Épülettervek/Középület

Víz-élmény - Sánta Gábor pályázata a Hévízi tófürdő fejlesztésére

1/4

Hévíz III. Látványterv - építész: Sánta Gábor

?>
Hévíz III. Látványterv - építész: Sánta Gábor
?>
Hévíz III. Látványterv - építész: Sánta Gábor
?>
Hévíz III. távlati fejlesztések - építész: Sánta Gábor
?>
Hévíz III. Teaház - építész: Sánta Gábor
1/4

Hévíz III. Látványterv - építész: Sánta Gábor

Víz-élmény - Sánta Gábor pályázata a Hévízi tófürdő fejlesztésére
Épülettervek/Középület

Víz-élmény - Sánta Gábor pályázata a Hévízi tófürdő fejlesztésére

2016.08.03. 11:13

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Sánta Gábor

Földrajzi hely:
Hévíz

A Tófürdő továbbfejlesztése - Hévíz III.

Tervezés éve:
2016

Stáblista

vezető tervező: Sánta Gábor

építész munkatársak: Csángó Zsuzsanna, Beke Dániel

statika: Maros József

energetika: Nagy Krisztián

Letölthető dokumentumok:

A Hévízi-tó adottságaira épülő, a gyógyítást és a rekreációt ötvöző szolgáltatásokat nyújtó tófürdő fejlesztésére született Sánta Gábor terve, amely a meglévő értékeket megtartva, kis módosításokkal, de komoly energetikai fejlesztéssel kívánja a fürdőt valóban színvonalassá tenni.

Településrendezési összefüggések

Hévíz Város Településrendezési Terve az Ady Endre utca gépkocsi forgalmának  kiváltását tartalmazza keszthelyi közigazgatási területen elválva a jelenlegi út nyomvonaltól, majd a volt Angolna-telep mellett elérve a Lótuszvirág utcát az Aqua szálló után éri el újra az Ady Endre utcát és halad tovább Alsópáhok felé. Ez a fejlesztés a pályázati kiírás mellékletét képező átfogó fejlesztési tervekből ítélve legkorábban 2020-ra valósulhat meg. A Hévíz-tó mellett tehermentesített útszakasz a jövőben közterületi bicikliút és sétány lesz. Ezzel összefüggésben a 2015. december 30-án elfogadott Településszerkezeti Terv a Hévíz-csatorna két oldalán a Hévízi Gyógyfürdő Kórház kezelésében lévő kazánház – műhely – mosoda, valamint a parkoló területét Ki–2, azaz Különleges idegenforgalmi fejlesztésre javasolt terület védett vagy érzékeny természeti területen besorolású területként határozza meg. Ez a változtatás a Tó melletti autóút elterelésétől vagy forgalom korlátozásától függetlenül is célszerű lesz.

A Hévíz-forráscsoport vize valóban olyan érték, melynek minden része hasznosítható, függetlenül attól, hogy a tómederben, vagy a Hévíz-csatornában érjük-e el. Pályázatunk ennek szellemében kettős célt tűzött ki:

  1. A Hévíz-csatorna vize megújuló energiaforrásként szolgálja a Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórházat és az annak kezelésében lévő Tófürdőt. 
  2. A Hévíz-csatorna nyugati oldala a jelenlegi, turisztikai szempontból kihasználatlan állapotából kerüljön hasznosításra, mint a Tófürdő belépőjeggyel látogatható része.

Hévíz III. Látványterv - építész: Sánta Gábor
2/4
Hévíz III. Látványterv - építész: Sánta Gábor

A hőforrás és a hiányérzet

Alapadottság a Hévíz-forráscsoport különleges téli-nyári hőmérséklete, mely önmagában véve is egy természetes csoda. Mégis sok messziről érkezett vendég távozik enyhe csalódottsággal a kúra után, mert lényegesen melegebb vízre számítottak a szabadban fürdőzve.

Szintézis - a megoldás

A két pályázati cél összeillesztésével alakult ki bennem a tervezés programja, mely a Hévízi-tótól délre eső területen telepített hőszivattyú rendszerrel nem csupán az épületek fűtését oldja meg, hanem a hőszivattyúval felfűtött szabadtéri tepidárium és iszapfürdő medencét és iszapkezelő épületet helyez az idegenforgalmi fejlesztés fókuszába.

Energetikai javaslat

A Hévíz csatorna melletti területen lévő épületek és parkolók elbontásra kerülnek, amelyek helyén tepidárium öböl („medence") és iszapfürdő, illetve pálmaház és hőközpont épül. A Hévíz-csatorna kifolyó medrének átalakítása után kialakul a tepidárium és iszapfürdő, amelyek a kifolyó új öblét képezik és amelyek a Hévíz-csatorna vízével kerülnek feltöltésre. Az újonnan kialakítandó létesítmények, illetve a tófürdő meglévő épületeinek hőellátása teljes egészében a Hévízi tófürdő kifolyó vizére (termálvíz) alapozott víz-víz üzem hőszivattyús rendszerrel kerül biztosításra.

A Hévíz-csatornából kinyerhető megközelítőleg 8.400 kW teljesítménnyel, mind az öböl vízének időszakos felfűtése, mind az egyéb hőellátási feladatok biztosítása (pálmaház fűtése, iszapkezelő fűtése, tófürdő meglévő épületeinek fűtése) is megvalósítható. A hőszivattyús rendszerrel nyári üzemben a folyamat megfordításával hűtési feladat is ellátható, ez esetben a hőkinyerés a hűtendő térből, a hőleadás pedig a kifolyó vízbe történik. Hűtési üzem esetében a hőleadás történhet meleg víz készítés fedezésére, illetve pl. a tepidárium öböl vízének fűtésére. Ilyen esetben egyazon időben két célú felhasználás valósítható meg, amely tovább növeli az energiahatékonyságot. Összefoglalva, a Hőközpont teljesítménye téli időszakban fedezi a Tepidárium és a Tófürdő épületeinek és medencéjének teljes fűtési hőigényét a kifolyó 5 °C hőmérséklet esésével. Nyári időszakban lehetőség van ezen felül a megtermelt többlet energia továbbadására is, akár a Hévíz III. pályázati területen kívül eső létesítmények légkondicionálására vagy melegvíz ellátásának kiegészítésére.

Tartószerkezeti leírás

A Hévízi Gyógyfürdőben álló cölöpalapozású épületek megfigyelése fontos, mert a vízben álló épületek döntően fa szerkezettel készültek vélhetően az önsúly csökkentése céljából. A kiírási anyagban sajnos nem található az első leégés utáni helyreállítás tervdokumentációja, pedig ez nagyban segítené a további megerősítések tervezését. Az  elkészült vasbeton szerkezet kiválóan elosztotta a terhelést a víz alatt megmaradt fa cölöpök között, így biztosította azt is, hogy egy-egy cölöp tönkremenetele esetében a többi besegítsen, így hirtelen károsodás ne következzen be.

Partvédő mű, partvédelmi biztosító szerkezetek

A partvédelemre 2010-ben kiviteli szintű tervdokumentációt tartalmaz a kiírási dokumentáció, amit elfogadhatónak találtunk. Nem tűnik ki a kiírásból, hogy a partvédő műből mi valósult meg eddig és ha nem készült el teljesen, akkor a veszélyesnek ítélt helyeken 2010 óta történt-e felülvizsgálat. Mindenesetre a tervek és a helyszín alapján indokoltnak és fontosnak tarjuk a part védmű felülvizsgálatát és megerősítését, de a korábbi tervhez képest az elhanyagoltság miatt a költségek biztosan növekednek. 

A tervpályázatban szereplő új létesítmények 

Az Ady Endre úttól délre tervezett tepidárium és iszapfürdő területe az ismert  geotechnikai feltárások alapján a tóhoz hasonló vastagságú tőzegrétegre telepíthető. A tőzegréteg vastagsága az FTV 2000-2001-ben készített tanulmánya alapján 3.5-5.5 méterre tehető, az új létesítményeket tehát mélyalapozásra kell tervezni. Az alapozásra a korábbiakhoz hasonlóan kis önsúlyú létesítményekről lévén szó a javasolt vörösfenyő vagy vasbeton cölöpalapozás a legcélszerűbb.

A korábbi talajmechanikai és hidrogeológiai vizsgálatok szerint a tó és a talajvíz gyengén – közepesen agresszív a vasbeton szempontjából, ezért megfelelő összetételű beton esetén nincs akadálya vasbeton szerkezetek alkalmazásának. A tepidáriumhoz és a hőközponthoz készülő vb. medence létesítményeket 40-50 cm magas cölöpfejekre készített lemezalapra lehet állítani, ami a meglévő épületekhez hasonlóan szétosztja a terheket a cölöpök között. A lemezalap várható és javasolt vastagsága minimum 40 cm, a részletes talajmechanikai vizsgálatok alapján ennél vastagabb is lehet.

A nagy alapterületű tervezett létesítményeket alkalmas helyeken dilatálni szükséges, a dilatációs egységeket falkettőzéssel kell kialakítani. A felmenő szerkezetek vízben álló szintje vasbetonból, a felette lévő szintek vegyesen vasbeton és fa tartószerkezettel készülnek, a tepidárium felső tetőterasz szintjének térlefedései ragasztott vörösfenyő anyagú faszerkezettel.

Hévíz III. Látványterv - építész: Sánta Gábor
1/4
Hévíz III. Látványterv - építész: Sánta Gábor

Tófürdő meglévő épületei

A Tófürdő meghatározó épületei a közelmúltban kerültek átalakításra. Ezen beruházások többségét tudatosan nem kívánjuk újabb beavatkozásokkal tökéletesíteni. A Festetics fürdőház szauna szolgáltatása kissé szűkös ugyan, de gazdagítását a kertbe kihelyezett szauna-teaház révén javasoljuk, nem az épület belső átalakításával. A Dr. Schulhof Vilmos sétány felé eső fogadóépület tetőterasza bevonható lenne a vendégforgalom körébe, ha a Tófürdőnek a kert felől is lenne közvetlen szabadtérből indított lépcsője. Ezek olyan apró kiegészítések, melyek beruházóval való egyeztetések során tisztázhatóak.

Felmerül a kérdés a régebbi épületek, a Körbüfé, a Tófürdő „H" tömb és „I" tömb sorsával kapcsolatban. Nézetünk szerint ezek a Tófürdő egy régebbi periódusában jelentős szerepet játszottak és ma is jól funkcionálnak, így nem javasoljuk használatuk alapvető megváltoztatását. Folyamatos karbantartásuk megítélésünk szerint elegendő célt jelent.

Új épületek

A pályázat alapvető koncepciójával összhangban egy kiszolgáló és egy szolgáltató épület kerülne a Tófürdőhöz kapcsolódóan a kifolyó két partjára. A projekt két meghatározó pillére a hőszivattyús energetikai fejlesztés, a Hőközpont és a Tepidárium – Iszapfürdő wellness épülete. Mindkét épület a saját funkciójának megfelelő építészeti formavilágot hordozza, míg a Hőközpont hi-tech elemeket mutat, addig a Tepdárium – Iszapfürdő organikus, mediterrán hangulatban megfogalmazott alkotás. Mindkét épületnél törekedtek a megszokott kint és bent szerint szétválasztott dobozszerű terek szerinti térstruktúra helyett levegős-tágas átmeneti zónák létrehozására fedett-nyitott pihenők, sétányok építésével. Ugyancsak törekedett az építész mindkét épületnél a víz építészeti eszközként való használatára, hiszen ez a projekt elsősorban erről a csodálatos anyagról, magáról a gyógyvízről szól.

A Hévíz-csatorna elválasztja és egyben összefűzi a két parton megvalósuló épületegyüttest, mely formai különbségei ellenére is egyetlen logikusan összefüggő egységet képez.

Hévíz III. távlati fejlesztések - építész: Sánta Gábor
3/4
Hévíz III. távlati fejlesztések - építész: Sánta Gábor

Beléptetési pontok, akadálymentesítés

A két létesítmény eltérő módon kapcsolódik a hévízi látogatói körhöz. 

  • A Tófürdőbe szóló belépővel lehet látogatni a Tepidárium – Iszapfürdő területét, de a szolgáltatás önálló beléptetési ponton át elérhető az Ady Endre utcára nyíló Shop pénztárán keresztül is. Mindkét beléptetési ponton biztosított az akadálymentes közlekedés. A Festetics fürdőház liftje vezet az enyhén lejtős felüljáróhoz, melyen keresztül a Tepidárium – Iszapfürdő napozó terasza elérhető. A napozóteraszról pedig akadálymentesített módon, lifttel is le lehet jutni a wellness szintre.
  • A Hőközponthoz kapcsolódó pálmaház szabadon látogatható fedett technológiai park. Tetőszerkezetén a napkollektoros kiserőművel, a hőszivattyúk irányába áramló vízfelülettel nem csupán hasznosítja a megújuló energiát, hanem érthetővé, bárki számára követhetővé teszi az itt zajló folyamatot. A pálmaház tere ugyanakkor a Tófürdő parkjának előnevelő kertészete és egyúttal pihenőkert. Ez a létesítmény fogadja a Keszthely irányából kerékpárral érkező látogatókat, azaz a település szintjén ez is egy sajátos kapuzat. Maga a város mutatkozik be itt a kellemes vízparti kerékpáros pihenőkerttel és a megújuló energiahasznosítást bemutató technológiai parkkal.

A vendéglátás

Égető azonban a fürdő gasztronómiai kínálatának korszerűsítése. A Tófürdő az elmúlt évtizedekben e szempontból épp olyan volt, mint egy átlagos magyar strand. Zsíros, nehéz ételek, sör és üdítők szerepelnek a tó közepén lévő épület és a Körbüfé éttermének kínálatában. A Tófürdő „C" tömbjében nemrégiben megnyílt Fitness bár is inkább nevében hirdeti az egészséges táplálkozást, mintsem tényleges kínálatában. A Medve napozó teraszán az elmúlt egy-két évben borterasz nyílt, de megfigyelésem szerint nem volt telitalálat az ötlet. Bár ennek a pályázatnak nem kifejezetten témája a fürdő vendéglátási stratégiáját megalkotni, de véleményünk szerint az idejétmúlt „magyaros" vendéglátásnak jobb helye lenne a Tófürdő kerítésén kívül. Meglévő adottság a fürdő területén öt pont, ahol összehangolt stratégiával XXI. századi kínálatot lehet teremteni.

A Szent András Iszapkozmetikumok

A Tepidárium – Iszapfürdő fogadóépülete logikus módon kínálja egy új üzlet, speciális kozmetikumokat kínáló shop beindításának lehetőségét. A természetes alapanyagok, a különleges klíma, a növények fajtagazdagsága, az iszap selymessége mind olyan üzenet, amelyre meg lehet teremteni egy új kozmetikai brandet, amely kifejezetten a Szent András Reumakórházhoz kötődik. Jó példa az e téren kifejthető kreativitásra és tényleges piaci igényre a LUSH termékek magas minősége és jó ár-érték arányú értékesíthetősége. Egy ilyen jellegű fejlesztéssel a Kórház új bevételi lehetőségekhez jut. 

Parképítés, láperdő

Az északi parkrész a lápi élővilágot reprezentáló botanikus kertként tehető élménygazdaggá. Hiánypótló törekvés a jelenleg elhanyagolt sétaút továbbfejlesztéseként egy, a tó adottságait (mikroklimatikus, talaj, védettség, benapozottság) jól hasznosító, folyamatosan változó és megújuló, látványos sétakert, „látványkert" kialakítása a tó északi részén a Medve-napozóig. Itt a gondosan megválasztott különleges növényfajoknak nemcsak egymással hanem környezetükkel is harmonizálni kell. 

A parcellás módon telepített növényeket (citromfű, menta, stb.) egy – akár napelemes rendszerrel - üzemeltethető hangulatos teázó teraszon vagy télikertben lehetne közvetlenül is élvezni, amelyhez a tó nyugalma és a kert szépsége jól párosul. Itt a vállalkozó kedvű vendégek akár a frissen szedett citromfűből is készíthetnének teát. A kert, a terasz és a teázás nyugodt ritmusa és gyógyhatása jól kiegészítheti a gyógyvíz kuratív hatását is. 

A többfunkciós látványkert hatásosan és természetesen egészítheti ki az egyedülálló gyógytó hangulatát és üzenetét. Egy olyan impozáns élő „kiállítás" lehet, mely a látogatók élményszerzését, felüdülését is növelve méltó a Hévízi-tó nagyságához. A kert a tó déli oldalán is folytatható, akár nagyobb növényegyedek (fásítás, cserjék) telepítésével, amelyek az Ady Endre utca felé vizuális zárást adnának a fürdőzők védelmében.

Külön kihívás a tőzeges talajon a járófelületek időtálló kialakítása. A meglévő vegyes megjelenésű és sok helyen elmozdult, süllyedt beton térkő burkolatokat javasoljuk időtálló, lebegő kompozit farácsos kerti utakkal felváltani, melyeket 3.5-4 m távolságban lévő 2-2 cölöpre és acél áthidalókra kell helyezni a süllyedés megelőzésére.

Pálmaház

A Tó-fürdő turisztikai és kertészeti háttérintézménye a Hőközponttal szoros szimbiózisban működő Pálmaház. A létesítmény a Tófürdő szabadon látogatható cause-marketing helyszíne, a városba érkező bicikliút fogadóépülete, biciklisták és nordic walkingozók oázisa és egyben az alternatív energiahasznosítás információs bemutató központja. Ebben a fedett kertben jelen van a víz, a fény, az élet, az energia, azaz a teljesség. A Tófürdő park növényállományának előnevelője és trópusi növényeket is bemutató botanikus kert.

Tóhasználat – a víztükör komfortosítása

A központi fürdőház alatti tér látványa sokáig a gépészeti vezetékek miatt volt méltatlan a fürdőhöz. Ezt a vizuális anomáliát az utóbbi időkben a textil álmennyezettel enyhítették. A fürdőtér mindamellett sötét és ezen a nyomasztó tényen víz alatt elhelyezett fényforrásokkal lehet segíteni.

A fény és a víz egymást erősítő, segítő hatása nem csupán hangulati elem, hanem a gyógyulási folyamatot stimuláló szinergikus eszköz. A víz alatti fényjáték programozható LED izzókkal külön attrakciót jelenthet.

Már korábban is voltak a napozó szigeten esti kontemplatív koncertek, melyek a zene, az alkonyi fények és a víz együttes hatását használva sokaknak adtak örömteli élményt. A víz különös tulajdonsága a hang víz alatti terjedése, mely víz alatti hangszórókkal a tó egy részén akár napközben, látogatási időben is sokakat lenyűgözhet.

A hang és a víz éppúgy összefűzhető egy élménnyé, mint a fény és a víz. Halk, meditatív zene a tó egy csendes öblében, a fejünket az ég és a vonuló felhők felé fordítva, fülünket a víz szintje alatt tartva, miközben mindebből semmi nem hallatszik a felszínen… A mennyei béke pillanata.

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk