Közélet, hírek

Whitney Múzeum, New York

1/26

Whitney Múzeum, New York

?>
Whitney Múzeum, New York
?>
Whitney Múzeum, New York
?>
Whitney Múzeum, New York
?>
Whitney Múzeum, New York
?>
Whitney Múzeum, New York
?>
Whitney Múzeum, New York
?>
Whitney Múzeum, New York
?>
Whitney Múzeum, New York
?>
Whitney Múzeum, New York
?>
Whitney Múzeum, New York
?>
Whitney Múzeum, New York
?>
Whitney Múzeum, New York
?>
Whitney Múzeum, New York
?>
Whitney Múzeum, New York
?>
Whitney Múzeum, New York
?>
Whitney Múzeum, New York
?>
Whitney Múzeum, New York
?>
Whitney Múzeum, New York
?>
Whitney Múzeum, New York
?>
Whitney Múzeum, New York
?>
Whitney Múzeum, New York
?>
Whitney Múzeum, New York
?>
Whitney Múzeum, New York
?>
Whitney Múzeum, New York
?>
Whitney Múzeum, New York
?>
1/26

Whitney Múzeum, New York

Whitney Múzeum, New York
Közélet, hírek

Whitney Múzeum, New York

2010.01.28. 10:09

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Breuer Marcel, Tenk Attila

Földrajzi hely:
New York, Egyesült Államok

Vélemények:
1

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

A 2009. évi Breuer-ösztöndíj negyedik beszámolója: Tenk Attila a híres New York-i kortárs művészeti múzeumról.

Amerikában elismert építészként, miután otthagyta tanári állását a Harvardon, Breuer Marcel számos sikeres középület, vallási és lakó épület után 1963-ban, pályája csúcsán kezdte meg a Whitney Múzeum tervezését, amely a Guggenheim múzeum után az első új modern múzeum Manhattanben, és az első, amit teljes egészében a kortárs amerikai művészetnek szenteltek. Ebből következik a filozófiája is, amit a tervezésnél is figyelembe kellett venni. Az állandó kiállításokkal szemben itt több az időszakos tárlat, ami változtatható tereket, a kortárs alkotások drasztikusan megnövekedett mérete miatt nagyobb felületeket igényel. Mindezen igényeknek teljes mértékben megfelelnek a Whitney hatalmas egybefüggő terei, melyek az előre gyártott rácsos vasbeton álmennyezeten mozgatható fal elemekkel könnyen alakíthatóak az aktuális tárlathoz. A felülről jövő kifinomult világítás, amellett hogy az épület arculatában meghatározó szerepe van, megengedi a homlokzati nyílások minimális méretét és ezzel növeli a függőleges kiállító felületeket és egyben megszünteti az ablakok elhelyezésének kötöttségeit, így kialakításuknál tisztán a formai koncepció dominálhatott.

A trapézoid ablakok nem elsősorban a világítást szolgálják, hanem a diszkrét és távolságtartó, de szükségszerű vizuális kapcsolatot az utcával. Azzal a Madison sugárúttal, ami egykor a művészetek utcájának számított, de az1960-as évekre ellepték az árusok és a szórakozó helyek. Ezzel a tendenciával szemben a művészet válasza a Whitney Múzeum, ami „erődként" a művészetek menedékévé vált. Egyértelműen védekező épület, elkülönül a környező épületektől, ezektől vasbeton lemezek pajzsként határolják el mindkét oldalon. Súlyos, monumentális szoborszerű tömegével uralja az utca látképét. A Madison Ave felől a várárokszerűen lesüllyesztett szoborkert fölött átívelő híd az egyetlen direkt kapcsolat az épülettel. Bár az épület sötét gránitba burkolva, erődszerű kinézetével nem egy barátságos épület, a fejjel lefelé fordított lépcsős piramis – amellett hogy ezen a kicsi, 30×38 méteres telken a legjobb helykihasználást teszi lehetővé – beinvitálja az embereket és egyediségével a művészet monumentális jelképévé válik.

Whitney Múzeum, New York
1/26
Whitney Múzeum, New York

Whitney Múzeum, New York
2/26
Whitney Múzeum, New York

Whitney Múzeum, New York
3/26
Whitney Múzeum, New York

 

A részletek végsőkig ki vannak dolgozva: világítás, bútorok, lépcsőkorlát, ajtók, még a legutolsó csavar is. Ezek közül sok megoldást találtunk meg más épületeinél is utunk során. Breuer, egymással összhangban, a design minden területén maradandót alkotott, a legnagyobb léptéktől a legkisebbig. Az épületbe belépve fokozatosan merülünk el az apró részletekben. Ráillik az idézet, amit egy kiadványban láttunk: „God is in details".

 

Whitney Múzeum, New York
4/26
Whitney Múzeum, New York

Whitney Múzeum, New York
5/26
Whitney Múzeum, New York

Whitney Múzeum, New York
6/26
Whitney Múzeum, New York

 

A Whitney múltja
A háború után kezdetben a Whitney művészeti társulatnak két összenyitott lakóépület volt az otthona. Miután az anyagi háttér lehetővé tette, megszületett az új Whitney épület gondolata. Ennek tervezésével bízta meg a társulat Breuer Marcelt és társát. A csoport szemléletét és egyediségét hűen tükröző múzeum épület megalkotása volt a cél. 1966-ban, az átadás után több negatív kritika is érte az épületet.

Ezra Stoller fényképei nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy elfogadják az épületet és megismerjék részleteit. Így válhatott az épület New York egyik legismertebb szimbólumává.

A Whitney jövője
Régóta tervezik egy új épületszárny építését. A bővítésre kezdetben született meghökkentő tervek után döntöttek úgy, hogy nem nyúlnak az eredetihez, hanem Manhattan másik oldalán építenek új épületet.

A Renzo Piano által tervezett épületet már az építés előtt is sok kritika éri. Jelenleg az építés anyagi okok miatt szünetel.

 

Whitney Múzeum, New York
7/26
Whitney Múzeum, New York

Whitney Múzeum, New York
8/26
Whitney Múzeum, New York

Whitney Múzeum, New York
9/26
Whitney Múzeum, New York

Whitney Múzeum, New York
10/26
Whitney Múzeum, New York

Whitney Múzeum, New York
11/26
Whitney Múzeum, New York

Whitney Múzeum, New York
12/26
Whitney Múzeum, New York

Whitney Múzeum, New York
13/26
Whitney Múzeum, New York

Whitney Múzeum, New York
14/26
Whitney Múzeum, New York

Whitney Múzeum, New York
15/26
Whitney Múzeum, New York

Whitney Múzeum, New York
16/26
Whitney Múzeum, New York

Whitney Múzeum, New York
17/26
Whitney Múzeum, New York

Whitney Múzeum, New York
18/26
Whitney Múzeum, New York

Whitney Múzeum, New York
19/26
Whitney Múzeum, New York

Whitney Múzeum, New York
20/26
Whitney Múzeum, New York

Whitney Múzeum, New York
21/26
Whitney Múzeum, New York

Whitney Múzeum, New York
22/26
Whitney Múzeum, New York

Whitney Múzeum, New York
23/26
Whitney Múzeum, New York

Whitney Múzeum, New York
24/26
Whitney Múzeum, New York

Whitney Múzeum, New York
25/26
Whitney Múzeum, New York

 

A művészetek több területén elért sikerei, nagyhatású oktatói tevékenysége és a magyar kultúrával fenntartott kapcsolatai ellenére az Amerikában elismert építész neve Európában inkább csak bútorairól ismert, hazánkban pedig csak egy nagyon szűk réteg ismeri Breuer Marcelt. Meglepődve tapasztaltam kint, hogy az épületeivel bármilyen kapcsolatban lévő emberek többnyire ismerték Breuer nevét. Sajnos azért előfordult, hogy hangzása és Bauhaus-os múltja miatt német építésznek vélték, de sokan még magyar származásával is tisztában voltak. Talán a nemrégiben lezajlott budapesti kiállítás a Ludwig Múzeumban, valamint újságcikkek, publikációk, és ez a pályázat is segít abban, hogy itthon is többen megismerjék munkásságát.

Tenk Attila 

Vélemények (1)
csipoficam
2010.01.28.
10:46

jó kis cikk, azt mondja el amit mindenki tud

de, gondolom, nem ebben a cikkben összpontosul a lényege az ösztöndíjnak.

 

Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk