Nézőpontok/Vélemény

Várpalota, a legfiatalabb reformkori város

1/22

Várpalota modern várossá válásának legfontosabb mérföldköve a hőerőmű és alumíniumkohó 1951-52-es megépítése volt. Előbbit az INOTA - hőerőmű és művelődési ház cikkünkben is bemutattuk.

?>
Várpalota modern várossá válásának legfontosabb mérföldköve a hőerőmű és alumíniumkohó 1951-52-es megépítése volt. Előbbit az INOTA - hőerőmű és művelődési ház cikkünkben is bemutattuk.
?>
Várpalota (1870-ig csak Palota) évszázadok óta létezik. A terep adottságai, majd a bányászat nem kedvezett a város szétterülésének, így a város történetét meghatározó Thury-vár a mai település központjában áll.
?>
Az egykori mezőváros lakossága az 1950-es évek iparosodása nyomán megduplázódott, ami Tiszaújvároshoz, vagy Kazincbarcikához hasonlóan itt is modern, tervezett városközpont építésével járt.
?>
A városközpont legrégebbi épülete az egykori Palota szálló, amelynek évszázados alapjaira a földszinti homlokzat is utal, a felső szintek, a látványos sarokerkéllyel azonban már az 1950-es években épültek.
?>
Historizáló korlát a ma is Szabadság Tér nevű buszmegálló mögött.
?>
A megújuló főtér legnagyobb épülete az egykori vájárintézet. Vakolatának élénk színe már utólagos, a megkopó homlokzati díszek közt csak a központi címer eltűnése nem véletlen.
?>
Az épület egyedi karakterét Rimanóczy Gyula álmodta meg, akinek neve többek közt a budapesti pasaréti templom vagy a BME téglaburkolatú “R” épülete miatt lehet ismerős.
?>
Az épület oldalsó bejáratának kialakítása teljesen egyedi kiképzést kapott.
?>
A városi galéria és rendezvénytér megjelenését kevésbé formálta az 1950-es évek építészete, hiszen ez egy valóban reformkori épület: az egykori zsinagóga. 180 éves falai a világháborúban súlyosan sérültek, de több ütemben, új funkcióval helyreállították.
?>
A képtárral szemben, az egykor a városközpontot átszelő Veszprém-Székesfehérvár főúttól kissé távolabb és magasabban épült lakóház. Előtte 1962 óta áll ifj. Szabó István bányász-szobra.
?>
A Tési-fennsík tövébe felkúszó utcák házai nem magasabbak 2-4 emeletnél, az egyes házsorok épületei pedig színükben is eltérnek. Az utcák között a Dunaújvárosból is ismerős félprivát terek, udvarok.
?>
A főutca belső szakaszának legnagyobb épülete az 1958-ra elkészült művelődési ház.
?>
A T alakú alaprajzú épület utcai homlokzata is gazdagon díszített. Tervezője a vár műemléki helyreállításában is közreműködő Károlyi Antal, aki országszerte számos hasonló középületet tervezett.
?>
A város keleti szélének modernebb lakóházainak egyikét is impozáns dombormű díszíti. A témája alapján viszont talán már sejthető, hogy nem az épületekkel egyidős: a Szent István királyt ábrázoló jelenet 2011-ben került a helyére.
?>
A város legkülönlegesebb szobrának témája viszont egy macska, helybéli nevén Kőci. Csak jóval a terület beépítése után, 1981-ben került a helyére, az akkor 32 éves Gyulavári Pál műhelyéből, aki később még megannyi köztéri szobrot alkotott.
?>
A hivatalosan Játszó macska elnevezésű alkotás hátulról. A közösségi élet itteni legfontosabb pontja mégsem a park, hanem a szemközti utcasarok remek érzékkel kialakított kis tere.
?>
A város főtere 2021-re nyerte el mai arcát. Az egykori Skála Áruház előtt a 1960-as években lebontott, majd tavaly helyreállított Mária-kút szoborcsoportja, és a téren megmaradt autóforgalmat terelő betongömbök.
?>
A város fejlesztésének régi adóssága volt a modern Palota Áruház, amely végül csak 1980-ra készült el. Egyedi homlokzata szerencsére ma is jó állapotban van.
?>
Részlet a homlokzat térrel ellentétes, keleti oldaláról. Az épület ma is áruház, társaihoz hasonlóan már jóval kisebb forgalommal.
?>
A vár előtti főtér mintegy ötezer négyzetméternyi gránitburkolattal vált univerzális rendezvénytérré, a tájépítészeti átalakítás persze jóval nagyobb területet érintett. A Thury-vár hétfő kivételével 10 és 18 óra között tart nyitva.
?>
A főtér karakteres házsora, az előtérben az ezredforduló táján bővített kereskedelmi egységekkel. Utóbbi hullámos homlokzata érdekes ellentétben áll a házsor gondosan karbantartott sormintájával.
?>
A város bővítésének következő ütemében Várpalota szélén is nagypaneles lakóházak épültek. Kilátás a Tési-fennsík oldaláról, háttérben a pétfürdői Nitrogénművek telephelye.
1/22

Várpalota modern várossá válásának legfontosabb mérföldköve a hőerőmű és alumíniumkohó 1951-52-es megépítése volt. Előbbit az INOTA - hőerőmű és művelődési ház cikkünkben is bemutattuk.

Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk