Pályázatok/Magyar

Visegrádi Építésztábor 2021. – Ötletpályázat

1/8

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Forrás: Visegrádi Építésztábor

?>
Forrás: Visegrádi Építésztábor
?>
Forrás: Visegrádi Építésztábor
?>
Forrás: Visegrádi Építésztábor
?>
Forrás: Visegrádi Építésztábor
?>
Forrás: Visegrádi Építésztábor
?>
Forrás: Visegrádi Építésztábor
?>
Forrás: Visegrádi Építésztábor
?>
Forrás: Visegrádi Építésztábor
1/8

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Visegrádi Építésztábor 2021. – Ötletpályázat
Pályázatok/Magyar

Visegrádi Építésztábor 2021. – Ötletpályázat

2021.05.20. 14:33

2014 óta ismét Visegrád ad otthont az építésztábornak, amely először 1981-ben került megrendezésre Makovecz Imre vezetésével. A szervezők idén nyolcadik alkalommal várják az ifjú építészeket azzal a szándékkal, hogy megtapasztalhassák a közös tervezés és építés örömeit.

A tábor célkitűzése mindig egy-egy olyan építmény létrehozása volt, amely a város lakóit hivatott szolgálni, és az építész fiatalság és a visegrádiak együttműködésével valósulhatott meg – a Tábor 40. évfordulójának évében is egy ilyen, „élő" feladatra hívják a részvevőket.

A városmag és a Palotaház között, a főút mentén elnyúló zöldterületet évszázadokra visszamenően gyümölcsösként használják a település lakói. Ma is kiemelkedő értéket képviselnek azok a fák, amelyek a korábbi magánkertek hagyatékaként az itt létesülő közösségi kert, a Tündérkert első gyümölcshozói lehetnek. A terület hasznosítására az elmúlt évtizedekben több koncepció, beépítési lehetőség is született. Makovecz Imre 1989-ben készített tanulmánytervében egy középkori hangulatú idegenforgalmi létesítményegyüttest fogalmazott meg a Duna-parti területen, melynek megvalósulása ugyan még várat magára, a pályázat során azonban mindenképpen szeretnének ennek teret hagyni.

Forrás: Visegrádi Építésztábor
5/8
Forrás: Visegrádi Építésztábor

A ligetes területet egyik oldalról a 11-es főút, azon túl a Duna határolja; másfelől a Fő utca történeti épületeinek kertjei, valamint az újonnan létesítendő családi házas telkek húzódnak. Északi oldalán a Palotaház „bástyája" áll őrséget, délen pedig a Mozi köz jelenti a határvonalat, amely a tervezési helyszínt a Fő utcához kapcsolja. A terület mélyebb fekvésének köszönhetően a főúton végighaladva kiváló rálátás nyílik a kialakítandó közösségi ligetre. A városvezetés ezen az értékes zöldterületen több mint egy évtizedes gondolatot valósít meg Visegrád közösségi életében, a következő szempontok figyelembevételével: A terület ligetes jellegének erősítése mellett fontos lenne a kiemelt időszakokban a városba érkező vendégek autóinak elhelyezése, amire ez a terület pozíciója miatt különösen alkalmas – szükséges tehát 120 esetenként használt parkolóhely, a hozzájuk tartozó szervízút és árnyékot adó növényzet rendszerének megtervezése.

A szervízút egyben a létesítendő családi házas telkek feltárására is szolgál. A parkolókat városi rendezvények idejére nyitnák meg a turisták számára, az év nagyobb részében a terület közösségi parkként kerül hasznosításra. A pályázat mellékleteként az érdeklődők találhatnak egy lehetséges parkolóelrendezést, amelyet nyugodt szívvel és fantáziával továbbgondolhatnak. Makovecz Imre beépítési vázlataival összhangban, a terület középső részén alakítandó ki a parkolózóná(k)tól elkülönülő közösségi gyümölcsöskert, a város Tündérkertje.

Forrás: Visegrádi Építésztábor
1/8
Forrás: Visegrádi Építésztábor

A Tündérkertben olyan ősi magyar gyümölcsfajták bemutatására van lehetőség, amelyek valaha a város környékén, vagy egy adott történelmi korban jellemzőek voltak. Különösen érdekes feladat lehet ez Visegrádon, ahol a Mátyás korabeli királyi gyümölcsösök emléke igazolja a kert létjogosultságát. A fajták kiválasztásánál a pályázók segítségére lesz Kovács Gyula gyümölcsész, a Tündérkert-mozgalom egyik elindítója, aki mára a Kárpát-medence régi gyümölcsfáinak legnagyobb gyűjteményét hozta létre.

Az Építésztáborok 40. évfordulójának alkalmából a kertben 40 gyümölcsfa kapna helyet (mindegyiket egy-egy visegrádi gyermek „fogadná örökbe"), azonban helyet kell biztosítani a kert esetleges bővülésének is. A Tündérkertben nagy szükség lenne egy olyan fedett-nyitott, naptól, esőtől és a dunai széltől védett helyre, melyet a visegrádi közösség és az idelátogatók is használhatnak, megpihenhetnek alatta, akár szabadtéri kiállítások helyszínéül is szolgálhat, akár az óvodai, iskolai foglalkozásoktanórák megtartására is alkalmas. A feladat tehát ennek az átmeneti térnek a papírra álmodása, a koncepció, szerkezet meghatározása és az építési technikák megfogalmazása. Milyen lehet az a pavilonépítmény, ahol a kerti munkák elvégzése után a város apraja-nagyja örömmel tölti pihenőjét? Milyen funkciókat tudnátok Ti, tervezők elképzelni ez alá a tető alá (vagy annak környezetében), amely a lakosság kényelmét biztosítja? Milyen bútorzatra van szükség ezekhez? Hogyan kapcsolódik az építmény a Tündérkerthez? Mik azok a természeti vagy épített elemei a tájnak vagy a Kertnek, amire az itt megpihenő kirándulók figyelmét irányítanátok?

Az építmény kialakítása szempontjából fontos, hogy 15-25 fő befogadására alkalmas legyen, és 2 hét alatt megépíthető ugyanennyi lelkes egyetemi hallgató segítségével. A tervezés során mindenképpen szem előtt kell tartani a meglévő faállomány megóvását, illetve a természetközeli építőanyagok használatát (pl. fa, kő, tégla, cserép, növényi építőanyagok...). A feladat részét képezi a pavilon pozíciójának meghatározása a Kerten belül, valamint magának a Kertnek a tematikája, elrendezése – a gyümölcsfák telepítésének és a sétányok nyomvonalának rendszere, a pihenést szolgáló tájbútorok elhelyezkedése és típusterve, a Kert kerítése és kapuja, a facsemeték körülkerítésének, megjelölésének módja, esetleg információs táblák, madárodúk típustervei, vagy egyéb, a Kerthez kapcsolódó (táj)építészeti elemek.

Beadandó: tetszőleges számú A3-as tabló, amelyen vázlatosan bemutatásra kerül a terület működése és a tervezett építmény (terület helyszínrajza 1:2000, Tündérkert helyszínrajza 1:200, az építmény alaprajza 1:50, 1 db jellemző metszete 1:50, látványok)
Beadás határideje: a 2021. esztendő Pünkösd havának 31. napja (május 31.)
Beadás módja: digitális úton az alábbi e-mail címre: visegraditabor@gmail.com

A részletek az alábbi linkre kattintva érhetők el.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.