljön megújításra. Tisztázni kell, hogy milyen funkciók tarthatók kívánatosnak, megengedhetőnek illetve kizártnak a Gázgyár területén.

Figyelni kell arra is, hogy a Gázgyár területe tovább ne tagolódjon, tehát ne részenként kerüljön sor az értékesítésre, és ne a kevésbé problémás, szennyezettséggel és ipari műemlékekkel nem terhelt pl. Duna-parti területrészek értékesítésével kezdődjön a fejlesztés, hiszen így a problémás területekkel egyre nehezebb lesz boldogulni. Törekedni kell viszont arra, hogy a területen belül jól lehatárolható fejlesztési ütemek, projektegységek jöjjenek létre. Valószínű, hogy az ún. magterület (kátrány- és ammónia-tornyok) fejlesztése zászlóshajó projektként más feltételekkel folyhatna, míg a többi területhez már nem lenne szükség közforrásokra. Amennyiben a városvezetés a teljes gázgyári terület saját, kulturális célú fejlesztése mellett dönt, a fenti szempontoknak természetesen ugyanígy érvényesülniük kell.

A fejlesztésben fontos szerepe lehet a partnerségnek, nemcsak a Főváros és a III. kerületi Önkormányzat között, hanem a fejlesztésbe bevonható magánszereplőkkel is. Meg kell vizsgálni, milyen partnerségi és pénzügyi konstrukciók lehetségesek a közös fejlesztésre.

Különösen megfontolásra érdemesek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és az iparterületi rehabilitációban számos eredményt elért brit English Heritage hivatal szakembereinek korábbi javaslatai. Eszerint a terület eladása helyett a Fővárosi Önkormányzat számára hosszú távon kedvezőbb feltételeket biztosíthat a jövőbeni beruházókkal közös, partnerségben kialakított regeneráció, mivel így a tulajdonos nem veszíti el az értékes területet, nagyobb befolyással bír a fejlesztések irányítására és részesül a haszonból is.

A fejlesztési program első részeként szükséges egy olyan szintű koncepcionális döntés-előkészítő anyag, fejlesztési program elkészítése is, amely átmenetet képez a Városfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott átfogó stratégia célok és a részletes szabályozás között, amely mintegy előre lefektetett szabályait tartalmazza az épületegyüttes és a terület fejlesztésének, és ez lehet az alapja a befektetőkkel történő tárgyalásnak is.

A fejlesztési program prioritásai:

  • Hatékony fejlesztési program elindítása a Budapest városfejlesztési koncepciójában és a rendezési tervekben megfogalmazott célok alapján;
  • Amennyiben szükséges, a részletes fejlesztési javaslatok alapján a területre vonatkozó KSZT módosításának kezdeményezése;
  • A barnamezős, erősen szennyezett terület újrahasznosítása és bevonása a város gazdasági vérkeringésébe;
  • A terület imázsának javítása, illetve erősítése kiemelkedő színvonalú fenntartható működésű környezet létrehozásával;
  • A környező lakóterületek meglévő ellentmondásainak feloldása, az épített környezet elemeinek megóvása, jövőjük biztosítása;
  • Egy változatos, magas színvonalú helyszín biztosítása a kulturális és az üzleti élet számára, valamint a terület rekreációs potenciáljának kihasználása;
  • A Duna-part ezen szakaszának megnyitása és integrálása a többi rekreációs/közösségi Duna-parti terület rendszerébe;
  • Többfunkciós fejlesztési terület létrehozása, az egysíkúság elkerülésével;
  • A város zöldfelületi rendszerének gazdagítása, a meglévő és tervezett zöldfelületi elemek összekapcsolása.

Fejlesztési változatok
A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján több fejlesztési irány vázolható fel. Ezek alapvetően eltérnek a fejlesztési program, illetve a fő fejlesztő személyét tekintve. A tulajdonos Fővárosi Önkormányzatnak kell alapvetően meghatározni a kereteket és a meghatározó szempontokat, amelyek mindegyik változatnál azonosak. Ezek a következők:

  • A terület építészeti értékeinek maximális megőrzése;
  • A duna-parti és egyes belső területek integrálása a parti zöldsáv gyalogos/rekreációs zónájába;
  • A fejlesztési programon belül a kulturális és közösségi funkciók súlyának jelentősége;
  • A területhasználat során a sokszínűség és a multifunkcionalitás biztosítása;
  • A terület átjárhatóságának biztosítása, a mögöttes közösségi területek (az aquincumi kulturális területek, a lakóterületek, a sportterületek, stb.) és a Duna-part kapcsolatának biztosítása;
  • A közösségi és közterületek magas színvonalú kialakítása.

A korábbi elemző és feltáró tanulmányok általánosságban lefektettek egy prioritási sort, azonban az egyes szempontok fejlesztésen belüli hangsúlya erősen függ a fejlesztési változat természetétől.

Az eddig felmerült fejlesztési alternatívák:
1. Monokulturális - Múzeumi negyed kialakítása
2. Északi Infopark - Egy akcióban megvalósuló irodai negyed
3. Kiállítási és konferenciaközpont
4. Komplex, vegyes funkciójú fejlesztés, ütemezett megvalósítás

Az eddig felmerült fejlesztési alternatívák megismerésében, megvitatásában, újabbak feltérképezésében, a fejlesztési program prioritásainak összeállításában jelenthet segítséget a Városházi Beszélgetések vitafórum-sorozat december 13-i találkozója, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk