Épületek/Örökség

Vészterhes terület - Klauzál tér

1/8

1890 után

?>
1890 után
?>
1947 - forrás: Fortepan
?>
1968 - forrás: Főkert
?>
1940-es évek
?>
?>
?>
?>
1/8

1890 után

Vészterhes terület - Klauzál tér
Épületek/Örökség

Vészterhes terület - Klauzál tér

2018.05.10. 15:00

Cikkinfó

Szerzők:
Bojár Iván András

Földrajzi hely:
Budapest

Az úgynevezett nagy történelem itteni lecsapódásai, vagy épp az itt sarjadt érdekes sztorik olyan vészterhes területként jelölik ki a Klauzál teret, amely az urbanisztika és a kerttervezés eszközeivel gyógyító rehabilitációért kiált. Bojár Iván András írása. 

Az idei Budapest100 eseménysorozat a város elevenébe talált. Fókuszába Budapest sajátos urbanisztikai tértípusa, a zárt házsorokkal szegélyezett terek álltak: a Bakáts tér, Hunyadi tér, Klauzál tér, Mátyás tér és a többi hasonló. Valóban, önmagában is izgalmas e jellegzetesen európai köztér típus, a Campo de Fiori és a Place dé Vosges történelmi utódja, melyből jónéhány szép példa kerekedett ki minálunk. Mégsem pusztán várostörténeti jelentőségük miatt érdekesek ezek a terek, de sajátos belviláguk, generációkat összekötő életük miatt. Bennük cseppben a tenger módjára az elmúlt száz-százötven év magyar történelme, kultúrtörténete követhető le.


6/8

 

Mialatt a Budapest100-zal párhuzamosan külön utcai ünnepet szenteltek a közeli Kazinczy utcában a Madarak és Fák napjának, a Klauzál tér egyedi értékéhez, zöldterületi adottságaihoz kapcsolódó Dob utcai térfal belső udvarának összefüggő zöldterületén zavaros és hiteltelen szakértői anyagokra támaszkodva 25 fa kipusztítását jelezték a felsikitó láncfűrészek. Józan ésszel föl nem fogható, hogy a kőtengeren belül a mindennapjainkban saját bőrünkön átélt globális klímaváltozás mellett ki nevezheti magát kertésznek, aki akárcsak egy bokor részérdekű kiirtásának engedélyezéséhez háttéranyagot biztosít? A nagy fapusztítások korában pedig végképp érthetetlen, hogy a Klauzália facebook csoportban sokezres erős és öntudatos közösséggel rendelkező tér lakossága felé senki nem tartotta fontosnak a fák kivágásának szándékát még időben és megalapozottan kommunikálni. Mert a tér legnagyobb értéke ma - sokkal tisztábban láttatandó történelme mellett - zöld sziget jellege, adottsága. Ez persze bármikor semmivé válhat, ha megfelelő befektetők ismerik föl a tér bármely épületében a holnap luxusszállodáját, s irtják ki fölösleges közlekedési túlterhelésre ítélve a tér fáit, egy mélyparkoló kedvéért. Mindez rémálom, nincs alapja, bár ahogy a szomszédos Nagymező utcában is felbukkant már ez az eszelős ötlet, a hasonló szerkezetű József Nádor téren két évvel ezelőtt zokszó nélkül megtörténhetett, miért is ne történhetne meg itt is, vagy a Ferenc téren, vagy bárhol a dédapáink által bölcsen megalkotott zöld szigetek bármelyikén. A tér ünnepére időzített Dob utcai oldalhoz közeli 25 fa zavaros magyarázatú kiírtása ezt a rémképet sajnos elevenné teszi.

Voltak pokoli idők, amikor a történelem tényleg a maga legsötétebb módján történt meg itt. Már a 18. század közepi első katonai felmérés térképén is látszik: a mai Klauzál tér helyén valamiféle teresedés volt kialakulóban, ám a tényleges városias fejlődés csak a nagy árvíz, 1838 után vette kezdetét. Egyemeletes fogadó épült a 13-as számú telekre, benne sokáig kávéház, majd újabb évtizedekre patika működött. A fogadó talán a téren időről időre kialakuló piaci funkcióhoz kapcsolódhatott. 1890 körüli fotókon jól látszik, hogy a tér pezsgő kereskedelmi helyszín: déli oldalán zsidó kóser húsárukkal, északi felén keresztény árusok áruival. Volt itt Vígszínház méretű színház is az 19. század végén a mai csarnok helyén, de a gyorsan felhúzott épület számos műszaki problémával jöhetett létre, ugyanis két évvel megnyitása után leégett. De járt itt villamos is egykor: a 2-es. Egykocsis kis szerelvény kanyargott a környező utcákban és a téren át 1911 és 1941 között, mintha csak Lisszabonban járnánk, de a sínpár befordult a vásárcsarnokba is, hogy az áruk betáplálása könnyebben működjön.


1890 után
1/8
1890 után

1940-es évek
4/8
1940-es évek

 

Sok jeles személy nézett rá ablakából a térre. Messzeföldön leghíresebb köztük a Dob utca felé kiszélesedő térrész harmincas évek végén épült modern házaiban élt Seres Rezső lehetett. Meg az egy emelettel alattuk élő, s a Szomorú vasárnap melódiáit hétvégéken a világ összes nyelvén újra és újra kénytelen-kelletlen végighallgató kisfiú: Presser Gábor. Sokat elmond a térről, hogy Seres öngyilkosságot kísérelt meg itt: kivetette magát a második emeleti ablakán, amúgy hiába, meg hogy Presser e nehezen elviselhető térről készítette Miénk itt a tér című számát. Némi derűs feloldás lehet, hogy a Vili a veréb című rajzfilm is ezt a teret választotta helyszínéül aztán.

A Klauzál tér történelmének legsötétebb időszakát a környék palánkkal körülvett gettóként kijelölt hónapjaiban élte és halta. 1944-45 különösen hideg fagyos telén az itteni közkert a gettó temetőjeként működött míg a föld képes volt befogadni a holtakat. Utána már minden temető lett, ami a térhez tartozott: a környező üzlethelyiségek, lakások, kapualjak, hol a sokszáz és ezer test, akár a farakás, egymásra hordva feküdt. Kilenc évvel a tér halottjainak exhumálása, elszállítása után újra komoly megpróbáltatás érte a teret. 1956-ban, mikor elmaradtak a közszolgáltatások, az élet ezt a teret jelölte ki körzeti szeméttelepnek. Három hónap alatt hegyekben állt a lakossági hulladék. Miután az áldatlan helyzetet sikerült felszámolni, kezdődött meg a tér tudatos parkosítása. Utoljára a kilencvenes években alakítottak a területen, de annak értékei mára zömmel elavultak.


1947 - forrás: Fortepan
2/8
1947 - forrás: Fortepan

1968 - forrás: Főkert
3/8
1968 - forrás: Főkert

 

Ezek az emlékek, különösen a vészkorszak, a gettó emléke akkor is a genius loci súlyos és nyomasztó karakterisztikuma, ha máig nincs emlékmű, mely az itt tragikusan bevégzett életek sokaságát lenne hivatott megidézni. Jó lenne kioldani. S e kioldásban a tér fölnemesítése, magasabb szintre, a Károlyi-kerthez, a Ferenc, a Hunyadi vagy a Szabadság térhez hasonló derűs és enyhet nyújtó városi parkká alakítása lehetne a leginkább gyógyító irány. A mai parkot keretező, büntetés-végrehajtási intézetek világát idéző lelketlen vasrácsozat helyett mívesebb, légiesebben tagolt és kedélyes stílust hordozó kerítés kialakítása tenne alapvető lépést. Olyasfélét akár, amilyen már volt itt a villamos működése idején. Sokkal több zöld, kerti virág, fa elhelyezése, a vásárcsarnok előtti széles és szánalmas repedésekkel tagolt aszfaltparkoló kapacitásának szűkítése mellett minőségi és látványos díszburkolat kialakítása, finoman formált pavilonok, minőségi anyagok használata segíthetne a tér fölemelésében.


7/8

 

Ma a Klauzál tér másod-harmadosztályú külvárosi térként jelenik meg, noha elhelyezkedése és fizikai, urbanisztikai adottságai ennél sokkal többre érdemesítik. Bulinegyeden belüli pozíciója miatt pedig épp egy megemelt igényszintű köztérépítészeti programtól remélhető a közönség térhasználatának pacifikálása, finomhangolása. Enélkül a tér alulvilágított éjszakai nyilvános WC marad.

Bojár Iván András

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk