Virág Csaba villaparkja a Rózsadombon

Csodálatos kilátással a belvárosra és a Dunára, egy több, mint 25 méter szintkülönbségű telekre tervezett villaparkot Virág Csaba, a 81 évesen is aktív, Ybl-díjas építész. A projekt különlegessége, hogy a korábban tönkretett domboldalt rekultiválták, és régi térképek alapján helyreállították kellemes lankáját.

Részlet a műleírásból

A tervezési terület a budapesti Rózsadomb igen reprezentatív, igen szépfekvésű területe, melyről nagyszerű kilátás nyílik a Főváros belterületére, a várost kettészelő Dunára és jobbra-balra, a környező dombokra.

A terület, a Felvinci utca felé erősen lejtős: 164,62 m EOMA-tól 190,01 m –ig emelkedik, azaz 25,39 m a szintkülönbség. A lejtő lényegében amfiteátrum szerűen, vagy kagylóhéjszerűen délre tájolt.

A telken eredetileg egy gyenge szocreál stílusban fogant BM óvoda - bölcsőde épület volt, melyre bontási engedélyt kaptunk. Ez az épület, a stílus szabályai szerint vízszintes, hegybevágott teraszokra helyeztetett, ami hatalmas bevágásokat és támfalakat eredményezett: tönkretéve a domboldal kellemes lankáját.

Az volt a javaslatunk és tervünk, hogy e durva bevágásokat, e természetrongálást rekultiváljuk, hogy helyreállítsuk régi térképek alapján az eredeti domboldalt, majd házainkat ez eredeti domboldalra telepítsünk. Az új épületek egyébként zömmel az eredeti terepszintre települnének, a lebontott ház helyén helyreállított domboldal a „Villapark" parkját képezné.

Építészeti koncepció

Az L3 (03) szabadon álló beépített lakóterület előírásai szerint meghatározott beépítési terület 7800,0 m² → 20 % = 1560,0 m², épületenként: 390,0 m².
4 db. villaépületet terveztünk à ~ 390,0 m² beépített területtel, 9,5 m építmény-magassággal. A szintterületi mutató 0,75 = 5850,0 m², ami épületenként ~ 1462,0 m²-t tesz ki.

A villaépületeket egy íves karéjban terveztük elhelyezni, a Felvinci utcától indulóan, fölfelé emelkedő sorban. Ez az elhelyezés lehetővé teszi, hogy a háromfogatú, kissé trapéz alakú épületek minden igényes lakásából a teljes panoráma élvezhető legyen, és, – mint említettem – az épületek lehetőség szerint a termett talajon „ülnek", a telek délre eső rekultivált része pedig kellemes parkul szolgál a lakók számára.

A két első ház gyalog-bejárata a Felvinci utcáról, a két fölsőé pedig gyaloghíddal a Bimbó útról nyílik. Az épületek alatt a Felvinci utcáról megközelíthető gépkocsi-tároló helyezkedne el, lakásonként 1-1,5 személygépkocsit számítva. E parkoló-garázs lassan követi az épületek emelkedő sorát. A négy villaépület kilátás felőli homlokoldala: 1,5 m széles íves terasz, melynek épületenként „S" alakú vonala egy nagyvonalú hullámzó mellvédsorral fogja össze az épületeket. (A legfelső épület tükörkép).

Az épületek előtt kagyló-alakú rézsűs parkfelület terül el, kapcsolódva a földszinti lakások tágas teraszához. A telek alsó részén, a meglévő teraszozást kihasználva, íves támfallal körülvett két vízszintes terasz-játszótér helyezkedik el. A két teraszfelület közötti megtartott terméskő támfal sarkán az ott lévő szobrot természetesen megtartjuk, az íves új támfal kanyarulatában pedig kisebb medence és magasra szökő vízsugarú szökőkút lenne.

Az épületek homlokzata: fehér nemes-vakolat, élénk színű kerámia díszítéssel. A homlokoldal: nagyméretű toló-üvegfal. A hullámzó teraszkorlát rozsdamentes acéllemez és alumínium könyöklőcső. A terasz-elválasztások zöld színű biztonsági üveglapokból készülnek. A teraszokat fényvisszaverő „roló" árnyékolja le, önműködő szabályozással.

Az épületek említett karéjos elhelyezése reprezentatív kagylóformájú összefüggő zöldterületet hagy szabadon, mely szervesen kapcsolódik a Felvinci utca 27 sz. elegáns villa parkjához, ez épületet helyezve a karéj fókuszába. Az az elképzelésünk, hogy a Rózsadomb elég sűrűn beépített épület-övezetében e ponton nagyobb szabású parkterületet körülölelő, visszafogottan nagyszabású épületegyüttes jelenjen meg.

Virág Csaba