Programok

Városi tanya, közösségi kertek

1/1

?>
1/1

Városi tanya, közösségi kertek
Programok

Városi tanya, közösségi kertek

2011.04.26. 08:08

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Helyszín:
Építészek Háza

Esemény kezdete:
2011.04.28. 15:00
Esemény vége:
2011.04.28. 17:00

A Csütörtöki Iskola következő előadása 2011. április 28-án, 17 órakor a MÉSZ székházban. Vendég: Rosta Gábor politológus.

A Csütörtöki Iskola következő előadása 2011. április 28-án, 17 órakor a MÉSZ székházban (Budapest VIII., Ötpacsirta u. 2.).

Vendég: Rosta Gábor politológus

Téma: Városi tanyák és közösségi kertek

Az alábbi írás utánközlésével ajánljuk az érdeklődők figyelmébe a programot.

Az első hazai közösségi kert

A közelmúltban újabb élénk színfolttal gazdagodott a hazai civil kezdeményezések tarka tárháza. A „FöldKelte" nevet választó csapat, Magyarországon elsőként, közösségi kert művelésébe fogott. A világszerte régóta nagy hagyományokkal bíró, milliókat megmozgató, önszerveződő mozgalom egyik legfiatalabb ága Békásmegyeren vert gyökeret, néhány eltökélt embernek és egy orvos házaspárnak köszönhetően.

Röviden és tömören megfogalmazva, a közösségi kertek olyan használaton kívüli városi területek, melyeket magánemberek önkéntes közössége vesz művelésbe. A tulajdonos beleegyezésével kertet varázsolnak az elhagyott telekre és zöldséget, virágot, fűszernövényeket, gyümölcsöt termesztenek rajta; sőt, akad ahol baromfit vagy méheket is tartanak… A közösségi kertekben a terményeket a tagok többnyire nem eladásra, hanem saját fogyasztásra állítják elő; a kertészkedés mellett pedig nagy hangsúlyt fektetnek a közösségépítésre, a városi környezet javítására. Mindez inkább meseszerűnek, mint valóságosnak tűnik mai elanyagiasodott világunkban.. mégis létezik. S nem valamiféle elvarázsolt, világvégi hippitanyán, hanem számos országban. Az ilyen kertek - a hagyományostól eltérően - nem "csak" élelmiszer előállításra alkalmasak, ennél jóval több előnyt hordoznak magukban. Segítségükkel gondozatlan, parlagon heverő terek kapcsolhatók vissza az aktív városi életbe; tevékeny közösségeket hív életre az együtt dolgozók, a környéken lakók és a kertben szerveződő kulturális programokat látogatók körein belül; zöld terület nélküli épületekben élők számára is lehetőséget teremt az önellátás megvalósítására; ráadásul az élelmiszerek beszerzési költségeit is csökkenti. Ha pedig mindez nem lenne elegendő, komoly környezeti előnyöket is jelentenek. A közösségi kerteknek köszönhetően sokszor elhanyagolt, rossz állapotú területek válnak ismét biológiailag aktívvá; az ilyen földekre visszatér a biológiai sokféleség (növénytársulások, állatpopulációk); gazdagodik a helyi élővilág; szén-dioxidot köt meg; komposztálás révén (mely a legtöbb ilyen helyen folyik) gyarapszik a talaj tápanyagtartalma és javul összetétele. A közösségi kertekben történő zöldség- és gyümölcstermesztés rövidíti a távolságot előállítás (előállító) és fogyasztás (fogyasztó) között, minek következtében a rövidebb szállítási távolságok; illetve a kereskedelmi láncszem (csomagolás, raktározás, eladás, stb.) elkerülése javítanak a megtermelt élelmiszer környezeti mutatóin. S végül – de nem utolsó sorban - csökkenti a nagyipari élelmiszerrendszertől való függőséget, azaz a helyi termelés, helyi fogyasztás előremutató irányvonalát erősíti.

A közösségi kertek elterjedése a második világháború idejére nyúlik vissza, mikor főlként Angliában, az élelmiszerhiányból fakadóan számos ilyen kert született. Az emberek elhagyatott foghíjtelkeken, városi udvarokon termesztettek haszonnövényeket, hogy segítsen magán az ország. Ezek a Victory Gardenek, vagyis „Győzelmi kertek" aztán Amerikában és Európában is megjelentek. A mai értelemben vett közösségi kertek gyökerei a 60-as évek mozgalmainak köszönhetők, ekkor született meg az olyan „community garden" gondolata, ahol az élelmiszertermelés mellett a fő cél a közösségépítés, a fogyasztói társadalom elleni tiltakozás volt. Szép számmal művelnek ilyen kerteket Kanadától, Európán át egészen Új-Zélandig.

Az első hazai közösségi kertet megálmodó és létrehozó informális csoport, a FöldKelte 2009-ben a Reclaim The Fields! („Vissza a földekre!") mozgalom első nemzetközi táborát követően alakult meg. A Reclaim the Fields! mozgalom ötlete 2008-ban született a malmői Európai Társadalmi Fórumon. Olyan emberek vesznek részt benne, akik valós lehetőségként tekintenek a közösségi gazdálkodásra, mind városi, mind pedig vidéki formájában. Céljuk, hogy segítsék földhöz jutni azokat, akik nem kívánják támogatni a globalizált élelmiszer-termelési rendszert, és saját kezükbe vennék az irányítást ételük és környezetük fölött.

A FöldKelte csapatában a legkülönfélébb háttérrel és képzettséggel rendelkező emberek gyűltek össze. „Közös álmuk – írják a honlapjukon - hogy változtassanak jelenlegi életformájukon és a természethez közeli, gazdálkodó életmódot folytatva, közösséget teremtő módon éljenek. Szeretnének utat lelni egy olyan természetes, egészséges életformához, amely alternatívákat kínál a jelen társadalmi, ökológiai és gazdasági válságban. Ismét kapcsolatba kerülni a természettel, visszatalálni a F/földhöz, és kevésbé ártón, örömtelibben élni. A kerttel – mely egyben közösségi, alkotói és kulturális tér is – valójában hidat szeretnének képezni a városi és a vidéki életforma között. A gazdasági és ökológiai válságra az egyik lehetséges válasz szerintünk a közösségi gazdálkodás." Miután elhatározták, hogy kertművelésbe fognak, felhívást tettek közzé, hogy földterülethez jussanak. A felmerülő ajánlatokból egy békásmegyeri orvos páré volt a legcsábítóbb, akik egy nagyjából 400 négyszögöles területet kínáltak fel nekik Budapest III. kerületében, ingyenes használatra. Mindössze a termésből kapnak ők is egy részt. Megállapodtak abban, hogy a tulajdonos anyagi ellenszolgáltatás nélkül bízza a csoportra a kertet; cserébe ők vállalták, hogy a felmerülő költségeket (vízdíj, eszközök beszerzése) fizetik, önellátásra termesztik a növényeket és biológiai szemlélettel gazdálkodnak. Így kelt életre az első hazai közösségi kert 2010 tavaszán.

Az eltökélt csapat lelkesen kísérletezik, kiutat keresve a pazarlásból és a környezetszennyezésből. Vagy 30 féle zöldséget, gyümölcsöt termesztettek az első évben. Nagyjából 15-20 ember vesz részt folyamatosan a kerti munkában, vannak visszajáró és alkalmanként érdeklődő vendégek is. Vannak, akik számára aktív pihenést, felüdülést jelent egy-egy kint töltött délután; nem beszélve a közösség, az együtt-lét élményéről, amit a közös étkezések, beszélgetős esték jelentettek. Túl vannak az első FöldKelte tábor megszervezésén is, ahol nagyon sok hasonlóan gondolkodó, a közösségi önszerveződés iránt érdeklődő eszmetársra találtak; s együtt nagyszerű programokat és előadásokat élvezhettek. A csoport tagjai saját bevallásuk szerint rengeteg tapasztalattal, élménnyel gazdagodtak és számtalan tervet szőnek a jövőre nézve. Bárki csatlakozhat hozzájuk, honlapjukon keresztül. Jó tudni, hogy van még álom, mely valóra válhat. Csak tenni kell érte. Vajon hol nyílik meg a következő magyar közösségi kert?

Összeállította Lugosi Bea

A témáról további érdekességek olvashatók Rosta Gábor "A városi tanya" című könyvében.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk