Épületek/Lakóépület

Zöldtetős családi ház Pécsett

1/28

?>
?>
déli homlokzat
?>
déli homlokzat
?>
délkeletről
?>
déli homlokzat részlet
?>
déli homlokzat részlet
?>
déli homlokzat részlet
?>
déli homlokzat
?>
déli homlokzat
?>
délkeletről
?>
nyugati homlokzat
?>
nyugati oldal részlet
?>
nyugati homlokzat részlet
?>
emelet, nyugati oldal
?>
fszt, fürdő ablak
?>
zöldtető északról
?>
zöldtető
?>
zöldtető
?>
északi udvar
?>
északi udvar
?>
északi udvar
?>
északi udvar
?>
északi udvar belső
?>
északi udvar belső
?>
északi udvar belső
?>
emeleti erkély
?>
emeletről földszintre
?>
pécsi családi ház, déli homlokzat
1/28

Zöldtetős családi ház Pécsett
Épületek/Lakóépület

Zöldtetős családi ház Pécsett

2007.09.05. 09:14
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Pécs, Magyarország

Építészek, alkotók:
Keller Ferenc

Vélemények:
2

Stáblista

Építész tervező: Keller Ferenc Építész Stúdió Kft.

Építész munkatárs: Várkonyi Andrea

Belsőépítészet: Resszer Mária

Statika: Hernád Attila - Tihanyi Halmos és Tsa

Gépészet: Oltvai Tamás - Oltvai Gépész Stúdió

Elektromos: Oláh Andors -Ovill Kft.

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

A természetből kiszakított részt csupán kicsit átértékelve, átfogalmazva, viszont a természeti közeget - mint a hely szellemét legerősebben meghatározó részt - kiemelten kezelve olyan házat létrehozni, mely mindennek megfogalmazott eleme, "visszaadás" a természet számára… ez a cél.  

1/28

Helyszín
A tervezett beépítés helye a Mecsekoldal déli lejtője. A Bárány út és a Székely Bertalan út által határolt terület enyhén beékelődik a hegyoldal viszonylag összefüggő zöldfelületébe. A telek dél-keleti irányban lejt, a lejtés irányában szép kilátás nyílik az alattunk elterülő városra. Növényzete a korábbi földmunkák és támfalépítések után nem számottevő, cserje-bokor alig található, egy–két, kiöregedett, értéktelen fa van csak a telken.

délkeletről
4/28
délkeletről

A közvetlen környezet három oldalról beépített, északi és keleti oldalról sorházakkal, nyugati és északnyugati irányból családi házakkal. A délre fekvő telek, még beépítetlen. (volt)

déli homlokzat
8/28
déli homlokzat


Beépítés
A tájolásból és lejtésből adódóan az épület a telek északi oldalára került, így viszonylag nagyobb összefüggő terület maradt a kert számára. Az „U" alakú kompozíció, egy védett (intím) belső udvart keretez, amely késő tavasztól kora őszig hűvös, árnyékos átriumként tud működni. Maga az épület felvállaltan a domboldal, a terep részeként kíván megjelenni. A természetből kiszakított részt csupán kicsit átértékelve, átfogalmazva, viszont a természeti közeget - mint a hely szellemét legerősebben meghatározó részt - kiemelten kezelve olyan házat létrehozni, mely mindennek megfogalmazott eleme, "visszaadás" a természet számára... ez a cél.

nyugati oldal részlet
12/28
nyugati oldal részlet


Architektúra
A „terepalakulat", mint szubjektív vízió, legerőteljesebben a tömegformálásban érhető tetten. Az északi telekhatáron, kihasználva a meglévő többméteres szintkülönbséget, mintegy a szomszédos (magasabban fekvő) terepszint folytatását képezi a tördelt felületű „tető", s ez alá épül be a ház. A környezettel való azonosulás természetesen nem lehet didaktikus, csak bizonyos karakterjegyek ismerhetők fel, amelyek segítségével a vízióból „anyagi" lesz. Ezek közül a zöldtető könnyen értelmezhető utalás.

északi udvar
20/28
északi udvar

A külső falak burkolatánál használt, élére állított (kant) bontott tégla - elemmérete, felülete, változatossága által - igyekszik elkerülni a túlságosan művi, steril, „újszerű" megjelenést.

északi udvar
22/28
északi udvar


szöveg: Keller Ferenc; fotók: Polgár Attila és Batár Zsolt

Vélemények (2)
építtető
2020.04.13.
08:29

Alaprajz, belső képek?

építtető
2020.04.13.
11:07

@építtető: Ja, közben megtaláltam.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk