Közélet, hírek
1000 válaszadó szerint a Múzeumi Negyed!
2014.02.19. 12:48
A Városliget+ független szakértői csoport alternatív javaslatainak publikálása után megkérdezte a széles szakmai és laikus közönséget is arról, hogy mit gondolnak Budapest legnagyobb kulturális beruházásáról. Helyzetjelentés az ezer válaszadó után az eredményről.
A csoport összesen hét kérdést tett fel a nyilvánosságnak saját alternatív koncepciójának és a Projektiroda elképzeléseinek ismertetését követően. A kérdések kitöltési lehetőségét több felületen és magában a magyar nyelvű preziben is meghirdettük. A hét kérdés közül négyet kötelezően megválaszolandóvá tettünk, további hármat csak annak kellett kitöltenie, aki egyáltalán valamilyen szinten (akár a hivatalos Liget Budapest, akár az alternatív Városliget+ anyag nyomán) elképzelhetőnek tartja, hogy a Városligetbe Múzeumi Negyed fejlesztés induljon meg. Ahogyan az első kérdésre adott válaszokból látszik, ők voltak a kisebbség. Az elemzést most a kötelező és az opcionális válaszok bontásában tárgyaljuk, a csillaggal jelölt kérdések voltak a kötelezőek.
1. Egyetért-e a Liget Budapest koncepcióval, melynek révén eddig máshol működő múzeumok a Városligetbe kerülnek?*
Rögtön az első kérdésnél egyszerű többségben kerültek azok, akik egyáltalán nem értenek egyet azzal, hogy a Múzeumi Negyed kijelölt helyszíne a Városliget lett. Ám beszédes az alig néhány százalékkal lemaradó tábor számaránya is, akiket elsősorban a projekt túlzó volumene zavar. Mindössze 8%-ban vannak olyanok, akik támogatni tudják a Liget Budapest ma ismert hivatalos verzióját.
1/8
1. kérdés (kötelező)
1. kérdés (kötelező)
2. Egyetért-e azzal, hogy a Liget jelenlegi zöldfelületein megjelenjenek új épületek?*
Elsöprő (90%-os) többség gondolja úgy, hogy ha mégis a Városligetben történik meg a fejlesztés, akkor erre meglévő zöldfelületet nem szabad felhasználni.
2/8
2. kérdés (kötelező)
2. kérdés (kötelező)
3.Egyetért-e azzal, hogy az új múzeumok feltétlenül újonnan építendő épületekbe kerüljenek?*
Ennél a kérdésnél mi arra voltunk kíváncsiak, hogy mi a múzeumfejlesztésekről az általános vélekedés? Vajon tartja-e magát az a Projektiroda által képviselt koncepció, hogy az új múzeumoknak feltételenül új, kortárs, ikonikus, jelszerű épületekben kell helyet adni, vagy valamiféle épületújrahasznosítási, városrehabilitációs trend látszik-e kibontakozni. Várakozásainkat is meghaladta az erre adott válasz: csaknem a válaszadók kétharmada gondolja úgy, hogy egy ilyen fejlesztésnek elsősorban a városban lévő alulhasznosított épületek és területek revitalizációja lenne a fő feladata.
3/8
3. kérdés (kötelező)
3. kérdés (kötelező)
4. Egyetért-e a Hősök tere aláépítésével?*
Fel kellett raknunk ezt a kérdést, mert a munkacsoporton belül is sok vita volt arról, hogy a megfeneklett Szépművészeti Múzeum felszín alatti bővítés után lehet-e, szabad-e ilyen megoldásokban gondolkodni. A válaszokból kiderül, hogy a mértéket, és bizonyos feltételeket tartva ez a lehetőség nem kizárt, a válaszadók viszonylag progresszíven viszonyultak ehhez a kérdéshez.
4/8
4. kérdés (kötelező)
4. kérdés (kötelező)
5. Egyetért-e azzal, hogy minél kisebb épített volumen jelenjen meg felszín felett, és az erre alkalmas funkciók felszín alá kerüljenek?
Ez a kérdés már nem volt kötelező, mivel feltételezi azt, hogy a válaszadó elképzelhetőnek tartja a városligeti helyszínt a beruházásra, mégis több mint 950-en adtak választ. A válaszadók 19%-a nem ért egyet a zömében a felszín alatti építkezéssel, a többiek teljesen vagy csak bizonyos feltételekkel, de támogatják ezt a megoldást, e kérdésben majdnem két egyenlő részre oszlik a tábor a kissé óvatosabbak és körültekintőbbek kis mértékű előnyével.
5/8
5. kérdés (opcionális)
5. kérdés (opcionális)
6. Egyetért-e azzal, hogy a park tervezése csak az építész pályázatok eredménye ismeretében kezdődik majd meg?
Ez a nem kötelező kérdés hozta a legegyérteműbb eredményt. A válaszadók 95%-a nem ért egyet azzal, hogy a park tervezésére csak az építészeti pályázatok ismeretében kerüljön sor.
6/8
6. kérdés (opcionális)
6. kérdés (opcionális)
7. Egyetért-e azzal, hogy az épületenként külön tervpályázat legyen?
Az opcionális kérdésre adott válaszok kétharmada a terület egységes koncepció mentén történő megtervezését többre tartja, mint az egyedileg épületenként kiírt pályázatokat, amely azt erősíti, hogy a nagy többség hisz abban, hogy ez a terület zöldfelületével és épületeivel együtt egyetlen, megbonthatatlan egységet képez, amelynek egységes koncepció mentén történő tervezése kívánalom.
7/8
7. kérdés (opcionális)
7. kérdés (opcionális)
Természetesen ez a rögtönzött közvéleménykutatás nem tekinthető reprezentatívnak metodikai okok miatt sem, de úgy gondoljuk, hogy 1000 ember válasza már így is igen jó sorvezetőt adhat a döntéshozók kezébe arról, hogy a közvélemény hogyan viszonyul a projekthez. A munkacsoport tagjai a visszaigazolások alapján úgy vélik, hogy nem jártak rossz nyomon az alternatív koncepcióval. Ezekkel a sorokkal ajánljuk az eredményeket a Projektiroda, és a döntéshozók figyelmébe.
14:14
Köszönöm.
Még egy utolsó kérdés: Teljes területről (GFA) vagy vetületi területről (footprint) beszélünk?
Még egy, legkésőbbi info:
"The Union of International Associations (UIA) is a research institute and documentation centre, based in Brussels. It was founded over one hundred years ago, in 1907, by Henri La Fontaine (Nobel Peace Prize laureate of 1913), and Paul Otlet, a founding father of what is now called information science.Non-profit, apolitical, independent, and non-governmental in nature, the UIA has been a pioneer in the research, monitoring and provision of information on international organizations, international associations and their global challenges since 1907."
Minden jót
20:15
Ismételten köszönet.
Nem feszegetem tovább azon szituációt, mely nekem a „bökkenő”-t jelenti.
(Tudom, hogy hazai politikai rendszerünk még kivánni valót hagy maga után. Biztosithatom, hazánk nem egyedűlálló ebben a vonatkozásban.Az itteni körűlményeket illetően, „rémtörténetekkel” tudnám Önt szórakoztatni! Valamilyen furcsa etikai problémát érzek akkor, mikor egy szakmai szervezetet képviselő, választott /vagy kinevezett????/ alelnöke egy kormány funkciót betöltő és /bizonyos??/ hatalommal rendelkező – személyes ismeretség alapján vagy annak segitségével – politikussal szándékos/véletlenszerű(?) magánbeszélgetést folytat. Ha mind úgy igaz, mint olvasom, akkor itt egy meglehetősen tisztességes nagyságrendű beruházásról volna szó. Egy magán beszélgetés folyamán, nyilvánosság bevonása nélkűl/annak későbbi bevonásával, olyan téma is sorra kerűlhet, melynek segitségével bármelyik fél előnyhöz juthat.Az „előny” kölcsönös, mindkét félre azonos értékű lehet. Itt van a „conflict of interest”. Ha a beszélgetés kezdeményezése „felűlről” jön, akkor „influence pendling”. Nem a munkacsoportra utaltam/ utalok, hiszen az a magánbeszélgetés után lett megszervezve. Annak létrejöttéről a nyilvánosságot tájékoztatták. Két csoport nyilvános egyeztetése teljesen jogos, világos és logikus. A legjobb s legőszintébb szándékot feltételezve, előzőkben taglaltak azon esetek, melyeknél „lemondás” lehetséges /kényszerithető.)
Számait vizsgálgatván: A Hősök Tere-t és határoló épületeit, mint nem parkterületet számitván, mindazon épületeket, melyeket Önök is lebontottak/kihelyeztek, eltávolitván s a parkot a Dózsa György út beépitési vonaláig kiterjesztvén, nem maradna még beépitési terület, mely a „közpark” definicióját, illetveszázalékos arányát kielégitné? Én akárhogyan használom AutoCAD programom területszámitási parancsát (többször is s meglehetősen pontosan - „Pline” – határvonalakkal), mindig marad valamilyen meglehetősen tisztességes „beépitési(?)”felület. Bizonyára valamit rosszúl értelmezek.
Kellemes vasárnapot!
07:17
@lszb: Jelenleg a Felvonulási tér és a Hősök tere is része a közparknak, zöldterület jogi kategóriában van. Vagyis jogilag nincs feladva az a szituáció, amelyet a szovjetek ideiglenes repülőgép leszálló pályája okozott a Városligetben, hanem annak történeti határai szerint van kezelve a park jogi lehatárolása. Vagyis a helyszínen nincs több beépítési lehetőség az 5%-os kereteken és a zöldterület határain belül. Kívül lenne még hasznosítási lehetőség (Andrássy úti villák, Hermina úti villák, Ajtósi Dürer sori szellemházak.)
16:31
Legyen úgy, akadékoskodok.
Válaszát tiszteletben tartva, engedje meg, hogy továbbra is kérdéseket tegyek fel.
A Munkacsoport, ha jól értettem, független s tagjai „magánvéleményüket” fejezik ki, ugyanakkor valamilyen organizációnak s testületnek tagjai is és konzultálnak (ha jól értettem személyes ismeretséget is igénybe vévén) azon személlyel, aki valamilyen ellenkező álláspontot képvisel. Értem és követem a számok és érvek harcát, de sajnos mellőzöm a lényeg és az elvek pontos meghatározását. Ezen fórumon erős s meglehetősen negative álláspontok képviseltettek, mind a témát mind a „hatalom” viselkedését illetően. Amikor egy jelentős pozicióba választott illető egy másik jelentős pozicióban lévő s bizonyos hatalommal rendelkező illetővel személyes kapcsolatba lép, azon cselekedet (lobbying) irányitottá válik, függetlennek nehezen mondható.(Mindez törvényes, legyen a kezdeményező egy regisztrált lobbyist és legyen egy teljesen „közömbös” pozicióban.) Történjen mindez az ellenkező felállitásban, akkor az „influence pendling” és „conflict of interest”-ként könyvelhető el. (Mind fentieket csupán azért irom, mert ilyen és hasonló cselekedetek – általában – kettős lemondásokban végződhetnek azon orzágokban, melyekre, mint példákra oly’ sokszor hivatkoznak.)
Kérte, hogy adjak egy linket az emlitett cikkeket illetően. Sajnos, nem vagyok képes ezen válaszadásra. Van egy website – „közélet” – melyen, cikkeket, véleményeket és interview-kat tesznek közé, adataimat onnan veszem.
A UIA licence-t illetően: lévén, hogy én is érdekeltté váltam azon licence megszerzésében, kapcsolatba léptem régi főnökömmel, aki a RAIC-n keresztűl Canada képviselője volt az emlitett szervezetnél. Érdeklődésemre az alább betett idézettel- idézet részletekkel válaszolt.
“The International Union of Architects (Union internationale des Architectes, or UIA) is an international non-governmental organization that represents over a million architects in 124 countries.[1] The UIA was founded in Lausanne,Switzerland, in 1948. The General Secretariat is located in Paris. It is recognized by most United Nations agencies as the only association in its field, including UNESCO, UNCHS, ESOSOC, UNIDO, and the World Health Organization, as well as the WTO. The current president is Albert Dubler from France.”
“The organization also manages international competitions for some of the most important spaces of our age as well as attempts to improve human habitats through architecture and technology.”
“The UIA is a managerial and not a licencing body; it represents architects from all over the world.”
Most én kérném önt tisztelettel: Lehet, hogy azóta változások voltak,tudna adni egy linket azon paragrafusra/departmentre, ahol ez a regisztráció/licencing történik. Ha valójában van ilyen, akkor – lévén, hogy sok kűlföldi munkában veszek részt – én azonnal regisztrálni próbálnék. Ismételten tisztelettel.
16:50
@lszb: Nem, de tényleg nem akadékoskodik. :-) Mondja már meg kedves János, ha amúgy van egy csoport, amely akar egy másik csoporttól vagy magától a hatalomtól valamit, akkor nem a világ legtermészetesebb dolga az egyeztetés? Vagy mondjuk más országokban csak a kézjelek, a füstjelek és az arcmimika a megengedett eszközök, netán az médián keresztüli üzengetés? Nem tudom, tényleg régen jártam már külföldön, van egy fél éve is, lehet hogy azóta sokminden változott. Mindenesetre a véleményéből az tényleg eléggé szembetűnő, hogy ön nagyon messze került a magyar valóságtól és ez nem csak földrajzi értelemben, de kulturálisan is így van. Regisztrált lobbista? Nagyot mosolyogtam most ezen a kedves, naív, egész biztos jó szándékú felvetésen. Kanada túl messze van. Nagyon-nagyon messze. És szerintem adjon hálát a Jóistennek, hogy ez így van. Befolyással való űzérkedés? Mi lennénk a legboldogabbak, ha egy alulról jövő kezdeményezés nyitott fülekre találhatna személyes kapcsolatok nélkül is a közszolgák szintjén. Külön megnyomva a közszolga szót, és direkt nem használva a minisztert, csak azért is mert itt ennek nincs átérzett jelentéstartalma. Ha egy szakmai kamarának, egy civil szervezetnek bármiféle súlya, az egyeztetéseknek kialakult rendje, nyoma, hatása lenne. Ne ilyedjen meg: nincs így. Nem is volt talán soha. Az elmúlt 60 évben biztos nem. Itt nem. Talán még emlékszik. Na azóta, bármikor ment innen el, semmi nem változott.
A licensz kapcsán meg tökéletesen félreértett. Az UIA egy általa ellenőrzött pályázat lebonyolításáért (managing international competition) kér egy szekérderéknyi pénzt és az az UIA licensz jogdíj (és nem engedély, jogosítvány) amiről beszéltem. Nyugodjon meg, ezt nem Önnek kell kifizetnie, nem is magának kell megváltania. Erre itt vagyunk mi, magyar adófizetők.
23:22
Végig hallgattam a fuga rádióban készitett reportot. Két dolog ütötte meg a fülemet professzor úr (remélem, hogy jól értek még magyarúl!).
Az egyik: úgy tünik, hogy korábbi feltételezésem helyes volt. Az állambiztos valamilyen formában része jelen akciónak, azaz a független munkacsoprt tevékenységének. Igy van mindez?
A második: Kétszer hallottam a "világszinvonal" kifejezést. Mi a különbség az "ikon" és a világszinvonal között? ( A világszinvonal az égész koncepcióra vonatkozott, beleértve a múzeumokat is ha csökkentett alapterülettel is, de...)
Őszintén nem akadékoskodok, csupán tisztelettel felvilágositást kérek.
06:44
@lszb: Ó, hát tudom én, hogy nem akadékoskodik. :-)
Az "állambiztos", aki egyébként kormánybiztos jelen "akciónak" annyiban része, hogy egyeztettünk vele sokszor (ez baj?) és bátorította az alternatívák nyilvánosságra hozatalát, amelyet pozitívan értékeltünk. Ezt egyébként le is írtuk a koncepciót ismertető cikkünkben, eddig sem volt titok. Netán nem olvasta? A koncepciót amúgy is nyilvánosságra hoztuk volna, de ezt a kompromisszumkészség jeleként értékeltük.
A világszinvonal kifejezés abban az értelemben hangzott el, hogyha bármi kerül is a világ első közparkjába, annak világszínvonalúnak kell lennie. Valami lehet világszínvonalú akkor is, ha nem "jel", hanem éppenséggel visszafogottságával, puritanizmusával hódít. Sőt ma véleményem szerint ez jelenti a világszínvonalat. Sőt maga a park is lehet(ne) világszínvonalú. Megérdemelné. Akár új épületek nélkül.
15:40
@bardóczi: Vigyázzatok a kompromisszumokkal, kedves Sándor. Komoly erényei vannak a terveteknek, de pl. a Rákosrendező bevonása egy közepesen csorba gallyvágó ollóval is lenyisszantható róla. És lefogadom, hogy a föld alatti múzeumok "építészeti hangsúlyai" ki fognak lógni a földből, becslésem szerint 23-25 méter magasra :-). A Pecsát pedig lebontják, de valahogy mégiscsak oda fog kerülni az Építészeti vagy a Néprajzi Múzeum. Mert hogy olyan levegősen ül ott a Nagyrét fölött és amúgy is, az XY DLA által szorgalmiból megtervezett gyönyörűség ott lobog legszebben a maga letisztult módján.... Ha megegyeztek félúton, szétszednek benneteket, Sándor, semmi nem marad a tervetekből. Amögé bújva, a pozícióban megerősödött Baán László saját képére formálja majd a jószándékotokat. Mert aki a hatalomban ül, annak a számára minden kompromisszum egyenlő egy újabb győzelemmel. Ti pedig, mintegy öt évre szóló, jól fizetett, később referenciaként felhasználható megbízással a tarsolyotokban, meglehet, épp az ellenkezőjét fogjátok csinálni, mint amit most hirdettek.
17:00
@Pákozdi Imre: A koncepciónk a Rákosrendező és a Millenáris (avagy egyéb alternatív helyszínek) nélkül nem működik, ha valaki azt lemetszi róla, az már nem ez a koncepció lesz, és nem adjuk hozzá a nevünket. Én biztosan nem. Ahogy ahhoz sem, hogy a Pecsa helyére bármi is épüljön zöldfelületen és azt kiszolgáló infrán (amely maximum pavilon) kívül. Mi leraktuk a cölöpöket, ehhez ragaszkodunk. Kínáltunk kompromisszumot, ez szerintem meg is lepte a Projektirodát, mert ilyen nem szokásos a magyar rögvalóságban. Ez azonban részemről például a legtávolabbi pont, ahová én még el tudok menni. Mi megtettük a tétjeinket, a másik félnek kell/lehet közeledni ehhez, hogy találkozzunk. Mi ezeknél a cölöpöknél várjuk őket. Ha számít valamit a szavam, akkor itt szentül meg tudom ígérni, hogy én erről a pontról nem mozdulok, hacsak nem visszafelé, egy radikálisabb irányba. Nem engedi az a szakmai tisztesség, amit magamra nézve kötelezőnek érzek, nem engedi a Városliget sorsa iránt érzett felelősségem sem. Remélem ez világos nyilatkozat volt.
19:39
@Pákozdi Imre: "És fogadom, hogy a föld alatti múzeumok "építészeti hangsúlyai" ki fognak lógni a földből, becslésem szerint 23-25 méter magasra :-)"
20:23
@Lazzlo: Igaza van, javítottam :-). Lefogadom...
20:36
@Pákozdi Imre: Lesz az 26 is. Csak nem képzeli, hogy a föld alá fognak építkezni??
09:41
@bardóczi: Nehéz fogós kérdés ez a kompromisszum dolog.
A kompromisszum kikényszerített megegyezés, egyenlőtlen helyzetű felek között.Az egyik félnek balta van a kezében, a másiknak egy rövid bot. A rövidbotosnak kell a baltással addig eljutnia, hogy legalább mindkettőjük kezében azonos fegyver legyen és akkor lehet egyenlő eséllyel párbajozni.
Az is tudott dolog, hogy baltája tudatában a baltás nem fog lehajtott fejjel távozni a párbaj helyszínéről és beismerni, hogy neki nincs igaza. Az ügyes rövidbotos megteremti a lehetőséget, hogy a baltás új igazságokat leljen magának és magától letegye a baltát.
Az más kérdés,hogy a”meggyőző” vagdalkozás közben, melyik testrészét vágja le a baltás a rövidbotosnak,( aki legfeljebb csak kék foltokat tud hagyni a botütéseivel), mert fél kézzel, fél lábbal még el lehet élni, fej nélkül viszont nem.
10:06
@FenyvesiHK: A kompromisszum-dologban vitatkoznék:
"A vitákban a kompromisszum a vitarendezés egy olyan formája, ahol az eredeti célokból vagy kívánságokból kommunikáción és a többszörösen megváltoztatott feltételek kölcsönös elfogadásán keresztül alakul ki a megegyezés." (wiki)
A jelen helyzetre jó lehet elvileg a baltás párhuzam, ámde a mérleg serpenyőjében másik oldalként ott a közakarat, a jogszerűség, tisztaság érvrendszere - ennek prezentálására volt klassz eszköz úgy az alternatív tanulmány, mint a mögé álló emberek tömege.
Apró észrevétel, a kompromisszum-kultúránkhoz: a hazai építészeti közvélekedésben a kompromisszum szó sajnos valóban a fenti egyenlőtlen, elv-feladós behódolást jelenti (holott arra van másik szavunk: megalkuvás), míg nyugateurópai beszámolókban, személyes beszélgetésekben ez szinte kivétel nélkül a tervezési folyamat természetes és okosan kezelt velejárója: a másik meghallgatása, az érvek feldolgozása és az arra való reagálás: az együttműködés (és a "másik" után nem véletlenül nem írtam sem "másik felet", és pláne nem "ellenfelet": egy építési folyatabnak elvileg és alapvetően minden résztvevő azonos oldalon áll: az építés oldalán). Csodás látni a sokrésztvevős projekteket, amiknek mint folyamatoknak az építész nem diktátora, de levezénylője és egyben felelőse is.
Ezért is tarton Sándorék akcióját nagyon európainak - persze hogy a feltételek messze nem ideálisak és nem egyenlőek, mégis: egy párbeszédhelyzet állt elő, amiben most a másik érintett (szakemberek köre, rajtuk keresztül a városlakók) hallatják a hangjukat, akik szintén érzik a dolog felelősségét - ha apró lépésekben, de volt már ilyesmiben siker Budapesten, például a biciklis közlekedés apró sikerei. Persze hogy nincs garancia a valódi párbeszéd elindulására, de a remény, az esély már megvan rá - és ha elmarad, ezek után azt már nem lehet csendben, a fű alatt múzeumdömpingezni.
11:40
@FenyvesiHK: Az építészek, a tíz éve tartó hét szűk esztendő után, tényleg építeni szeretnének, Baán pedig kinyitotta nekik az építőkocka-raktárt. És belőle kinézik azt, hogy végighajtja a pénzt, a pályázatokat, az engedélyeket, miközben az enervált és elképzelés nélküli városvezetésből nem (abból amúgy én se, semmit. Még egy paplanszagú, "na ne…" -szerű tiltakozást sem.) Ugyanakkor, a tét nagyon magas, és tulajdonképpen alkudhatatlan: a Városliget tönkretétele. Kompromisszum ezért nem a helyszín, hanem a - megengedem, jó - szándék máshol történő megvalósításában születhet...-ne, ha a kompromisszumok felelősének kijelölt Baán alkalmas lenne a kompromisszum-kötésre. De megint csak "nem": úgy tűnik, nem alkalmas, nyilván mert ő a Szépmű bejárati timpanonja fölé kapaszkodva, a múzeumait akarja majd látni. Ezért aztán a gazdák részéről szükségeltetik a beavatkozás.
14:45
@mB: Bocs, valóban kiszóltam a fejemből és túl általánossá tettem a kompromisszum fogalmát. Az jó esetben valóban egy pozitív folyamatot jelöl. Az építészprofesszorok kedvenc mondása egy jól sikerült házra: a jó épület a legjobb kompromisszum megtalálása az építésben közreműködők részéről. És ez így is van.
Itt most sajnos messze nem erről a kulturált és demokratikus változatról van szó. Én most konkrétan erre a Ligetet érintő Dávid és Góliát harcra gondoltam, az alternatív terv kidolgozóit próbáltam nyerő helyzetben elképzelni és azt, hogy mi érheti őket az odáig vezető úton….A kompromisszum szó is csak azért merült fel, mert az alternatív terv készítői használták először.
A kompromisszum és megalkuvás között kifeszített kötélen meg kötéltáncolni kell és nem leesni ez is biztos.
07:11
@FenyvesiHK: Nos ehhez csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy a Dávid és Góliát történet vége ismeretes.
07:58
@bardóczi: Amen
20:56
A Városliget+ munkacsoport 4 tagja (Eltér István, Herczeg László, Pásztor Ádám és jómagam) ma a FUGA rádióban beszélgettünk a koncepció születésének körülményeiről és a reményeinkről Ránki Júliával. A beszélgetés ezen a linken a FUGA rádió hangtárából elérhető (nem tudom meddig.)
http://mediatar.gtk.hu/fuga/mp3/RJ_20140221_14_15_liget.mp3
16:08
Elsősorban köszönöm a fáradozást s az időt töltvén a részletes magyarázatra.
Sok mindenre választ kaptam, sajnos néhány olyan pontra, mely a teljes kép megértéséhez szükséges lenne, nem.
Szó sincs kötekedésről csupán az itteni/fórumi irások valamint az otthoni sajtóban megjelenő irások közötti alapvető ellentmondások tisztázására szeretnék képet kapni.
Valamelyik jelentős hazai ujság cikkben, röviddel ezelőtt olvastam, hogy a pályázat nemzetközi lesz és csak hazai szakemberek résztvételével helyesebben bevonásával lehet kűlföldinek azon résztvenni. Nem vagyok jogi szakértő, de nemzetközi pályázatokat az UIA kell jóváhagyja még akkor is, ha az ötletpályázat és a feltételek még akkor is s máskor is betartandók.
Amikor arról ir, hogy X, Y és Z –et idevezénylik, akkor arra utal, hogy a pályázat meghivásos lesz? Sajnos nekem nehéz megérteni, hogy ezeket a meglehetősen független személyiségeket, hogyan s mint lehet oly’ könnyen egy munka tervezésére rávenni. (Még akkor is, ha mostanában mindenütt szűkében vagyunk a megbizásoknak. Van egy hazai politikusnak akkora hatalma?) Az egyikük – szándékosan nem irok nevet – példáúl arról hires, hogy még nagyon-nagyon „high profile” munkákat is visszautasit.
A kormánybiztos vizióját illetően: szintén röviddel ezelőtt olvastam egy cikket, melyben ő személyesen nyilatkozott s elképzelése szerint az új együttesnek nem ikon-nak, hanem mértéktartónak és szépnek kell lennie. Olvasván azon irást-irásokat, osszevetvén azokat mindazzal, amit itt, a fórumon olvasok, higyje el, roppant zavaró ez az egész ügy.
Én nem vagyok kurátor sem múzeológus. Mind igaz, amit ir, hogy nagyon-nagyon hires szobrunk, festményünk és igy tovább nekünk otthon nincs. (Talán nem lophattunk sokat, hiszen soha nem voltunk gyarmatositó hatalmak.) Felejtsük el egy pillanatra, hol lesz vagy hol nem lesz „Múzeum Negyed”. S ha lenne az valahol (bárhol) és megfelelő körűlményeket tudnánk a nagy értékek biztonságát stb, illetően biztositani, akkor nem lehetne vajon azokat otthon is bemutatni? (Sokszor hihetetlenűl magas értékű és biztositott magán gyűjtemények is public kiállitásra kerűlnek, megfelelő körűlmények, között boldogan kölcsönzik azokat.) Ha ez lenne a szándék ezzel az egész „negyeddel” (?? Giving the benefit of the doubt??), akkor mindaz csupán egy lázálom lenne?
A magyar épitészek igenis nagyon jók! (Nézzük meg a legutóbbi – szerintem – komoly sikert Ulan Bator-ban. Gyönyörű terv! Kenterbe veri a legnagyobbakat is!) Nem kell őket reklámozni. Mint sok-sok kitűnő terveik s eredményeik bizonyitják, ismertebbek ők, mint az a köztudatban van. (Hadd tegyem még hozzá azt, hogy ha mégkérdezne egy átlag múzeum látogatót, akkor annak fogalma sem volna arról, hogy példáúl I. M. Pei kicsoda azon tény ellenére, hogy az üveg piramis alatt lép be egy hatalmas, impresszive múzeum komplexumba.)
Törekvéseit, inditványozását megértvén, én hiszek abban, hogy valamit ott lehet csinálni. A Hősök Tere egy hihetetlenűl lényeges része mind fővárosunknak, mind hazánknak, irhatnám azon kontinensnek is. Szerintem a Hősők Tere és a Múzeum Negyed egy és ugyanazon kellene legyen.
Ismételten köszönet fáradozásáért.
20:37
@lszb: Nemzetközi pályázatot UIA licenc nélkül is meg lehet hirdetni, erre volt már példa itthon is. Amikor azt írtam, hogy valamelyik nagyon neves sztárépítészt "idevezénylik" akkor én nem meghívásos pályázatra utaltam, hanem arra, hogy nyilván erre az egyébként irgalmatlanul drága UIA licences pályázatra azért kerül sor, hogy pontosan ezeket az ikonokat idevonzzák. Egy ilyenen ugyanis kis irodák nem tudnak labdába rúgni, a nagyok meg jönnek majd rá, mint a légypapírra. Itt azonban fennáll az a veszély, hogy az épületekre külön-külön írnak ki egy-egy pályázatot, közben a parkra nem is, azaz a Városliget szépen lassan egy építészeti bemutató parkká változik. A távol-kelet és az "isztán" végződésű diktatúrák tele vannak már ilyen névjegyekkel. Erre írtam a kakofóniát.
Egy linket kérhetek erről a nyilatkozatról, amelyet az imént olvasott Baán Lászlótól? Mert ha a kormánybiztos ilyet mondott, az már azt jelenti, hogy nem dolgoztunk hiába...véleményem szerint egy épület a Városligetben mértéktartó akkor tud lenni, ha ebből az iszonyatosan zsufi programból bőven lefaragnak, a szépség meg...hát az szubjektív dolog.
Vannak egyébként indokolt lépései ennek a múzeumi programnak, például a Kúriából való kiköltöztetést, vagy azt, hogy kapjon a magyar fotográfia és a magyar építészet méltó helyet, azzal semmi bajom nincs. A hol-al, a hogyan-al annál inkább.
23:02
@bardóczi: Tök világos, hogy itt magyar építész a kövezés kiosztását fogja megkaparintani, mármint azon a járdán, amin az évi egy-másfél millió többlet-külföldi át kéne gyalogoljon a Nemzeti Galériából a Néprajzi Múzeumba. Urak, hölgyek, nem értik, még mindíg nem, hogy mekkora nonszensz, hogy mekkora őrület ez az egész? Egy ki tudja hogyan felhatalmazáshoz jutott ember égeti itt magát, a kiéheztetett építész társadalmat, az Orbán kormányt és a józan észt.
20:31
Köszönöm. Most már mindent értek.
A téli olimpián a kanadai, női hockey team aranyat nyert. Kitűnő reflexekkel rendelkező kapusuk neve: Szabados.
16:04
“Amúgy mindentől függetlenül nekem is a Zsolnay negyed jutott eszembe. Hogy ott sikerült. Egy nyerte de "12 kéz" dolgozott rajta. Valami ilyesmi itt is elkelne, persze ehhez egyfajta önmérséklet, kultúra kell. A nemzetközi építész "sztárok" zöme nem pont erről ismerszik meg. Van egyfajta - szerintem jogos - félelem is a csoportban, hogy egy idevezényelt Ghery, Piano, Hadid, Foster, Koolhaas önmegvalósítása könnyen kakofóniába torkollhat. Mert ugye itt a kitűzött feladat Bilbaó máslása avagy túlhaladása érzékelhetően. (Ami persze eleve vesztett csata, de erről már írtam.) Ebben a képletben pedig a magyar építészek munkaínségével kapcsolatos nótát a világ legkisebb hegedűje játsza. Itt nemzetközi név, sztárépítész, "brand" kerestetik. Embléma. Meggyőződésem, hogy hatalmasat téved az a magyar építész, aki azt hiszi: nyerhet, labdába rúghat. Az UIA pályázat nem rájuk lesz kihegyezve. Nem ez a kommunikált cél és a vízió. (Bár lehet, ha jól viselkedsz, kaphatsz egy csomópontot, mert a magyar építész kamarai számodra esetleg szükséged lesz.)”
Bár Pákozdi Imre úr „javasolta”nekem ezen fórum elhagyását s ha nem megyek haza, megfelelő(?) hangnem alkalmazásást, (soha nem emlitettem neveket s a legnagyobb vulgaritás, melyet alkalmaztam a „hogwash” szó volt) nem tudom megállni, hogy fenti sorokra ne reagáljak.
Próbálom mindazt a legudvariasabban s a leginkáb tárgyilagos formában tenni, minden féle-fajta személyeskedést mellőzve.
Az idézetben az aláhúzott mondatot én emeltem ki.
A két mozgalomtól teljesen függetlenűl: tudomásom szerint – bárki legyen a kűlföldi résztvevő – otthon nem regisztrált szakemberek csak hazai bejegyzéssel rendelkezőkkel társulva vehetnek részt bármilyen nemzetközi pályázaton. (Kormány negyed- Kuma és hazai társa-i.)
A két mozgalomtól teljesen függetlenűl: Nem értem, hogyan s mint lehet odavezényelni az emlitett neveket. Ahhoz hazai társ is kell. Kérdem én: amennyiben a múzeumok – bármennyi is – nagyrészben a föld alá kerűlnek, vajon ezen oly’ erős reprezentációt képviselő egyéniségek lesznek érdekeltek?
A két mozgalomtól teljesen függetlenűl: Az emlitett nevek mellett – talán – szakemberek, mint Ando, Siza, Larsen, Fehn, Sejima és még sokan mások , akik érzékenyebbek, mértéktartóbbak és kevesebb reprezentációval is beérik, valóban félelemre adnának okot?
A két mozgalomtól teljesen függetlenűl: Valóban van ok félelemre? Hazai épitészek remekűl szerepelnek mind otthon, mind kűlföldön. A csoport munkájában résztvevő egyik név a hazai óriások közé tartozik és igazán kitűnő szakember.
Nem vitatkozom, tisztelettel s csupán egy választ kérek. Ellentmondó szövegeket olvasván, szeretném tudni, hogy mi a helyzet valójában.
18:56
@lszb: Bizonyára az ügyben közelebbről érintettek megválaszolják Önnek a feltett kérdéseket,engedje meg,hogy egyszerű válaszokat adjak addig is, mozgalmaktól függetlenül.
1. Rengeteg hazai építésziroda készséggel elájulna,ha egy lapon láthatná a nevét az itt felsorolt hírességekkel.
2.Föld alá vitt új múzeumokból (tehát nem bővítésekből) még nem olyan nagy a felhozatal, hogy ne lehetne vele építészeti szenzációt robbantani, pláne ilyen mennyiségben.A szenzációs építészeti lehetőség minden hasonló léptékű feladatban benne van, csak meg kell találni.
3.A legfőbb baj az, hogy nem az illető urak mértéktartásával van gond,hanem a múzeumépítéssel magával, így a kevesebb reprezentációjú nagyágyúktól sem kellene félnünk valóban, viszont az általuk a Ligetbe helyezett bármilyen épületektől igen.
4.Ez a történet nem a hazai "óriásokra" van kitalálva, a turistaszezációhoz világméretű reklámneveket kell prezentálni és ezek nem itthon találhatók.
röviden ennyi
09:59
@lszb: Tudomásom szerint elhangzottak olyan nyilvános állásfoglalások, amelyek szerint ebben a pályázatban nem kellene erőltetni az itthoni kamarai regisztrációt, de ugyebár Egeraat úr példáján is láttuk, hogy akár egy külföldi tervező iroda is szerezhet magyar regisztrációt, ha erre a projektre alapít idehaza egy céget. Kengo Kuma Janesh Péter és a Minusplus egyébként egy nemzetközinek kikiáltott ÖTLETpályázaton nyert, Kuma tudomásom szerint nem is járt ezügyben Magyarországon, hanem Skype-on folyt az eszmecsere, ez pedig egy az UIA standardoknak megfelelő TERVpályázat lesz, amelyre eddig még soha nem került sor idehaza.
A Kormánybiztos úr víziójából, nyilatkozataiból egyértelműen kiderül, hogy ő elsősorban ikonikus épülettel kívánja megjeleníteni a kulturális városrehabilitációt, többször beszélt olyan előképekről, amely számomra egyértelműen valószínűsíti, hogy itt nem az érzékeny és mértéktartó építésznevek állnak a célkeresztben, hanem egy olyan trendvonal meglovaglása, amely mára tökéletesen túlhaladottá vált és látjuk ennek a hátulütőit. Ez pedig az egész koncepciót egy picit provinciális ízűvé teszi. Ma ugyanis már nem a jelszerűség modernt, posztmodernt meg nem haladó trendje az aktuális, hanem az újrahasznosíthatóság és a fenntarthatóság.
Továbbmenve: a magyar építészet honi legnagyobb és legismertebb tagjai sincsenek - főként kulturális, nyelvi okokból és lehetőségeiket tekintve azon az ismertségi és elismertségi szinten, amelyet Baán úr reklámtáblaként felmutathatna "Európa legnagyobb kulturális beruházása" kulturális PR kampányában. Mert ez az egész egyfajta PR, nagyon kétséges kimenetellel, pláne úgy, hogy esetleg egy Csontvárynk van, akiből nemzetközi ikont csinálhatunk, ha jól csináljuk és azt is csak a következő 50 év alatt. Magyarán: nincs Mona Lisánk, nincs Istar kapunk, nincs Tutanhamon múmiánk, nincs Dávidunk és nincs Pietánk vagy milói Vénuszunk, még egy Hundertwasserünk vagy egy Mirónk vagy egy Picasso-nk sincs, de azért Európa legnagyobbjai akarunk lenni. Ez kétségtelenül benne van a magyar lélekben, mi arra vagyunk büszkénk, hogy nagyobb a parlamentünk, mint az angol. Bigger is better. Én jelesül inkább tartom fontosnak, hogy mi zajlik abban az épületben és milyen minőségben, mint a méretére. Ennek a koncepciónak a tévedéseit, kétséges kimeneteleit Wessely Anna 2010-ben olyan nagyszerűen kifejtette a kulturális városrehabilitáció trendjeit elemző nagyon-nagyon érzékeny és okos írásában. Ezt mindenkinek érdemes (lenne) alaposan elolvasni, értelmezni, mielőtt ilyen nagy ívű kulturális városrehabilitációba kezd!
Ez így megfelel válaszként?
14:18
Kedves Sándor, tisztelt Csanády úr, javaslom, hogy a március 8-i Építészkongresszuson, ahol a Megnyitók (20 p.), Fürjes Balázs (20 p.) és Baán László (10 p.) majd Martha Thorne (Pritzker-díj, ügyvezető, 45 p.) jelenti a kávészünet előtti műsort, kapjanak az ellenzők 10 percet. Ez lehetséges volna a Megnyitók 20 perce megfelezésével. Álláspontunkat, a totális ellenzőkét is, előadhatnád Te, Sándor és megszólalásod következhetne Baán Lászlóé után. Javaslom, hogy Martha Thorne előadása előtt, de a Te előadásod után - tekintettel a téma rendkívüli aktualitására -, biztosítsanak időt max. négy, egyenként legfeljebb 3 perces felszólalásra, majd egy higgadt, másfél perces lekonferálásra is.
És a fenti első három tortadiagrammot nagyon jó volna, ha angolul levetítenéd. Az előkészítésben szívesen segítek.
23:35
Sajnos a kérdőív helyenként tendenciózus volt, de így is kiderült, hogy a válaszolók jelentős többsége ne csak a hivatalos koncepcióval, hanem a Városliget+ több törekvésével sem ért egyet. A válaszok tükrében szerintem eléggé nagyvonalú megállapítás az, hogy "A munkacsoport tagjai a visszaigazolások alapján úgy vélik, hogy nem jártak rossz nyomon az alternatív koncepcióval." ha ugyanis kidobott pénz a Városligetben új épületekben múzeumokat építeni, az akkor is kidobott, ha a föld alatt, és akkor is, ha a Rákosrendezőn dobják ki.
07:07
@ongjerth: A kérdőív valóban tendenciózus volt helyenként, ezt mi is érzékeltük, de menet közben már nem akartunk változtatni, ahol pedig tényleg nagyon tendenciózus volt, ott nem volt kötelező a válasz. Mentségünkre szolgáljon, hogy eredendően ebben a kérdőívben mi a két koncepciót akartuk megversenyeztetni, mert úgy látjuk, hogy jelenleg nem látszik a döntéshozók számára esetleg befogadható harmadik, sőt még ott sem tartunk, hogy a Városliget+ koncepciót befogadhatónak gondolják. (Örömmel vennénk egyébként, ha szakszerű, cseppet sem tendenciózus kérdőív is születne akár a MUT vagy más szakmai szervezetek, akár a Projektiroda részéről a Múzeumi Negyedről. Ez a válaszadóknál igényként is felmerült). Mindenesetre arra biztos jó volt ez a vágányátállítás, hogy végre tematizálja az ezzel kapcsolatos szakmai közbeszédet az irtózatos csend és egyoldalúság helyett. "A nem jártak rossz nyomon" szerintem azt jelenti, hogy jobb nyomon jártak, mint a hivatalos verzió. De tételesen: szerintem a válaszadók kis mértékben (48% a 45%-al szemben) az 1. kérdésnél nyilvánítottak ki olyat, hogy egyik koncepcióval sem értenek egyet. Mondjuk ez igen lényeges kérdés. A 2.-7. kérdések esetében ugyanazt a véleményt produkálták, amit a Városliget+ munkacsoport. Tehát 7 kérdésből 6-ban azonos a platform a Városliget+ koncepcióval. Szóval én ezért nem gondolom, hogy az utolsó megállapítás annyira nagyvonalú lenne.
A magyar prezibe egyébként utólag beraktunk egy összehasonlító táblázatot a legfontosabb paraméterekkel. Ajánlom figyelmedbe.
09:25
@bardóczi: Kedves Sándor!
Mivel bevállásod szerint is tendeciózus volt a kérdőív . én is nnak itéltam meg és ezért nem vállalkoztam a kitöltésére, gondolom mint sokan mások -, ezért joggal azt is feltételehetiketk, hogy több mint 9 millió ember nem ért veletek egyet.
Ryhe
Ui. Ahogy mifelénk mondanák, mert az élet sokkal bonyolultabb mint ahogy feltételezzük: hülye kérdésre, hülye a válasz.
09:35
@Hartmann György Sándor: Ez a 9 millió emberezés azért egy cseppet demagógra sikeredett. (reprezentatív felméréseknél sem kérdeznek meg 1-2 ezer embernél többet, csak korcsoport, lakhely, társadalmi státusz, egyéb tulajdonságok alapján lemodellezik az adott kérdés szempontjából releváns népességet.) A kérdőív pedig, mint mondtam elsősorban a két koncepció közötti értékválasztásra ment rá, belátva azt is, hogy lehet harmadik, negyedik, stb út. Amelyet, mint már többször említettem, azért nem vizsgált meg a munkacsoport, mert még a horizonton sem látszik olyan lehetőségnek a befogadása, hogy ne a Városliget legyen ennek a projektnek legalább az egyik helyszíne, és hát van róla egy törvény is. Tehát mi alapvetően azt a kérdést próbáltuk megválaszolni, hogy lehet-e ebből a helyzetből mégis kihozni valami sokkal jobbat a Városliget szempontjából, ami a Ligetet közparki státuszban tartja. A kérdőív éppen ezért azt szondázta az opcionálisan válaszolható részeivel, hogy mi van akkor, ha mégis a Ligetbe épül meg ez a dolog. Mert ez már több mint rossz tréfa. Maholnap kiíródik egy nemzetközi tervpályázat rá és nem mindegy, hogy ez hogyan történik. Készséggel elismerem, hogy a kérdések és az adható válaszok lehettek volna sokkal jobban megfogalmazottak, netán differenciáltabbak (több időnk lett volna, jobban át is gondoljuk), de már megint ott tartunk, hogy azt tetszik éppen szívlapáttal fejbe ütögetni, aki ezt társadalmi munkában végezte és nem azt, akinek esetleg ez feladata lett volna.
11:12
@bardóczi: Nem lefutott meccs ez még. Hogy miért? Mert nem egyszerűen kishibás a Baán-féle alapkoncepció, hanem városépítészetileg, múzeum-szakmailag, gazdaságilag és idegenforgalmi szempontból egyaránt hibás és részben hazug. Törvény pedig nincs róla, kéretik alaposan elolvasni azt a törvényt (a 2013. évi CCKLII. számút), kiemelt figyelemmel a sarkallatos részt. Már megválaszoltam e hasábokon egyszer Baán egyik fullaj... kollégájának, hogy ez a törvény nem előír, hanem szabad kezet ad - méghozzá a fővárosnak - arra, hogy megalkossa a Városligeti építési szabályzatot (így, nagy- és kis kezdőbetűkkel :-). Kétharmadosak csak a kisajátítási passzusok. És ha Tarlós úr vagy valamelyik főfőépítész fölemeli csüggedt kobakját a porból, ahová ugye, sejthetően ukázokkal alázták őket, lehet ellentmondani az ostobaságnak. Nur nicht beßaren, mondták a 48-as hußárok. Kármentő tervetek nagyon nagy előrelépés, de nehogy tervmentő kár legyen belőle.
11:51
@Pákozdi Imre: Én továbbra is azt mondom, hogy a "tervmentő kár" ügyében ez a munkacsoport egészen biztos nem volt érdekelt. Ha ez felmerült volna, nem adom a nevem hozzá. Ajánlom még egyszer a korábbi vitában előbukott táblázat grafikai átiratát: mi ezt tekintjük sorvezetőnek. Szerintem ebből elég egyértelmű, hogy a koncepciónk több a "tervmentésnél": Városliget-mentés. Egy "lepukkant paradicsom" rehabilitációja.
http://epiteszforum.hu/galeria/1000-valaszado-szerint-a-muzeumi-negyed/152357
12:10
@bardóczi: Persze hogy nem volt érdekelt. Nem erre céloztam. Jó szándékotok és az elvégzett, szakmailag nagyon komoly, társadalmi munka vitán felül áll.
12:43
@bardóczi: Köszi! Mi egyelőre a "nem öt múzeumra, hanem a gazdasági fejlődés elősegítésére kellene az ország fellendülésére fordítandó pénzeket - ha vannak ilyenek - költeni (hogy legyenek majd komfortra költhető pénzeink)" álláspontját képviseljük, ilyen szempontból írtam, amit írtam. Erről viszont elég nehéz lenne kérdőívet készíteni (bár nem lehetetlen, lehet, hogy megpróbáljuk valamely gyakornokainkkal, köszi a tippet)!
12:49
@bardóczi: Hát, én nem szeretnék túl cinikus lenni, de nem gondolod, hogy lehet, hogy a népes munkacsoport tagjai nem mind ugyanazt gondolják erről? Ami persze a Te/Ti érdemetekből, jó szándékotokból nem von le semmit, akkor se, ha megteremti a lehetőséget az előkészítők számára, hogy "az alternatíva is ide szól, csak egy kicsit másképp, tehát jó úton járunk" típusú kommunikációval kerítsenek be Benneteket...
13:02
@ongjerth: Nem tudom pontosan, hogy végül milyen szerkezetben kaphatja az EU fejlesztési pénzeket jövőre Magyarország, de ha közel olyanban, mint 2007-2013 között, akkor egyrészt nem kell tőle félni, hogy ne lenne pénz (mert most se tudtuk elkölteni), másrészt nem kell tőle félni, hogy ebből gazdasági fellendülésre hatékonyan lehet költeni. Van itt például ez a "térkövezés", "szökőkutazás" nevű MÉM, amely egy bizonyos olvasatban akár igaz is, de egy másikban meg meglehetősen balfácán dolog a részünkről. Ugyanis a köztereink (egyébként nagyon is időszerű) megújítását, korszerűsítését szinte egyáltalán nem kísérte termékfejlesztés. Én például egyről tudok, ami számottevő tett volt: Balatonfüred újranyitott egy bányát és abból származott ki a Zákonyi sétányt díszítő kőpollerek és a támfal lábazati anyagok jó része. (talán még a K kő születése, ami ide sorolható, esetleg a Kolbászból a Kerítést nevű csapat P alakú kerékpártámasza.) A köztereinken, játszótereinken például szinte minden utcabútor, játék, eszköz nyugat-európai gyártmány, nincs (alig van) normális faiskolánk, kertészeti áruink, ezért kénytelenek vagyunk exportálni azokat. A magyar utcabútor gyártók megrekedtek a neobarokkban, miközben a cseh, német, spanyol, skandináv versenytársak gyönyörű kortárs dizájnnal hódítanak Európaszerte. Olvastam a '92-es barcelonai játékok előkészületeiről, hogy az ezt megelőző barcelonai közterület rehabilitáció (a barcelonai modell) úgy kezdődött, hogy komoly tervpályázatokat írtak ki helyi építészirodáknak utcabútor témakörben. Ma ez az innováció jutott el odáig, hogy a több spanyol gyártó európai élbolyban van, mert szépek, jók, időtállóak a termékeik. Alapvetően szükség van egy város identitásának meghatározásához ezekre a köztérfejlesztésekre, ezek valóban közösséget összekovácsoló terek (public) tudnak lenni, de ezt az elemet hozzá kéne rakni a dologhoz, hogy a MÉM csekély valóságtartalma teljesen megszűnjön. Például játszótéri játék fronton momentán az a helyzet, hogy magyar akácból, mint alapanyagból készülnek a méregdrága spanyol, német termékek, mi meg adjuk az alapanyagot. Az a gáz, hogy ezen például egyetlen gazdasági szakembert vagy kormányzati erőt sem láttam még elgondolkodni.
13:14
@ongjerth: Jogos kérdés, de úgy 3-400 email váltáson és 6-8 személyes találkozón túl úgy gondolom, hogy elég jól tudom artikulálni, hogy a népes munkacsoportnak (amely még ettől is népesebb volt) mi a konszenzusos véleménye. Szóval nem gondolom. Amúgy meg az alternatíva nem ide szól, azaz nem csak ide. Éppen ez a lényege.
15:57
@bardóczi: “nincs (alig van) normális faiskolánk, kertészeti áruink, ezért kénytelenek vagyunk exportálni azokat.”
pardon importálni
Ez is a saját hülyeségünk terméke, szép magyar történet.
Húsz évvel ezelőtt egy dísznövénytermelést sujtó luxusadó padlóra küldte a a magyar termelőket, a kutatóintézetekre kimondatott,hogy tartsa fenn a termelés, ami ugye megszűnt, mert az adó mellé még beindult a privatizáció és a nadrágszíjazás is és itt a kör bezárult, mert megszűnt a magyar fajtafenntartás, ami a kutatóintézetekben eladdig kiválóan működött. A hollandusok, németek, olaszok,nagykalapú európai faiskolások és válogatott dísznövénytermesztők meg elégedetten hátradőltek és benyomultak az üresen hagyott piacra azonnal. A GYÜDIKI (Gyümölcs és Dísznövénykutató Intézet)roncsa a legjobb magyar fajtákkal az istenhátamögött belterjes információk mentén elérhető ugyan,de mi megyünk a nyúgárdenbe, mert az ott van az utcánk végén és ültetjük azt, amit ott kapunk és ami hatalmas kamionokban többszáz kilométert utazva folyamatosan gondoskodik a mindenkori szmogellátotságunkról is.
16:33
@FenyvesiHK: Sopronhorpács megszűnt? Szerintem nem.
22:31
@bardóczi: Kedves Sándor!
Akkor a tények:
Ön szerint a Liget Budapest? 3213 olvasás, közzétéve: 6 napja ez a kérdőív látogatottsága.
Ebből akkor a kérdőívet meglátogatottak 1/3-ad adott egyáltalán választ.
Ha megnézzük az oldal látogatottságát (hiteles, mert auditálja a web Audit http://www.webaudit.hu/ ):
Név
Látogatás
Látogatás változás
Látogató
ÉPÍTÉSZFÓRUM
2014.02.13.
5 177
5,0 %
4 120
2014.02.14.
4 197
-19,0 %
3 231
2014.02.15.
3 053
-27,0 %
2 531
2014.02.16.
3 218
5,0 %
2 554
2014.02.17.
5 369
67,0 %
4 195
2014.02.18.
4 673
-13,0 %
3 671
2014.02.19.
4 618
-1,0 %
3 590
akkor azt látjuk, hogy hacsak nem mindennap ugyan azok nézték az oldalt (és a hozzászólások miatt nőt csak ennyire a látogatás, mert én is megnézem, hogy melyik cikkhez, ki szólt hozzá ), a látogatók 20000 számából legalább a fele felé sem nézett az oldalnak.
Ryhe
Ui. valamikor még volt egy előírás arra – tudom, én a régi iskola vagyok (a lányom is többször már a fejemhez is vágta) -, hogy egy kérdőív készítőjének milyen hozzáértéssel kell rendelkezni.
22:35
@ongjerth: Számomra a kérdőív ( hibái ellenére) betöltötte azt a funkcióját, hogy bedobta a kérdést a köztudatba! Ha már ezren beszélnek róla, az nagy szó! Én 2 éve 300 embert tudtam összeverbuválni lájkolónak, és maximum 1000 embert olvasónak,pedig írok éjjel-nappal. Készül,hónapok óta egy másik kérdőív, de cenzúrázzákés nem bír megjelenni...pedig az illetékes már "lenyilatkozta", hogy megtörtént a lakossági felmérés....ilyen a helyzet Uraim!
A szakmák véleménye senkit nem érdekel! Szerintem csak a lakosság legszélesebb körének támogatása tudja megakadályozniaz építkezést. Holott az egézs folyamat alaptörvény ellenes,nemzetközi jogot sért, emberi jogoktól foszt...Beszélni kell róla, minél több oldalról megtámogatva.
Én hálás vagyok azoknak, akik időt és fáradtságot nem kímélve kidolgoztak egy alternatívát, miközben a projektiroda nagy pénzért fújja egyre nagyobbra a lufballont.
22:37
@Hartmann György Sándor: Az sem volt éppen elegáns megoldás, hogy senkinek egy kérdést sem feltéve elindították ezt az esztelen projektet és már ráköltöttek százmilliókat, és elsöpörték a jogállamot. Ehhez képest egy sugalmazó kérdőív is kérdőív és lehetőséget ad a laikus érdeklődőnek,hogy elmondja, mit gondol!
Én nem támadnám azt, aki elő akarja segíteni a dolog jogszerű működését, visszahelyezné az állampolgárokat alapvető jogaik gyakorlásába.
22:43
@bardóczi: A Vagyonkezelő vezetője már nyilatkozta,hogy az Eu nem ad pénzt erre,de nem baj, mert máshonnan fognak befektetőket hozni...no comment.
09:26
@Pákozdi Imre: Egy Sopronhorpács nem csinál nyarat. Másrészt a cég jórészt az ausztriai piacra termel osztrák árakon. Nagyjából olyan, mintha osztrák faiskolából vásárolnánk. A termékeik jók. (És igen importálni. mea culpa.)
09:37
@Hartmann György Sándor: Ezek mellé a tények mellé érdemes lenne tudni, hogy egy ember átlagosan mennyit tartózkodik egy oldalon. A zöme kevesebbet, minthogy értelmezni tudjon egy kérdőívet. Csak odakattint. Az Építészfórum 20ezres látogatottságából nem mindenki érdeklődik ez iránt a téma iránt, de ez komolyan újdonság? Az internet világában az is tény, hogy valamit tízszer többen néznek, mint akár megnyomnának egy "like" vagy "recommend" gombot és ezeknek csak a tizede érez késztetést hozzászólni, vagy valamit kitölteni. Ebből azért nem vonnék le messzemenő következtetéseket. Mégegyszer mondom, ez a kérdőív elsősorban a két koncepció közötti értékválasztást volt hivatott feltárni, ezt fel is tárta. Első néhány kérdésében volt célja megtudakolni, hogy egyáltalán hányan kacsingatnak más irányok felé. Ezt is feltárta. Akkor meg mi is itt a baj? Továbbmegyek: ön szerint kedves Sándor született akár közelítőleg is hasonló, akár magas fokú hozzá nem értéssel terhelt, részrehajló vagy bármilyen nyilvános közvéleménykutatás arról, hogy mit is gondol a városi polgár erről a Városligeti fejlesztéscsomagról? Hmm?
13:15
Ismét megköszönve a munkát (és örvendezve a nagylétszámú válaszadás felett) egy kis észrevétel: a 7. kérdés nekem félrevezetőnek bizonyult, mint azt az értékelésből észlelem. Az épületenként külön pályázatokat támogattam, de TERMÉSZETES, hogy ezt meg kell hogy előzze egy átfogó terv a park egészét illetőleg (amire ismétcsak szavaztam korábban) – az értékelés (s talán rajtam kívül mindenki más?) ellenben úgy értelmez, hogy az épületenkénti pályázat a „park” átfogó gondolatának háttérbe szorítását is kell hogy jelentse.
A magam részéről félnék az egyetlen tervezőtől (és a kérdés nem a parkra: a házakra vonatkozott!): valóban szeretnénk ha egy kéz, egy iroda rajzolná végig a teljes múzeummasszát? Nem akkor lesz-e a dolog egységessége mellett is gazdagabb, ha lesz végre egy határozott, visszafogott és okos rendezési terv ami összefogja őket, ámde ezen belül az egyes épületek önállóan pályázódnak-terveződnek?
(megoldható-e hogy a fent lap tetején a keresés ne lógjon rá a belépésre?...)
16:13
@mB: Köszi a reakciót. Érdekes volt belülről látni, hogy a szavazás úgy alakult, hogy amíg csak az építészfórumon volt ez elérhető, addig a 7. kérdésnél többen választották azt, hogy épületetenként külön legyen pályázat. Amint viszont bekerült a külön is futó prezibe a szavazás linkje, illetve az Urbanista és az Égigérő is írt a koncepcióról, utána trendforduló következett be ebben a kérdésben (míg a többiben egyáltalán nem!) Magyarán a szűkebb szakma inkább hajlana az épületeknél külön-külön meghirdetett tervpályázatokra és ódzkodik attól, hogy egy kéz rajzoljon, addig úgy tűnik, hogy a szélesebb nyilvánosság ezt máshogyan gondolja, valószínűleg azért, mert fontosabb neki a hely, mint közpark és ennek egysége, semmint az építészeti önmegvalósítás. Megjegyzendő, hogy pl. a Városliget+ koncepció esetén ez azért lehet egyértelműbb dolog, mert maga a koncepció nem gondolkodik szoliter épületekben, hanem zömmel föld alatti olyan épületfűzérben, ami indokolhatja az "egy kéz mindent visz" elvet.
17:31
@bardóczi: Igen, most hogy különböző koncepciók lebegnek egyidőben a levegőben, nem biztos hogy minden egyértelmű vagy minden apróságot ugyanúgy értünk - hozzáteszem hogy nekem azért a földalattiságban is a több tervező jutna eszembe: oké hogy homlokzat- és tömegmínusz van a dologban, de azért a belvilág és az adott funkciók önálló térisége emberes feladat tud lenni, ami - pláne a mai munkaínséges világban - egyetlen kézben talán nem egészséges.
Amni erről eszembe jut - pozitívumként - az a Zsolnay negyed remeklése, de volt egy érdekes nyári élményem: Berlinben néztünk meg egy mindössze 39 lakásos társasházat, ami (azonos homlokzatkialakítás mellett) keresztben kettévágta magát, két külön építésziroda által terveztetve (persze szoros együttműködésben). Itt a dolog azért volt fontos és kényelmes, mert "baugruppe" formátumban épült, érzékenyen minden egyes lakó vágyaira, ami így, a feladat megosztásával nyilván könnyebben volt kezelhető.
Nagy (hatalmas) tervezői munka a múzeumi negyed, nem lenne egészséges ha egyetlen iroda dolgozna vagy öt múzeumon és a környezetén, a többi meg nézne maga elé (hopp, és eszembe is jut a Nemzeti Központi Kormányzati Össz-tervező-iroda... Jaj nekem).
18:47
@mB: Amúgy mindentől függetlenül nekem is a Zsolnay negyed jutott eszembe. Hogy ott sikerült. Egy nyerte de "12 kéz" dolgozott rajta. Valami ilyesmi itt is elkelne, persze ehhez egyfajta önmérséklet, kultúra kell. A nemzetközi építész "sztárok" zöme nem pont erről ismerszik meg. Van egyfajta - szerintem jogos - félelem is a csoportban, hogy egy idevezényelt Ghery, Piano, Hadid, Foster, Koolhaas önmegvalósítása könnyen kakofóniába torkollhat. Mert ugye itt a kitűzött feladat Bilbaó máslása avagy túlhaladása érzékelhetően. (Ami persze eleve vesztett csata, de erről már írtam.) Ebben a képletben pedig a magyar építészek munkaínségével kapcsolatos nótát a világ legkisebb hegedűje játsza. Itt nemzetközi név, sztárépítész, "brand" kerestetik. Embléma. Meggyőződésem, hogy hatalmasat téved az a magyar építész, aki azt hiszi: nyerhet, labdába rúghat. Az UIA pályázat nem rájuk lesz kihegyezve. Nem ez a kommunikált cél és a vízió. (Bár lehet, ha jól viselkedsz, kaphatsz egy csomópontot, mert a magyar építész kamarai számodra esetleg szükséged lesz.) Az utolsó bekezdésedről meg csak annyit szeretnék mondani, hogy mi (láthatóan a megszólított közvéleménnyel együtt) nagyon nem szeretnénk 5 múzeumot a Ligetbe, és akkor máris oszlanak a feladatok a Millenáris, Gödöllő és Rákosrendező vagy ki tudja milyen más helyszínek felé :-)
20:56
@mB: Mire jó a park?
„A végleges szabályozási terv (a Szent István Parké) a Fővárosi Közmunkák Tanácsa mérnöki osztályán készült, 1929 őszétől. A tér kialakításához szükséges terület nagyobb része - 8000 négyszögöl - a Közmunkatanács birtokában volt, 5000 négyszögölt pedig a telektulajdonosok önként átengedtek, telkük értékének a tér létesítése folytán előálló emelkedése fejében... Az előirányzott költség feléért készült park franciakert lesz, nyírott zöld falakkal, árnyékos allékkal, homokozós játszóterekkel és hatalmas víztükörrel. A cikkíró kifejezi reményét, hogy »a park körvonalán pedig az értékesebbé vált új telkeken remélhetőleg rövidesen büszke bérházak, hotel és üzletházak fognak emelkedni.«”
(Részlet Ferkai András Pest építészete a két világháború között c. könyvéből, 17-18. old.)
22:44
@Pákozdi Imre: Az a szomorú helyzet, hogy a küszöbön álló építészkongresszuson megintcsak a Fürjes-Baán duó kap lehetőséget, hogy a szokott lehengerlő retorikával minden hangzatos szemkápráztató érvet felvonultassanak fényesre csiszolt ál-igazságaik mellett. Ezzel mintegy megágyazva a sztárépítészeti berepülőknek.
Fürjes majd az Orczy kertet letaroló Ludovika projekt és a következő agyrém, a Rubik múzeum mellett érvel, Baán pedig a Városliget felnégyelés diadalmenetének újabb fejezeteit ismerteti.
A szakmai érveknek, ellenvéleményeknek nem osztanak lapot. Legfeljebb a kávészünetben egymásnak modhatjuk el amivel nem értünk egyet.Megint egy olyan nagy nyilvánosságú szakmai (!) esemény,ahol a hivatalosság dominanciája mellett meg sem jelenik a több mint 1000 ember tiltakozásával dokumentált hibákra való figyelmeztetés.
"A kiírás előtt álló nemzetközi múzeumi negyed pályázat, illetve a szintén az év folyamán kiírandó Rubik-múzeum pályázat adja az idei Építészkongresszus apropóját."
részlet a rendezők ismertetéséből http://www.tervlap.hu/cikk/show/id/2648
A kongresszus nemzetközi résztvevőinek, akik nem beszélnek magyarul és nem olvasnak szakmai fórumokat, az lesz a benyomásuk, hogy itt minden a legnagyobb rendben halad ! Nem lehetne tenni valamit ez ügyben is ?
22:28
@FenyvesiHK: Nagyon remélem, hogy lehet! Egyre többen csatlakoznak a https://www.facebook.com/VarosligetBaratai oldalhoz, a múzeológusok csöndben puffognak, a Városvédők tiltakoznak,vannak a környéken szórólapokkal a lakosságot felvilágosító civilek és magánszemélyek. Párhuzamosan kell a szakmáknak, a civileknek, a lakosságnak mindent megtennie. Komoly jobboldali támogatói is vannak a Liget-mentőknek..
Én legszívesebben hivatlanul odamennék minden rendezvényhez figyelem-felhívni...de hol van a mi tájékoztatási képességünk a kormányzati úthengerrel szemben? Csak Zuglónak 180 millió forint az éves médiaköltsége???
Baán mindenhurrá-nyilatkozatát az MTI hozza,én pedig az ellenzéki sajtó ingerküszöbét sem tudom átütni... Szörnyű tényfeltáró tudósítások jelennek meg arról, hogy már le vannak osztva a lapok...sajnos nagyon sokan magánszemélyként is csak a " kávészünetben " mernek/tudnak beszélni.
Én Önöknek,építészeknek nagyon hálás vagyok minden megszólalásukért, minden vitájukért, mert ezen kívül alig lehet normális hangot hallani ebben a kérdésben.(is)