Verses ünnepi köszöntő

Balla Zsófia: Az ég mezői • Minden Kedves Olvasónak békés karácsonyt, meghitt ünnepeket kíván az epiteszforum.hu valamennyi munkatársa!

Balla Zsófia

AZ ÉG MEZŐI

Nem, nem üres az ég.

Tele szárnnyal, viharral.

Bevonja lassan, mint a tyúk szemét

alulról fölfelé, a hártya jég.

Markolja ötujjú, parkinzonos levélke.

Forog az ég szemvizében a földgolyó.

Pörög, tolul a sűrített zene.

A halványuló holdalak anya

csupán fogyó eszköz az úr kezében:

betakarja öregség szégyene.

Egyetlenegy születésre szorítkozunk.

A házak közül kiszáll a test, kiszakad.

A lélek vedlik itt időt s lélegezne havat.

A föld szemén kicsurran életünk.

Csak a Duna csomózza, vas selyemszalag.

Énekelsz, de átkozott embereknek

átkozott szavakkal. Futásodat

megőrzi a vonósnégyes magánya.

A tél rókacsendjét tördelik

hajtók s kutyák.

Földig hajol a szél. Nyomok után szalad.

Karácsonyok jég torkolattüzében

kis füstbe megy anyám,

világgá gyermekem.

A légüres tér kiszippant életemből –

csak a Duna csomóz, a vas selyemszalag.

Útvesztő az igazság,

égő szavanna, ahol istenül,

hol túlél a bűn. Természetfölötti cápa.

Az emlékek ventillátorában

tettek füstmérgezése kékül:

világot vet mindenre a rózsahomály.

Elszállt velünk a Föld, repül az űrön át.

Már rég az égben élünk.

Ez már az öröklétünk.

A lét rohadt és fűszeres, boldog alkímiája.

 
__________
Konrád Györgynek

Balla Zsófia verse megjelent A NYÁR BARLANGJA című kötetében, Kalligram Kiadó 2009
internetes forrás: Jelenkor

Minden Kedves Olvasónak békés karácsonyt, meghitt ünnepeket kíván az epiteszforum.hu valamennyi munkatársa!

Az elmúlt napokhoz hasonlóan néhány frissítés a két ünnep között is várható, de amint a legutóbbi Hírlevélben is jeleztük, 2010. januárjától folytatja "teljes gőzzel" az epiteszforum.hu.

1/1
ünnepi díszlet az Eiffel téri irodaház tornyában - fotó Vargha Mihály