Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Közélet, hírek

Városházi Beszélgetések - Beszámoló a 2004. október 12-i alkalomról

2004.10.14. 11:55

A Városházi Beszélgetések keretében ezen a héten a Budapest fejlesztésével kapcsolatban egyre szükségszerűbbé, sőt, kritikus jelentőségűvé váló szociális városrehabilitáció koncepciójáról és lehetséges programjáról vitáztak a meghívottak.

A Városházi Beszélgetések keretében ezen a héten a Budapest fejlesztésével kapcsolatban egyre szükségszerűbbé, sőt, kritikus jelentőségűvé váló szociális városrehabilitáció koncepciójáról és lehetséges programjáról vitáztak a meghívottak. A felvezető előadásban Tosics Iván, a Városkutató Kft. ügyvezetője összefoglalta a Fővárosi Önkormányzat megrendelésére készült tanulmányt a szociális városrehabilitáció értelmezéséről és lehetséges budapesti alkalmazásairól.

Az elmúlt évtizedek rehabilitációs programjai elsősorban a fizikai környezet megújítására koncentráltak, ez a beavatkozás azonban sikertelennek bizonyult minden olyan területen, ahol a városrészek leromlása a társadalmi és gazdasági környezet negatív változásaival is együtt járt. A komplex városrehabilitációs programok, bár több tényezőt - benne a lakossággal folytatott kommunikációt is - figyelembe vesznek, és a helyi intézményeken túl átfogó államigazgatási és gazdasági programokhoz kapcsolódnak, ritkán kezelik a társadalmi közeg regenerációját prioritásként. Úgy tűnik azonban, hogy a krízisterületeken - amikből Budapesten egyedülállóan sok és összefüggő zóna található - kizárólag ez a megoldás hozhat tartós változásokat. A fizikai beavatkozások egy ilyen regeneráció esetében inkább a szolgáltatások kiszélesítéséhez és az esélyteremtéshez - így egy átfogó közösségformáló és identitásteremtő programhoz - kapcsolódnak, lehetővé téve a beavatkozás után a területek további, fenntartható fejlődését anélkül, hogy a lakosság jelentős része kicserélődne. Ehhez azonban nemcsak a programok középtávú megvalósítására, de a beavatkozások utáni folyamatos jelenlétre és menedzsmentre is szükség van, ezt pedig a jelenlegi rehabilitációs alapok elosztási rendszere és célkitűzései nem teszik lehetővé. A sikeres szociális programhoz azonban a jelenleginél sokkal határozottabb, aktívabb és kooperatívabb részvételre van szükség a döntéshozatal minden szintjén - a kerületek, a főváros és az állam szintjén egyaránt - már csak azért is, mert a krízisterületek nem határolhatók le a szokásos közigazgatási határok mentén. Emellett a finanszírozás rendszere és mértéke is meghaladja az egyes szereplők képességeit.

A sikeres regeneráció megvalósításához középtávú programokra van szükség, amik 5-7 éves szinten rögzítik a beavatkozások szereplőit és mibenlétét, ill. 10-15 éves programban vázolják fel a folyamatok fenntartását. Ez jelentős mértékben társadalmi és közösségi programok meghatározását jelenti.

Budapesten a rehabilitációs programok fókuszában a city és az átmeneti zónák mellett másodlagos helyzetbe kerültek a valódi krízisterületek - a Nagykörutat övező, társadalmilag és környezetileg egyaránt szlömösödő, helyenként már gettósodó lakóövezetek egyedülálló méretű, gyakorlatilag összefüggő területet alkotnak.

A tanulmány a rehabilitációs stratégia három fő pillére - helyi gazdaság-fejlesztés, társadalom fejlesztés és a fizikai környezet javítása - mellett javaslatot tett a többszintű szervezeti modell létrehozására és egy lehetséges mintaterületet is meghatározott. A Magdolna-negyed, mind modellterület kiválasztását, ahogy a továbbiakét is, objektív indikátorok segítségével szükséges eldönteni. Ezek a mutatók jelenleg nem léteznek, ill. a létező szempontok nem alkalmasak a kiválasztásra és a későbbi kontroll-mérésekre, azonban könnyen lehetne csatlakozni pl. a ROP-program indikátor-rendszeréhez. Molnár György a Magdolna-negyed bemutatójában és az előadás kommentárjában hangsúlyozta, hogy a program komolyan vehető megvalósításához alapvető változtatásokra van szükség a rehabilitáció és a városfejlesztés szabályozásában és támogatási rendszerében, illetve a jelenleg hiányzó stratégiai gondolkodás megteremtése, a szándékok és az erőforrások optimalizációja, valamint pontos célok meghatározása vezethet csak sikerre.

Az előadás és a rehabilitációs program vitájában elhangzottak részben a fogalom tisztázását és az ennek megfelelő prioritásokat - a lakosságmegtartás, az esélyteremtés, a szoft rehabilitáció mibenléte - érintették. Egyértelműen kiderült, hogy a jelenlegi városfejlesztési stratégia nem alkalmas a krízisterületek kezelésére, mert kidolgozatlan a finanszírozás rendszere, és a szemlélet - pl. a fizikai környezet anyagilag teljesíthetelen megújítása helyett koncentrált beavatkozások egy adott terület szolgáltatásai terén - hiányzik a döntéshozatalból. Az önkormányzatok a mostani működésüket tekintve leginkább piaci ingatlankezelő cégekként működnek, és ez a folyamat vezetett az aránytalan privatizáció mellett sokhelyütt a komplex rehabilitáció, a társadalmat illető felelősség kikopásához a programok megvalósításában. A fizikai környezetet illető rehabilitációk eddigi célja a teljes lakosságcsere volt, ami viszont hatalmas értékvesztéssel jár együtt - azon túl, hogy csak rövid távon és látszólag kezeli a leszakadó rétegek problémáit. Ez az értékvesztés a felújított fizikai környezet gyors elhasználódásával is együtt járt, illetve a minőségi és komplex programok helyett ingatlanspekulációs mozgalmaknak esett áldozatul.

A komplex rehabilitációban pontosan meg kell határozni az egyes szereplők pozícióit és felelősségét - pl. a fővárosi beavatkozások az infrastruktúrafejlesztést szolgálják, erre reagálhat egy összehangolt kerületi program. Ebből a jelenlegi szabályozás kizárólag a kerületi kooperációt ismeri fel, a valódi regenerációhoz azonban a három fő tényező - a gazdasági, a társadalmi és a fizikai közeg - együttes fejlesztésére van szükség, szabályozással és adott esetben magántőke bevonásával is. Az erőforrások csoportosítása emellett hatékonyabbá is tehet egy programot. A szociális, ill. a javasolt szóhasználat szerinti regenerációs programok a lakosság aktív bevonásával zajlanak - pl. Bécsben addig a mértékig újítják fel a házakat, ameddig a lakók igényei és az erőforrások egyeztetésével lehetséges, vagyis alapvetően nem a kerület dönti el, hogy hol bont - azaz hajt végre teljes lakosságcserét - és hol tart meg ´értékes´ területeket. A kríziszónák esetében az épített értékek védelme természetesen fontos, azonban az alapvető prioritás a társadalmi közeg élhetővé, fenntarthatóvá és nyitottá tétele, a destigmatizáció.

A végső konklúzió a használt fogalmak pontosítása mellett egyértelművé tette, hogy a főváros fejlesztési koncepciójának azonnali és alapvető átalakítására van szükség.

A Magdolna-negyeddel és a tanulmánnyal kapcsolatban részletesebb információ olvasható a Városkutatás Kft. weboldalán.

Szemerey Samu

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk