Épülettervek/Hallgatói terv

Zöld központ a gyárdűlői csomópont helyén

1/18

A tervezési terület lehatárolása - építész: Serf Dorottya Tekla

?>
A tervezési terület lehatárolása - építész: Serf Dorottya Tekla
?>
SWOT analízis - építész: Serf Dorottya Tekla
?>
Fejlesztési koncepció - építész: Serf Dorottya Tekla
?>
Szerkezeti javaslat - építész: Serf Dorottya Tekla
?>
Területhasználati változások - építész: Serf Dorottya Tekla
?>
A környezetalakítás területe - építész: Serf Dorottya Tekla
?>
Elsődleges és másodlagos zöldgyűrűk - építész: Serf Dorottya Tekla
?>
Környezetalakítási javaslat - építész: Serf Dorottya Tekla
?>
A tervezett épületek funkciója - építész: Serf Dorottya Tekla
?>
Utcametszet (Balkán utca) - építész: Serf Dorottya Tekla
?>
Utcametszet (Ceglédi utca) - építész: Serf Dorottya Tekla
?>
Utcametszet (Gém utca) - építész: Serf Dorottya Tekla
?>
Gyalogos utca metszete - építész: Serf Dorottya Tekla
?>
A Hízlaló tér látványa pavilonokkal, játszótérrel - építész: Serf Dorottya Tekla
?>
Gyalogos utca látványterve - építész: Serf Dorottya Tekla
?>
Gyalogos teresedés az új irodanegyed területén - építész: Serf Dorottya Tekla
?>
Lakóépület belső zöldfelülete - építész: Serf Dorottya Tekla
?>
A Hízlaló tér épületeinek vezérszinti alaprajza - építész: Serf Dorottya Tekla
1/18

A tervezési terület lehatárolása - építész: Serf Dorottya Tekla

Zöld központ a gyárdűlői csomópont helyén
Épülettervek/Hallgatói terv

Zöld központ a gyárdűlői csomópont helyén

2018.03.22. 11:30

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Serf Dorottya Tekla

X. kerület - Gyárdűlő, Hízlaló tér környékének komplex fejlesztése

Tervezés éve:
2018

Stáblista

építész: Serf Dorottya Tekla

konzulens: Kotsis István
intézmény: SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Településépítészeti Tanszék

Korunk meghatározó városfejlesztési irányvonala a kompakt városok tervezése. Serf Dorottya Tekla diplomamunkájában ennek szellemében igyekszik megvizsgálni a főváros és különösen az átmeneti zóna sűrítési lehetőségeit a kőbányai Gyárdűlő városrész példáján.

Előzmények

Budapestnek komoly problémája a nagy kiterjedéshez viszonyított alacsony sűrűség. Az 1950 előtti városhatáron kívül eső térségek ma jellemzően intenzív kertvárosias lakóterületekből és gazdasági területekből állnak. A szuburbanizáció hatására az ezredfordulón elsősorban a külső városrészek és lakóterületeik fejlődtek, miközben a belső mag (1950 előtti határ) körül, az átmeneti zónában számos területi tartalék és lehetőség rejlik. A fejlesztési cél egy új, vegyes használatú helyi központ megteremtése ezen a városmaghoz viszonylag közeli területen, valamint a városi funkciók sűrítése a már kialakult és formálódó közeli központokhoz illeszkedően.

A tervezési területet délnyugat felől az Üllői út, délkelet felől a Kőér utca, nyugat és északkelet felől pedig az itt ívesen elkanyarodó, a Ferencvárosi pályaudvart és Kőbánya-Kispest vasútállomást összekötő, töltésen haladó vasúti sínpár határolja. Szomszédos, meghatározó területegységekként a Népliget, a József Attila lakótelep és a Kőbánya-Kispest vasútállomás (a KÖKI Terminállal) nevezhető meg.

A városrész olyan fejlesztési gócpontok súlyvonalában helyezkedik el, amelyek a következő 20-30 évben helyzetbe hozhatják egy potenciális fejlesztés megvalósítását (Körvasút menti körút, elővárosi gyorsvasút hálózat, a Népliget felújítása és fejlesztése, a budapesti központrendszer hierarchiája). A terület saját központjaként értelmezhető Hízlaló tér átformálásával egy az Ecseri út és a Határ út, Kőbánya-Kispest és a kőbányai kerületközpont által meghatározott súlypontban elhelyezett alközpont jöhet létre.



A tervezési terület lehatárolása - építész: Serf Dorottya Tekla
1/18
A tervezési terület lehatárolása - építész: Serf Dorottya Tekla

 

A diplomamunka feltárja a terület problémáit és lehetőségeit, amelyek meghatározzák a fejlesztés fő tengelyét és irányvonalait. A vasút és a hagyományosan gazdasági funkciójú területek jelenléte miatt a terület alkalmas egy versenyképes, korszerű vegyes funkciójú városrész kialakítására.

A környező területi egységekkel iteráló, azokhoz kapcsolódó területfelhasználással áthidalható ennek a városszövetben megmaradt „sebnek" a fő problematikája, a zárványszerűség.

 

A terület belső részein sávházas vagy pontszerű lakóparkos beépítést találhatunk, illetve üresen, hasznosítás nélküli, jelentős változással érintett tömböket. A külső karéjon főként építőipari termékeket (nyílászárók, csempék stb.) gyártó cégek logói találhatók, a legnagyobb arányban azonban raktározásra használják a területet. Számos korlátozott használatú utat találhatunk itt, amelyek legnagyobb része a vállalkozások óriástömbjeit feltáró, kapuval lezárt magánút. Bár a tervezési terület határain fontos vasútvonalak haladnak, a vizsgált részhez kapcsolódóan nem található vasúti megálló.


Elsődleges és másodlagos zöldgyűrűk - építész: Serf Dorottya Tekla
7/18
Elsődleges és másodlagos zöldgyűrűk - építész: Serf Dorottya Tekla



Tervezési koncepció

A megvizsgált adottságokhoz és lehetőségekhez illeszkedően olyan fejlesztési koncepció alakult ki, amely

  • lehetővé teszi a főváros hierarchikus központrendszerének fejlődését
  • fenntartható településszerkezetet és változatos funkció elrendeződést biztosít
  • az átmeneti zóna alulhasznosított területeit sűríti funkcióváltással
  • élhető és egészséges környezetet biztosít az itt élők számára
  • erősíti a tágabb környezet közlekedési és kapcsolatrendszerét, valamint
  • lehetőséget ad a szociális felzárkózásra a hátrányosabb helyzetű városrészben (lakáspolitika, munkahelyteremtés, kapcsolat-intenzitás).

A tervezési terület kapcsolatrendszere összeköttetést jelent majd Kőbánya és Külső-Ferencváros, de az Albertfalvai és Galvani hidak megépülését követően Kőbánya, Csepel és Albertfalva között is. Elővárosi gyorsvasúti fejlesztések segítségével közvetlen, gyors és korszerű kapcsolat jöhet létre a reptér és a Keleti pályaudvar között, valamint az M3 metróhoz csatlakozva a reptér és a belváros, de akár Újpest között is. A Ceglédi utca és a Teherkocsi utca találkozása és az ide tervezett S-Bahn megálló felértékeli és átértelmezi az Ecseri út felől egyenesen ide vezető Ceglédi utcát és magát a Hízlaló teret is.

A diplomamunka tervezési elvei között a kompakt város és a szomszédos egység (neighbourhood unit) kap kiemelt szerepet. Egy város(rész) nem állhat csupán több kis negyed egymásmellettiségéből. A negyedeknek funkcionálisan is kapcsolatban kell állniuk egymással, amelyet természetesen jelentős mértékben megkönnyít az, ha fizikailag is közel vannak egymáshoz, tehát a város kompakt (nem szétterülő) formát ölt. A szomszédos egység policentrikusságot feltételez, ahol az erős hierarchiában álló központok, mellékközpontok egymást segítve, kiegészítve működnek oly módon, hogy az egyes funkcionális központok önmagukban is működőképesek. A környezetalakítás mintaterülete (jellemzően azok a tömbök, ahol a terv szerint jelentős változás megy végbe) egy lehetséges megoldást mutat be, amellyel elérhető az átmeneti zóna sűrítése lakó-, intézményi és „fehér-galléros" munkahelyi területek kialakításával. Az eredmény egy önmagában is helytálló, a nagyszerkezetbe illeszkedő változatos, aktív és zöld központ, ahol a mindennapi élethez szükséges funkciók könnyedén elérhetőek.

A tömbök újraosztásánál fontos szempont volt az eredeti úthálózat helyreállítása mellett az élhetőség biztosítása. Ennek megoldására született meg az elsődleges és a másodlagos zöldgyűrű koncepciója. A tervezett zöldhálózat segítségével egészséges arányú tömbök, teresedések és sűrűsödések jöhetnek létre, valamint nagyvárosi léptékben is bővül a települési zöld infrastruktúra. A zöldhálózat elemei a fontosabb útvonalak és a Gém utca mentén kialakítandó kétoldali fasorok, valamint az ezt kiegészítő másodlagos zöldgyűrű, amelyet az új gyalogos utcák, a kisebb csomópontokban létrejövő fásított közterek és közkertek, közhasználatú zöldfelületek, valamint a lakóépületek és egyes intézmények előkerti sávja alkot.


Gyalogos utca látványterve - építész: Serf Dorottya Tekla
15/18
Gyalogos utca látványterve - építész: Serf Dorottya Tekla



Alapvető szerkezetet befolyásoló szervezőelem maga a Hízlaló tér, amelynek működését olyan körforgalomként képzelem el, ahol a középső – jelen esetben egy hektárnyi – forgalomtól elzárt terület is értékes funkciókkal bír (közhasználatú zöldfelület kisebb kereskedelmi, vendéglátási kitelepülésekkel). A funkcionális elrendeződés úgy alakul, hogy a vasút mentén megmaradó gazdasági és ipari területek egyfajta pufferzónaként szolgálnak a lakóterületek számára. A központi vegyes használatú Hízlaló tér (mozi, hotel, orvosi rendelőintézet, iskola stb.) a helyi jelentőségű törzs-utakra (Fertő utca, Ceglédi utca) szerveződik, itt kulturális, közösségi és rekreációs funkciók találhatóak. A terület kereskedelmi „negyedei" a kapuk közelébe és a központba szerveződnek (a vasútállomáshoz és a nagyobb forgalmi csomópontokhoz).


Gyalogos teresedés az új irodanegyed területén - építész: Serf Dorottya Tekla
16/18
Gyalogos teresedés az új irodanegyed területén - építész: Serf Dorottya Tekla

 

A feltételezett Ecseri úti vasút – metró átszállási hely és a tervezett S-Bahn megálló közötti fejlődési tengely (Ceglédi utca) egy élettel telt, kortárs, vegyes használatú városrész kialakulását eredményezheti.

A minőségi városi élethez elengedhetetlen az egészséges zöldfelületek jelenléte, amelyek – kondícionáló hatásuknak köszönhetően – biztosítják a városi funkciók környezetterhelésének enyhítését, csökkentését. A változatos funkciók jelenléte élettel tölti meg a környezetet, lehetővé teszi, hogy a városrész a nap minden szakaszában élő legyen. A terület természetes központjaként funkcionáló Hízlaló tér kialakításánál e két feltétel teljesítése volt a cél. Segítségével egy jó arányú, változatos, a tágabb környezettel is „beszélgető", ahhoz méltó, de nem konkuráló új városrész jött létre.

Serf Dorottya Tekla

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk