/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Épülettervek/Középület

Zöldhomlokzat a Királyhágó téren

1/17

?>
?>
KVSZ
?>
Helyszínrajz
?>
-3 pince alaprajz
?>
-2 pince alaprajz
?>
-1 pince alaprajz
?>
földszint alaprajz
?>
1. emelet alaprajz
?>
2.-5. emelet alaprajz
?>
6. emelet alaprajz
?>
metszet
?>
homlokzatok
?>
utcaképek
?>
Királyhágó tér
?>
Királyhágó tér
?>
Királyhágó tér
?>
1/17

Zöldhomlokzat a Királyhágó téren
Épülettervek/Középület

Zöldhomlokzat a Királyhágó téren

2009.08.17. 11:33

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Basa Péter (1964–2009), Fernezelyi Gergely

Vélemények:
29

A növényzet, a zöld levelek színjátéka a divatoktól független örök esztétika. Nem takargatjuk a házat, hanem öltöztetjük azzal a változatos világgal, amit a természetes növényzet nyújthat. Fernezely és Basa irodaház-terve.

A tizenkettedik, a „hegyvidék" kerülete, a főváros – talán – legzöldebb városrésze. Ezen belül a Királyhágó tér igen érdekes helyzetet foglal el – a zárt, városi jelleg itt kezd el föllazulni, szabadonálló, zöldövezeti beépítésmóddá alakulni. E pozíciót „L" alakú, két közterülettel is határos építési telkünk jól tükrözi: a Királyhágó tér felőli oldalon zártsorúan csatlakozunk a szomszédos épületekhez, míg a Németvölgyi úton intim előkertek védelmében egyik oldalon még tűzfalakhoz, másik oldalon már szabadonálló épületekhez igazodunk.  

Az általunk tervezett beépítés fő szempontjai a következők:

  • a beépítési lehetőségek kulturált, de lehetőleg maximális kihasználása;
  • a lehető legkedvezőbb munka- és vásárlói környezet kialakítása;
  • a város szerkezetébe történő illeszkedés;
  • üzenetet hordozó jel létrehozása, melynek marketing értéke is van.

 

1/17

KVSZ
2/17
KVSZ

Helyszínrajz
3/17
Helyszínrajz

-3 pince alaprajz
4/17
-3 pince alaprajz

-2 pince alaprajz
5/17
-2 pince alaprajz

-1 pince alaprajz
6/17
-1 pince alaprajz

földszint alaprajz
7/17
földszint alaprajz

1. emelet alaprajz
8/17
1. emelet alaprajz

2.-5. emelet alaprajz
9/17
2.-5. emelet alaprajz

6. emelet alaprajz
10/17
6. emelet alaprajz

metszet
11/17
metszet

 

 

Beépítés
A két utcára nyíló, „L" alakú, viszonylag egyszerű formájú telek beépítése nem is olyan egyszerű, mint ahogyan azt elsőre gondolnánk. Az építési helyet a Németvölgyi úti előkerten, valamint a szomszédos tűzfalakhoz való csatlakozáson túl az oldal- és hátsókertek előírt mértéke, illetve az itt betartandó minimális tűztávolságok határozzák meg. A délnyugati oldalhatár mentén a szomszédok a megengedettnél közelebb épültek, ezért itt kénytelenek vagyunk az oldalkert méretét úgy megnövelni, hogy tartható legyen az épületek közötti előírt minimális tűztávolság. Az így adódó építési helyet kell ésszerűen „megtöltenünk" épülettel. Ezen túlmenően a telek Királyhágó téri, keleti sarka és a Németvölgyi úti, nyugati teleksarok magassága között kb. 5,50 méteres a szintkülönbség. Az épület terepcsatlakozásainál, a bejárati szintek meghatározásánál e körülményt sem hagyhattuk figyelmen kívül.

A ház tömegét, a telek beépítését a helyi előírást követve alakítottuk ki. Fontos megjegyezni, hogy a telek beépítésére már korábban is készült terv, de az nem kaphatott építési engedélyt a szomszédok tiltakozása és fellebbezései miatt: az övezetben amúgy megengedett 100%-os térszín alatti beépítést célzó terv miatt az itt lakók veszélyben látták a csatlakozó oldalkertekben álló fákat. Többek közt ezen ellenérv kivédését is szolgálja az általunk tervezett megoldás, mely a térszín alatt is beépítetlenül hagyja mind a Németvölgyi úti előkertet (értékes platánfát mentve meg ily módon), továbbá szabadon hagyunk egy átlag 5,00 m-es sávot a délnyugati, hosszú telekhatár mentén is – így biztonságban maradhatnak az itteni csatlakozó kertek fáinak gyökerei.

 

homlokzatok
12/17
homlokzatok

utcaképek
13/17
utcaképek

 

 

Építészeti koncepció
Az épületünk utcai homlokzatait funkcionális elveket követő üveghomlokzattal terveztük. A függönyfalak elé függönyszerű építészeti elemeket helyeztünk el. E függöny elemei a réz huzalokból készített kalodák, melyekbe élő növényzet van telepítve. A növénykazettákat a födémek vonalában elhelyezett rézlemezzel burkolt acél keretrendszer tartja. Nem takargatjuk a házat, hanem öltöztetjük azzal a változatos világgal, amit a természetes növényzet nyújthat.

A növényzet, a zöld levelek színjátéka a divatoktól független örök esztétika. Az építészet, ami a természet látványának és funkcionális tisztaságának erejét hasznosítja, mindenki számára szerethető annak ellenére, hogy nem a romantikus múltba tekintő építészeti válaszokat adja. A növényzet esztétikája az állandó megújulást képviseli, így elnyűhetetlen. Budapesten nem mindenütt találná meg a helyét egy ilyen üzenetet hordozó „zöldhomlokzat", a Nagykörúton például nem valószínű, hogy ez lenne a legjobb megoldás, de a hegyvidéknek éppen ez a pontja, ahol a zártsorú beépítés felszakadozik, és a kertváros elkezdődik - itt biztosan a helyén van egy „zöld épület".

 

Királyhágó tér
14/17
Királyhágó tér

Királyhágó tér
15/17
Királyhágó tér

Királyhágó tér
16/17
Királyhágó tér

 

 

Funkcionális elrendezés
Az épületünk főbejáratát a Királyhágó térről nyitjuk, hiszen a két csatlakozó közterület közül gyalogos közlekedés szempontjából ez a látogatottabb. A teljes gépkocsi-forgalmat viszont a Németvölgyi út felől tervezzük, annak ellenére, hogy kapcsolódó közterületek szintjei alapján ideálisabb megközelítést jelentene a mélygarázs számára a Királyhágó tér felőli bejárat. Azért döntöttünk így, mert megítélésünk szerint a Királyhágó tér gyalogos forgalma nehezen viselné el egy közel 300 gépkocsit befogadó mélygarázs keresztező forgalmát.

A három mélygarázs szintből az alsó kettő 101-101 gépkocsi befogadására alkalmas, az OTÉK szerinti kerékpártároló helyek kialakítása mellett. Az első pinceszinten az üzletek számára kialakított nyilvános parkolóhelyek találhatók, az üzleteket kiszolgáló gazdasági bejáratokon és a gépészeti helyiségeken túl. Az első garázsszint és a földszint között a három füstmentes lépcsőházon kívül egy közönséglépcsőt is terveztünk, mely a Királyhágó téri főbejárathoz érkezik fel a felszínre.

A földszinten a KSZT előírásait figyelembe véve az irodaház bejáratán, előcsarnokán kívül kizárólag közfunkciót terveztünk. A királyhágó térről egy galériával kialakított és egy egyszintes üzlethelyiség kapott helyet, valamint az épület belső oldalán az irodaház dolgozóinak igényeire épülő, de külső látogatókat is fogadó üzemi étkezdét helyeztünk el. Az étterem az irodaház előcsarnokából és a Németvölgyi útról bevezető kerti sétányról is megközelíthető, így az irodaház működésétől függetlenül is üzemeltethető. Az étterem feltöltését az első emeletről a Németvölgyi út felől biztosítjuk. A Németvölgyi útról a hátsó lépcsőházat egy külön bejárattal is feltártuk, de ez a lépcsőház egy folyosón keresztül a földszinti előcsarnokból is megközelíthető. Az első emeleten az irodaházat kiszolgáló előadóterem kapott helyet az irodafunkción túl. A hatemeletes épület emeleti szintjein irodai funkció kapott helyet a három füstmentes lépcsőházra szervezve.

A tetőszintet zöldtetőt és tetőteraszos felületeket kialakítva minden oldalról visszahúztuk a homlokzati síktól. A legfelső zárószintet is a KSZT előírásait követve zöldtetőként alakítottuk ki. A zöldtetős tetők területeinek minél nagyobb aránya miatt a gépészet teljes rendszerét a lehajtó rámpák melletti területen a pinceszinteken alakítottuk ki, így a tetőn csak a legszükségesebb tűzvédelmet szolgáló gépek kapnak helyet.

részlet a tervtanácsi állásfoglalásból:
A tervezett épület új minőséget hoz környezetébe és elegáns lezárása lesz a Hegyvidék belvárosának. A tervezők igyekeztek a szabályozás adta lehetőségeket minőségileg is meghaladni. Városképileg kedvező, építészetileg korrekt a tervezett irodaház. A tervtanács a bemutatott tervet engedélyezésre ajánlja.

építész tervezők: Basa Péter, Fernezelyi Gergely, Reisz Ádám, Varga
Koritár Krisztián

építész munkatársak: Kiss Dávid, Rónaszéki Fekete Zsuzsa, Tóth
Lovrity Andrea, Szpevár Attila

Vélemények (29)
lecsó
2009.08.23.
15:01

Azt nem lehetett volna legalább, hogy kihagyják a "lichthofot", az összekötő szárnyat rátolják a tűzfalra, majd utóbbi végénél lecsapják a sarkot, azaz ferdén kötik össze a hátsó traktussal? És persze a "belógó" részek (tűzfal után) vagy két szinttel alacsonyabbak lennének az utcai részlegeknél. A tetején valódi terasszal, a kijáratánál büfével. Így a főnök csak kinéz az ablakon és rögtön látja, ki lógatja a lábát.

zapata
2009.08.23.
04:28

Ha ráírjuk egy rossz, telekuzsorás szabályozási terv kínálta minden lehetőséget kihasználó rossz telekuzsorás házra azt, hogy "nem én vagyok a rossz, hanem a szabályozási terv, ami megengedte, hogy ilyen rossz legyek", akkor a rossz ház izibe jó lesz?

A ház akkor jó, ha a környezetéhez viszonyítva (is ) jó, a szabályozási terv bizony nem mentség semmire.   

Stop Szmog
2009.08.22.
23:16

A galambveszélyt hogyan lehet kiküszöbölni egy ilyen homlokzatnál?

Bandido
2009.08.23.
12:38

@Stop Szmog: Egy solymásszal :) heti egy alkalommal odalátogat a háziállattal és a galambok messzire kerülik a placcot :) olcsóbb mint a takarító néni :)

Stop Szmog
2009.08.24.
22:43

@Bandido: Hacsak úgy nem :)

sityu
2009.08.22.
17:14

A beépítésen történő rágódáshoz: 1. A szabályozási terv rendelettel kerül jóváhagyásra. Ergo: csak az önkorm. vagy az alkotmánybíróság változtathatja meg. Ergo: a jóváhagyása alapos megfontolást igényel. Van is kifüggesztés, meg lakossági fórum. Lehet is észrevételeket tenni, amit legalább egy válasszal be is kell építeni az előkészítő dokumentumokba. Tehát a lehetőség adott a rossz szabályozások kontrolljára (macerás, de létező lehetőség; nyitva a kapu, főleg, ha egyesek ennyire szívükön viselik az ilyes' ügyeket). 2. Ha viszont van egy érvényes szabályozás, akkor egy konkrét ház esetében egyetlen érvényes kérdésfölvetésnek van helye: megfelel-e a szab.tervnek vagy sem. Egy befektetőtől elvárni azt hogy önmérsékletet tanúsítson, hát legalábbis botorság. Tekintetbe véve azt, hogy a telekért már eleve azért fizetett annyit amennyit, mert a hész-ben akkora beépítés volt engedélyezve (s az eredeti tulaj is azért kapott annyit az ingatlanért). Meghát az építésznek egy ilyen megbízás során nem feladata a beépítésen történő ötletelés, meg könyvjelzőmúzeum-szerű funkció-javaslatok brénsztormingolása, hanem az építtető igényeinek lehető legmagasabb szintű kielégítése a szab.terv és az ált. szabályok keretein belül.

nv-szomszed
2009.10.23.
16:02

@sityu: Ahogy már a korábbi hozzászólók is próbálták megfogalmazni, az alapvető baj a rendezési tervvel van. Nézzük a tényeket, tanulságosak.

A 2004-ben elfogadott szabályozás bevezetett egy olyan építési övezetet, ami addig nem volt a kerületben, és átsorolta ezt az egyetlen, 2003-ban egyesített telket ebbe az övezetbe. Igy felszín felett 40 helyett 60%, felszín alatt 60 helyett 100% vált beépíthetővé.

A (korábbi) beruházó a 4078 nm-es telket 2003. decemberében vette meg 520 MFt-ért, amikor a tervezet már ismert volt, de még nem volt elfogadva. A szerződéskötés éppen az üvegzseb-törvény hatálybalépése elé esik, ezért nem ismerhettük meg a részleteket. A szomszédok, akik az "ügylet" vesztesei, vérmérsékletüktől függően ítélik meg, mely szereplő(k) a nyertes(ek).

A kellő megfontoláshoz: A kerületi képviselőtestület 2001-ben határozta el a KVSz módosítását. Ez megjelent a kerületi újságban (Hegyvidék 2001/24). A legközelebbi híradás (végignéztem) az elfogadott szabályzatról szól, 2005-ből. A kritikus időszakban, amikor értesülni kellett volna a tervbevett változtatás tartalmáról, és hozzá lehetett volna szólni (2003-2004-ben) semmilyen hiradás, felhívás nem jelent meg. A törvényeknek egyébként megfelelően, "helyben szokásos módon" hirdettek, vagyis az önkormányzati iroda saját hirdetőtábláján. Nem is érkezett hozzászólás ehhez a változtatáshoz.

Az első terv, a Makovecz-ház megvalósulása a szomszédok nyertes bírósági perig vitt tiltakozása miatt késett, majd következett a tulajdonosváltás.

Az akkor kifogásolt elemek közül nem került még elő, hogy egy korábbi vízügyi szakvélemény szerint a Királyhágó tér - Hollósy Simon tér közötti területen, amely egy feltöltött árok, jelentős felszín alatti vízfolyás van, alatta vízzáró réteggel. A korábbi és a jelenlegi terv is egyezik abban, hogy háromszintes mélygarázst tervez, amely teljesen elzárja a vízvezető réteget. Az önkormányzati illetékesek hozzáállását jellemzi, hogy a (később többek között ilyen alapon is bíróságilag elmarasztalt) építési engedélyt úgy adták ki, hogy a megkért, de határidőre be nem érkezett vízügyi szakhatósági hozzájárulást, - egyébként törvényesen - megadottnak fogadták el.

kemtam
2009.08.22.
13:41

Nem tudom, ki aggatta rá erre a házra (is) a "zöldhomlokzatos" jelzőt, de mindegy is, mivel - mint már mondottam - ilyen építménytipus szerintem sem létezik. Viszont a látványterveken kurvajól mutat, és lehet hagyni hogy ez elfedje a ház igazi valóságát. 

A környék keretes beépítéséről tényleg nem hallottál volna?! Kár lenne. Nagy kár. Mert így csak a buta értetlendés marad. Pedig egyszerű a képlet. (A telkek előéletéről BDzsH mindent elmondott. Én csak megerősíteni tudom - környéken töltött lakóéveim alapján.) És az is teljességgel érdektelen, hogy belülre mit építene a beruházó. Ne építsen semmit, ha az elődök - akiknek házaitól és hátső kertjeitől ma még az a környék, ami - sem építettek. Ilyen egyszerű...

Ui. Miért érzem azt, hogy te ezzel a projekttel kapcsolatban "belűlről" értetlenkedsz?

mB
2009.08.22.
14:33

@kemtam: Köszönöm a válaszokat – amiknek kapcsán:

A zöld-vagy-nem-zöld homihoz: kerülgetjük a dolgot, de csak nem kerülünk közelebb - szóval MI A BAJ ezzel? :-) Miért „fedi el” a ház „igazi valóságát”?... Mi a ház „igazi valósága”? És hol van „elfedve”? Jól látszik a rajzokon, hogy egy jellemzően üveghomis ház, árnyékolásként jellemzően futónövénnyel. Mi van itt elfedve? A vasbeton tartószerkezet? Vagy?... (Tényleg nem értem… vagy te tudsz valamit, és nem is lesz zöld?.. Avagy?) 

A beépítésről: persze, tisztában vagyok a keretesség mibenlétével, de ha valóban általános lenne (lett volna) ilyen esetben a hátsó udvar beépítetlenül hagyása, akkor a fantasztikus Átrium mozi sem épülhetett volna meg. Persze lehet mondani hogy legyen itt park vagy ne épüljön semmi, de nyilván benne volt a telek árában az hogy ide mekkora lehet a beépítés, amit utólag korrigálni nemigen lehet (amúgy valamennyire mégis: ezért nem is épült ki a ház a telekhatárig, a szöveg szerint). De emlékeim szerint a korábbi Makovecz-féle beépítés is (a fenti okokból) kihasználta a lehetőségeket.

A telekről: szerintem nem két, hanem egy telekről van szó, egyesítve vannak a szöveg szerint. Másképp nem is lehetne rá egy épületet rakni. Ez a telek jüóval nagyobb mint bármelyik a környéken, furcsa módon éppen az "egyenlő elbánás" miatt is lenne tarthatatlan, ha erre csak a szomszédokkal megegyező méretű valami épülhetne.

(Részt vettem évekkel ezelőtt egy irodaház-projektben, ami egy olyan építési telken valósult meg, ami vagy 20 évig beépítetlen volt, és a lakók közparkként használták nagy örömmel. Nem az volt – mégis nagy felháborodást keltett, hogy a tulaj építeni akart. A lakók féltették a parkot, a közben kinőtt fákat. A menetközbeni beszélgetéseken sikerült tisztázni, hogy ez nem közterület, a beépítés viszont minden meglévő fát meghagyott – a ház pedig felépült. Itt is hasonlónak érzem a helyzetet: volt itt egy parkoló, ami miatt nyilván jobban besütött a nap – de ha ez építési telek, akkor oda ház fog épülni, a városban mindenhol máshol megszokott módon, a beépítési keretek szerint – oda tehát (pláne az önkormányzatok mai gazdasági helyzetében) közteret vagy valami hasonlót létrehozni igen macerás lenne.)  (ui:Kedves Kemtam, hogy Te mit érzel velem vagy az én helyzetemmel kapcsolatban, azt csak Te tudhatod. Én azt „érzem”, hogy tetszik nekem ez az épület, és érdekel róla az emberek véleménye (még ha néha kicsit nehéz is kiszedni többekből :-) ). Ezzel együtt nem nagyon értem a keressztüzet amibe került, hát ezért tűnődök itt félhangosan, próbálva a magam álláspontját is megfogalmazni. Ha kedved van, nyomozhatsz utánam, ha nagyon kell  a telefonomat is megadom (utca-házszám, bármi), de igaziból annak örülnék ha nem egymásról beszélgetnénk, nem egymást gyanúsítgatnánk (khm...), hanem próbálnánk érvekkel, értelmesen A HÁZRÓL csevegni, gazdagítva ezzel egymást. Ja, de hogy TÉNYLEG tiszta legyen: a szimpátián kívül NINCS semmi közöm se a házhoz, se a tervezőkhöz, és nem is ott, hanem a IX. kerületben lakom. :-) ).

zsuppanandras
2009.08.22.
14:38

@mB: a zöldhomlokzat szerkesztői címadás. ha ettől megnyugodnak a kedélyek, tehetünk egy space-t a zöld és a homlokzat közé.

BDzsH
2009.08.22.
15:26

@mB: Én továbbra is csak a beépítéshez szólnék hozzá

Margit körút 55. tömbje

Ez a Margit körút érintett tömbje. Ha ez nem keretes, akkor semmi sem. Oké, az látható, hogy a mozi benyúlik az telekbelső felé, de nehogymár ezzel az teljesen különleges típusú épülettel védjük meg ezt a házat. Azt se nagyon értem, hogy jön ide a "fantasztikus Átrium mozi", ami nemhogy nem szomszéd tömb: másik kerület. Koncentráljunk inkább javaslom a Királyhágó térre, hátha azzal előrébb jutunk, csúsztatások helyett.

Nem tudom, mi a gond azzal amit leírtam, de a telek történetét tekintve három telekből indultunk, amiből mára egy lett. Ezt vagy megértjük közösen, vagy nehéz lesz továbblépni. Természetesen jelenleg egy telek, ezt senki nem vitatja, de a telek a környéken ebből adódóan teljesen szokatlan formájú, és mélységű. A szöveg szerint a ház azért nem épül a telekhatárig, mert tűzoltósági felvonulási útvonal. Ez nem gesztus, hanem kötelezettség. A szövegre egyébként sem hivatkoznék, mert az ilyen csúsztatásokkal él: " délnyugati oldalhatár mentén a szomszédok a megengedettnél közelebb épültek" Ez a mondat azt sugallja, hogy a harmincas évekbeli épületek a szabályszegők, miközben ez a megépültük után jóval később hozott szabályozás szerint az csak. Ezt én nem kérném számon.

Félreértesz, ha azt gondolod a be nem építés mellett érvelek. Ez egy (vagy több) építési telek, aminek nyilván városképi és minden egyéb szempontból az a normális állapota ha be van építve. A befektető nyilvánvalóan, és teljesen természetesen szeretne profitot maximalizálni. De ennek az eredménye lett száz-százhúsz évvel ez előtt az a túlépített pesti belváros amit oly előszeretettel ostoroznak a kiuzsorázott telkek miatt - amúgy teljesen jogosan - az építészek. Itt újratermeljük szépen a problémát?

Az önkormányzatnak pedig aki a szabályozást alkotja - bár tudom ez nagy elvárás - néha nem ártana saját szavazópolgáraira is gondolnia, amikor meghoz egy ilyen szabályozást, és belemegy a telekegyesítésbe, amit teljesen világosan a beruházó visz keresztül a jogalkotón. A gombhoz a kabátot...

Szerintem ez egy rossz terv. 

mB
2009.08.22.
16:32

@BDzsH: Köszönöm a választ. 

"Koncentráljunk inkább javaslom a Királyhágó térre, hátha azzal előrébb jutunk, csúsztatások helyett." 

Oké – a „csúsztatást” kicsit azért erősnek tartom; nem biztos hogy az érveim mindig találnak, de tételezzük fel egymásról a jószándékot. ;-) 

"Nem tudom, mi a gond azzal amit leírtam, de a telek történetét tekintve három telekből indultunk, amiből mára egy lett. Ezt vagy megértjük közösen, vagy nehéz lesz továbblépni."  

Akkor könnyű lesz: ugyanezt mondtam jómagam is fentebb. 

"Természetesen jelenleg egy telek, ezt senki nem vitatja, de a telek a környéken ebből adódóan teljesen szokatlan formájú, és mélységű."  

A telek most ugyanolyan mélységű és kis túlzással (remélem nem „csúsztatással” ;-) ) hasonló méretű, mint két szomszédja a Királyhágó téren (azaz: 6-7, 8-9. és 10, ha nem tévedek). A térképeken látszik, hogy mindhárom jóval nagyobb mint bármi a környéken – nem csak a „mi” telkünk, de a három szomszédos (igen, a „miénk” az L-alakkal még nagyobb lett, ez igaz). Ebből az egyiken egy hatalmas historizáló bérház áll (a mienket messze meghaladó beépítési sűrűséggel), illetve a gránitburkolatos csoda (Kanadai nagykövetség?.. nem biztos), ami tűzfalat mutat „felénk”. Mindenesetre a telek két- és háromtelek korában sem volt azonos súlycsoport a tágabb környezetével, de ebben nincs egyedül: ilyen a két szomszédja is. 

"A szöveg szerint a ház azért nem épül a telekhatárig, mert tűzoltósági felvonulási útvonal. Ez nem gesztus, hanem kötelezettség."  

Nem felvonulási út hanem tűztávolság, de persze nem lényegi a különbség. A lényegi különbség hogy a telekhatár alatt sem megy ki a széléig – ez már viszont gesztus. 

"Félreértesz, ha azt gondolod a be nem építés mellett érvelek. Ez egy (vagy több) építési telek, aminek nyilván városképi és minden egyéb szempontból az a normális állapota ha be van építve. A befektető nyilvánvalóan, és teljesen természetesen szeretne profitot maximalizálni. De ennek az eredménye lett száz-százhúsz évvel ez előtt az a túlépített pesti belváros amit oly előszeretettel ostoroznak a kiuzsorázott telkek miatt - amúgy teljesen jogosan - az építészek. Itt újratermeljük szépen a problémát?" 

Értelek, és ÁLTALÁBAN abszolút egyet is értek – de azért konkrétan ezt a beépítést szerintem nem lehet összehasonlkítani sem a Bank Centerrel sem a századfordulós – tényleg embertelen – bérkaszárnyákkal. Sűrű ez a beépítés – de messze nem annyira sűrű. Ráadásul pont jól is „viselkedik”: takarja a (kanadai?...) tűzfalat, jól távol tartja magát a két sarki lakóháztól (amiknek mellesleg főleg lépcsőházai vannak errefelé, de nem ez a lényeg), és igazán nagy az az udvar, ami marad. Még azt is megkockáztatnám, hogy nyári-tavaszi időben talán nem is változik a benapozás, de ez csak az én (jóindulatú) tippem. Ami talán tényleg sötét, az az irodaház saját kis nyomoronc belső udvara, de ez tűzfalra néz, mást tehát nem árnyékol le.

Szabad szemmel elkövetett (jóindulatú) becslésem szerint az új udvar légtéraránya a legjobb a Németvölgyi - Királyhágó - Kis János - Böszörményi négyszögben (nem számítva persze a Hollósy Simon utcát, hisz az köztér) - persze lehet hoyg tévedek. De az biztos, hogy MESSZE nem a bérkaszárnyák szintjén vagyunk. 

"Szerintem ez egy rossz terv."  

Szerintem meg jó. :-) És minél többet nézem, annál inkább tetszik. Ami kritikus, az a bazi nagy parkoló, ami nyilván jó nagy gépkocsiforgalmat generál majd itt reggel és délután.

kemtam
2009.08.22.
21:19

@mB: Játszod a naivát. Direkt kevered a körtét az almával, tizenöt-húsz évvel ezelőtt még létező állapotokra emlékezni képtelen vagy. Beszélgetni veled ezek után puszta időpocsékolás. A tervezőket meg csókoltatom, költsék gyógyszerre a honoráriumukat. És küldejenk majd belőle a naivkodó "tudatlankodóknak" is. A rendeletalkotó önkormányzat meg szarjon sünt!

Tudom, ezzel nem érek célt, de legalább tudatom, hogy a hülyék a másik oldalon vannak.

mB
2009.08.21.
23:37

Szeretnék segítséget kérni a fenti három hozzászóláshoz (az indulatokon túl :-) ):

- ez miért nem tekinthető keretes beépítésnek, illetve mennyiben felesel azzal?

- miért kéne alacsonyabbra venni valamelyik szárnyat – ahogy nézem, sehol nem magasabb a környezeténél (így, gondolom, az előírásoknál sem);

- miért bicskanyitogató a szabályozási terv, a ház miért „beépítési borzalom”?

- Miért „álca” a zöld a házon, miért „ócska PR” a zöld homi?

Köszönöm!

kemtam
2009.08.22.
01:15

@mB: Hogy miért ócska PR? Nos azért, mert attól még nem lesz zöld egy épület, hogy felfuttatjuk az üvegfalát repkénnyel. Mint ahogy attól sem, hogy a tetetjét bevetjük gyeptéglával. Attól még az marad ami: üvegirodaház. Mitöbb nem is létezik az a fogalom, hogy zöldhomlokzat. Ez csak egy hamis mentségtoposz a klasszikus anyaghasználat elsinkófálására. A keretes beépítést ugyan ne nem én említettem, de nézzük csak meg, hol is lenne ennek a tömbnek a kerete! Szerintem a Királyhágó tér és a Németvölgyi út vonalában - egy "házfalnyi" mélységig. És semmiképp sem odabent az "udvarban" - keresztben.

zapata
2009.08.22.
04:39

@mB: A két háború között már azzal fékezte az építési szabályozás a telekuzsorát, hogy zártsorú beépítésben max. 14 m beépítési mélységet engedett meg. Így alakult ki az a keretes beépítés, amiről kemtam beszél. A beépítési mélység korlátozása a háború után is országos érvényű volt, egészen a szabad rablás dicsőséges korszakáig, de több város építési szabályzata még ma is alkalmazza.

A szóban forgó torzszülött beépítés pedig nemcsak azért torzszülött, mert a területen kialakult keretes beépítést rugja fel a profitmaximalizálás érdekében, hanem azért is mert két telket épít úgy be, mint ha egy telek volna.

A szabályozási terv azért bicskanyitogató, mert az építési szabályozás egyik nemzetközi gyakorlatban elfogadott alapelvét rugja fel: azonos helyzetben lévő ingatlanokat azonos építési jogok illetnek meg. Civilizált országban nincsenek  egy házsoron belül alacsonyabb rendű telektulajdonosok és mellettük privilegizált telekuzsorás "ingatlanfejlesztő" tulajdonosok.

mB
2009.08.22.
11:45

@zapata: Köszönöm – bár őszintén szólva egyik hozzászólás sem válaszolt a kérdéseimre.

1.) a „zöldhomlokzat” – tényleg úgy érzem mintha ez valami misztikus köddé nőtte volna ki magát, mintha lenne egy „Zöldhomlokzati Hivatal”, ami dönt arról hogy az adott munkát elfogadja-e, vagy kamunak minősíti és visszazavarja a hátsó sorba, mondván hogy a megoldása „nem érvényes”. Mit jelent tehát a „zöldhomlokzat”? Mi az a kritáriumrendszer, aminek a fenti épület nem felel meg? (Nem költői kérdés, komollyan kérdezem.) Illetve: fenti változata miért fáj olyannyira többeteknek?

Amit én látok, az egy jellemzően üveghomlokzatos épület, ami elé bizonyos helyeken rácsos tartószerkezetre növényeket futtatnak, ami a) nyáron árnyékol, ezáltal kellemesebbé teszi a klímát, b) télen lehullajtja a levelét, így a nap melegét beengedi, szintén javítva a klímát. c) Emellett igen szép is – pláne az őszi színváltozások idején. Ez a napenergiahasznosítás passzív változata: szép is, jól is működik, olcsó is. És TÉNYLEG nem tudok arról, hogy puszta létével sértene bármilyen „jogvédett” elnevezést vagy akármi ilyesmit (miközben ismét megjegyezném, hogy CSAK a címben (ami a szerkesztőségtől is származhat) és a válaszolók felháborodásaiban olvasható a „zöldhomlokzat” kifejezés, a tervismertető nem „hivalkodik” ilyesmivel (már ha ez hivalkodás lenne).)

2.) A beépítés: nem nagyon ismerem a negyvenes évek egykori szabályozási rendjét, most viszont nyilván a mainak kell megfelelni, és ha rossz a szabályozás (rossz?...), azt nem biztos hogy ezen a házon kell elverni. A beépítés sűrűségét a felszíni és a térszín alatti beépítési százalék korlátozza, illetve a szintterületi mutató – ezeket a ház tudtommal betartja, sőt (mint a cikk kitér rá) ennél többet is tesz korábbi panaszok alapján.

A telek amúgy (a szöveg szerint) nem két, hanem egy telek, és nem tudom, hogy más szabályok vonatkoznának rá mint a környezetére. Az pedig nyilván nonszensz, hogy egy ekkora, ugyanakkor viszonylag ilyen kis utcai szakasszal bíró teleknek NE legyen udvari szárnya. Vagy ti hogy képzelnétek ennek a teleknek az ideális beépítését? 

BDzsH
2009.08.22.
12:59

@mB: A beépítés részére reagálnék.

Számunkra nem az a kérdés, hogy a ház betartja e a szabályozási tervet vagy sem, hanem az, hogy ez a ház egy rossz szabályozási terv alapján fog megépülni. Az biztos, hogy ma a jelenlegi szabályozásnak kell megfeleni, de az egész környék felépültekor érvényben levő szabályozás felhozása egyáltalán nem irreleváns, pláne összehasonlítva a maival, melynek az a tanulsága, hogy 70 évvel ezelőtt okosabbak voltunk. 

És igazán nem akarok demagóg, és sejtető lenni, de láttunk már olyat, hogy a gombhoz varrták a kabátot... tudjuk jól, hogy a befektetőnek sokmindent lehet.

A telek pedig amúgy nem két, hanem EREDETILEG három telek, a Királyhágó tér 6 (hrsz: 8265) és 7 (hrsz:8266), valamint a Németvölgyi út 26 (hrsz: 8263). Jelenleg ez utóbbi helyrajzi számát viseli az egész telek, de ebből nyomon követhető, hogy három telek egyesítéséből jött létre a jelenlegi L-alak.

Az pedig egyáltalán nem nonszensz, hogy ne legyen udvari szárny. Persze a befektető szemszögéből az, hiszen ő teljesen jogosan abban érdekelt, hogy minél több négyzetmétert alakíthasson ki a telken belül. De én, engedd meg hogy ne a befektető érdekeit tartsam szem előtt, és ne lelkesedjek ezért a kiuzsorázott beépítésért, hanem a környező lakosok életfeltételeit féltsem. Ez a beruházás ugyanis legalább a Királyhágó tér 5, Németvölgyi út 24 valamint a Hollósy Simon utca 11; 13; 15 lakásainak felét érinti közvetlenül, és a kelleténél negatívabb módon. Persze, lehet mondani, hogy az eddigi murvás parkolónál nem jobb e egy gondozott irodaépület, de azt hiszem a murvás parkoló és a 7 szintes belső szárny között azért van, vagy lehetne átmenet is, és a murvás parkoló nem takarja el a napot például.

Az ideális beépítés az lenne, ha követné a szomszédok beépítési mélységét, és az EGYESÍTETT telek belső részein gondozott parkot, vagy egy max fele olyan magas, tetőteraszos szárnyat alakítanának ki.

Remélem kielégítő a válaszom

BDzsHvaroskepp.blog.hu

kemtam
2009.08.21.
23:36

Egyszer már elcseszték ezt a teret, amikor 91-ben megépülhetett a gránitos borzadály a J.C. tér 8 alatti hatalmas őskertes nyaralóvilla helyére. Most meg jön ez a tömb?! Érdekes az is, hogy miközben kisvárosias(kódó láz)álmokat vizionál a XII. kerület, aközben ilyen multifunkci globálbeépítéseknek enged teret... Az meg hogy "zöldhomlokzat", csak egy ócska PR - tudjuk mindannyian.

Juteszembe, mi lett az ugyanide tervezett egykori Makovecz házzal?

zapata
2009.08.21.
05:04

A szabályozási terv egyszerűen bicskanyitogató! Amikor egy-egy utcaszakasz egyetlen telkére más szabályozás érvényes, mint mindkét oldali szomszédjára csak azért, hogy az L-alakú torzszülöttre egyesített két telek gazdája kétszer annyit kaszálhasson! Az önkormányzati mutyizás minősített esete, ami ráadásul jogszabálysértő is (OTÉK 7.§ (2) bek.). A két telket kizárólag azért egyesítették ilyen telek-torzszülöttre, hogy ne kelljen kialakítani hátsó kertet egyik telken se. Ezt a felháborító disznóságot zöldnek álcázni pedig egyszerűen cinizmus. Ugyanúgy, mint a tervtanács megállapítása, miszerint ez a beépítési borzalom "új minőséget hoz környezetébe".

BDzsH
2009.08.20.
18:20

Mintaszerűen tojik a környező keretes beépítésre. Lehet, hogy zöld, de ez a beépítés borzasztó, legalább lenne alacsonyabb az a belső szárny. Ez egy kapitálisan nagy tömb, kár lesz ha megvalósul, ha ott laknék, már a kártérítési igényemet fogalmaznám. Annak pláne örülni fognak a Hollósy Simon utcaiak, ha éttermeket raknak a hálószobáik alá.

csipoficam
2009.08.17.
21:22

ez tűzvédelmileg megfelel?

epiteszikon
2009.08.18.
09:15

@csipoficam: tűzvédelmileg csak akkor, ha a 300 ezer, vagy 30 ezer köbméterből kivonjuk az okszigént, teccik érteni? 

mB
2009.08.17.
16:35

Már nagyon jót jelent, ha csak a fenti két probléma vetődik fel a házzal kapcsolatban. Az első (szerintem szőrszálhasogatás ;-) ) pusztán megfogalmazásbeli, és nem sok szót érdemel, hiszen a homlokzaton növény lesz, tehát zöld – ha a „zöldhomlokzat” mint szakszó mást jelent (ami így a címen kívül sehol nem szerepel egyébként), akkor bocs, de az épület értékéből nem von le. A zöld szépen kerül a homlokzatra, jól szolgál árnyékolóként – és NEM azonos az ablakpárkányon növő növénnyel, mert – mint a szöveg kitér rá – az üvegfelületek ELÉ kerül egy réz (vagy milyen) rácson felfutva. 

És igen, ez szerintem életszerű és működőképes – és mivel irodaházról van szó, feltételezhető hogy az épületfenntartáshoz ennek a gondozása is beltartozik majd. Ami azért véleményem szerint nem túl nagy meló, úgyhogy simán működőképesnek tűnik. És szép is. Ahogy dícséretesnek tartom azokat az apró gesztusokat, amiket a ház az ismertető szerint a szomszéd kertjei, stb. felé tesz. Szurkolok az épületnek.

 

epiteszikon
2009.08.17.
17:00

@mB: Bocsánat a terv nagyon JÓ. És magam is szurkolok hogy megéépüljön. Csak a vegetációt jellemeztem. De épüljön meg. !!!

epiteszikon
2009.08.20.
14:06

@mB: ha egy házat úgy vezetnek fel, ha az a hívószava, hogy zöldhomlokzat, akkor az ott egy lényeges elem. A ház jó, akárcsak a beépítése, ahogy azt írtam is, nekem csak a ZÖLD homlokzat megnevezés szúrja a szememet. Az ugyanis nem egyenlő pár kirakott virágládával. Ezt a részét mellesleg a kormányzati negyed kapcsán is nagy-nagy homály fedte, igazából nem lehetett tudni, pontosan miképpen képzelték el? A zöldtetőnek és a zöldhomlokzatnak az épület hőháztartásában szerepet szánnak. Itt nincs semmi szerepe.

A látványtervek sok mindent elbírnak, ha a zöldet leszednénk a fotókról egy sima üvegfalas irodaházat kapnánk, ami lényegesen kevesebb figyelmet generálna.

mB
2009.08.20.
16:57

@epiteszikon: A szövegnek CSAK  a címében szerepel a zöldhomlokzat (így egybeírva – és elképzelhető hogy ez a szerkesztők címadása), máshol idézőjelben vagy külön írva szerepel, innentől pedig ez csupán annyit jelent, hogy zöld, még akár azt is jelentheti hogy valaki zöldre festette, mondjuk. Amire ki akarok lyukadni, hogy nekem fogalmam sincs hogy létezik-e a „zöldhomlokzat” mint szakszó, és hogy az mit is jelent (az általad hivatkozott oldal is „függőleges kertről” beszél).

Jelentsen amúgy a fenti fogalom bármit, jelen épület annyit mond magáról, hgy a homlokzata zöld, és ennek eleget is tesz. Ráadásul szépen teszi.

"A zöldtetőnek és a zöldhomlokzatnak az épület hőháztartásában szerepet szánnak. Itt nincs semmi szerepe."

Már hogyne lenne: árnyékol. Nagyon egyszerűen, esztétikusan és olcsón. 

"ha a zöldet leszednénk a fotókról egy sima üvegfalas irodaházat kapnánk, ami lényegesen kevesebb figyelmet generálna." 

Igen, és ha az Empire State Buildingről leszednénk pár szintet akkor alacsonyabb lenne, ha a Balatonból kivennénk a vizet, akkor meg nem lenne tó. De szerencsére az Empire State Building magas, a Balatonban van víz – ezen a házon meg növény, és nem tudok róla hogy bárki le akarná szedni. Szerintem ez jó.

Amúgy tényleg nem értem a kritikád lényegét: NE legyen rajta zöld? MÁSHOL kéne lennie? Máshogyan? Nevezze magát máshogyan? Vagy mi a probléma?... 

Gyulai István
2009.08.17.
14:49

bocs az ünneprontásért, de ez amellett, hogy valóban jó a beépítés és igen szépek a látványtervek, szerintem nem ZÖLD homlokzat. Ez kb az a megoldás, mint amikor futónövényt teszünk ki az ablakpárkányra. A tiszta üveg homlokzat miatt a zöld homlokzat eleve kivitelezhetetlen is lenne.

Érdemes megnézni a francia Patrick Blanc Vertical Garden oldalát, de a legszemléletesebb talán az párizsi Branly Múzeum általa készített zöld homlokzatának fotói. Itt a függőleges felületre történik a kiültetés és külön vízrendszer gondoskodik a szabályozott öntözésről. Ez a megoldás valóban zöld homlokzatként működik, annak minden előnyével (párásítás, napvédelem, hőszigetelés...stb, miközben az üvegablakok szabadon maradnak. A látványról már nem is beszélve.

epiteszikon
2009.08.17.
15:59

@Gyulai István: Megboldogult Önkormányzati Negyed majd minden pályázata zöld színben pompázott. De ez a futónövény koncepció kicsit nem életszerű.

 Ekkora felületen......sok görcsölés, és egy bokor a paerkban "zöldhomlokzatgyilkos".

Új hozzászólás
Helyek/Városépítészet

WEKERLETELEP // Egy hely + Építészfórum

2020.10.28. 14:46
00:06:33

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk