Épülettervek/Középület

Ybl Emlékház pályázat - Csáki Melinda és Boda István II. helyezett terve

2015.05.27. 13:28
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Székesfehérvár, Magyarország

Építészek, alkotók:
Csáki Melinda, Boda István

Ybl Miklós emlékház pályázat

Tervezés éve:
2015

Stáblista

építészek: Csáki Melinda, Boda István

MÉD:

Bemutatjuk a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) építőművészeti tagozata Ybl Miklós Emlékház 2014 címmel meghirdetett építészeti pályázatát: Csáki Melinda és Boda István megosztott II. díjas tervét. 

A terv megszületésekor legfőbb feladatunknak tartottuk egy olyan épületet alkotni, amely azon kívül, hogy Ybl életművét méltóan bemutatni képes, egyben nyitottságot sugároz, környezetével intenzíven kommunikál és hatással van az emberekre. Mindemellett fontosnak tartottuk a környezet történeti sokféleségének tiszteletben tartását, így ezt képviseli az épület határozott, ugyanakkor illeszkedő formai kialakításával, visszafogott anyaghasználatával.





A Bástya utca és a Várkörút gyalogos összekötését a telken keresztül kívántuk megoldani, ezáltal intenzív kapcsolatot kialakítva az épület és környezete között. A telket két határozott vágással osztottuk fel négy részre. Az így kapott parcellákra elhelyezett három kubus három funkciócsoportnak ad helyet. A Bástya utcai nagyobb tömegben található a múzeum, a büfé illetve a szabadpolcos könyvtár. A Várkörút felé nyúló tömegben az inkubátorház kapott helyet. A Bástya utca felőli kisebb tömb első és második emeletén az irodák és tárgyalók kaptak helyet, földszintjén a várfal előtt a szoborpark néhány elemét helyeztük el, amely így a Bástya utca felől érkezők számára is rögtön láthatóvá válik.





Az épületegyüttest átlátható, szellős földszinti tereivel nyitottabbá, befogadóbbá próbáltuk tenni az emberek számára. Ezt kívánja fokozni a Várkörút felöli tér irányába teljes szélességében nyitható földszinti üvegfal. A kiállítás tulajdonképpen már az épület előtt elkezdődik a szoborpark bemutatásával.

A térszervezésnél, Ybl Miklóshoz kapcsolódva törekedtünk a nagyvonalúságra, ugyanakkor racionális és jól használható tereket szerettünk volna létrehozni.





A bíráló bizottság értékelése

A pályázati „mezőny" egyik legkarakteresebb terve – egyértelműen fogalmazott, markáns kubusaival, jól használható, strukturált belső tereivel, a két határoló utca összeköttetéseit biztosító térszervezéssel, a nagyméretű (Várkörút felőli) térrel. Ez a tér nem csupán önmagában biztosítja a szoborpark helyét, de egyértelműen utal arra is, hogy a múzeum – ma már igen bizonytalan helyzetű – s a Várkörútig nyúló – földszintes szárnyát egy ilyen funkció odahelyezése esetén le kellene bontani egy nagy, egységes tér létrehozása érdekében.





A Schmidl -villa tűzfala letakarását is biztosító műterem -szárny izgalmasan jut el a Bástya utcáig – igen lendületes, markáns kubust alkotva –, s egy érdekes „sikátort" is képezve a múzeum -szárnnyal. Ez a tömegképzés egyedi „eleme" az egész pályázatnak, s izgalmas homlokzatot formál a Bástya utca oldalán. A ház belső terei is közösség - formáló szándékúak, különösen a földszint kialakításánál mutatkozik meg ez az igény. Szép az a gondolata, ahogyan a „sikátorra" nagy üvegfallal néz a műterem -kubus. Vállaltan mai ház, mai szellemmel kialakítva, de érzékenysége környezete iránt egyértelmű, és választott léptéke is alkalmassá teszi erre a környezeti kontaktációra. Tömegformálása első látásra megnyerő, eme szándékai egyértelműek. A ház esetleges megvalósítása esetén a beépítés, kubusformálás egyik mintája lehetne.





Világos, tiszta tömegformálása, a szoborpark -tér tágassága, a belső terek – térstruktúrák működőképessége miatt honorálta a tervet II. díjjal a Bíráló bizottság.


Csáki Melinda, Boda István



Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk