Pályázatok/Magyar

Visegrádi Építésztábor 2021. – Ötletpályázat

1/8

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Forrás: Visegrádi Építésztábor

?>
Forrás: Visegrádi Építésztábor
?>
Forrás: Visegrádi Építésztábor
?>
Forrás: Visegrádi Építésztábor
?>
Forrás: Visegrádi Építésztábor
?>
Forrás: Visegrádi Építésztábor
?>
Forrás: Visegrádi Építésztábor
?>
Forrás: Visegrádi Építésztábor
?>
Forrás: Visegrádi Építésztábor
1/8

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Forrás: Visegrádi Építésztábor

Visegrádi Építésztábor 2021. – Ötletpályázat
Pályázatok/Magyar

Visegrádi Építésztábor 2021. – Ötletpályázat

2021.05.20. 14:33

2014 óta ismét Visegrád ad otthont az építésztábornak, amely először 1981-ben került megrendezésre Makovecz Imre vezetésével. A szervezők idén nyolcadik alkalommal várják az ifjú építészeket azzal a szándékkal, hogy megtapasztalhassák a közös tervezés és építés örömeit.

A tábor célkitűzése mindig egy-egy olyan építmény létrehozása volt, amely a város lakóit hivatott szolgálni, és az építész fiatalság és a visegrádiak együttműködésével valósulhatott meg – a Tábor 40. évfordulójának évében is egy ilyen, „élő" feladatra hívják a részvevőket.

A városmag és a Palotaház között, a főút mentén elnyúló zöldterületet évszázadokra visszamenően gyümölcsösként használják a település lakói. Ma is kiemelkedő értéket képviselnek azok a fák, amelyek a korábbi magánkertek hagyatékaként az itt létesülő közösségi kert, a Tündérkert első gyümölcshozói lehetnek. A terület hasznosítására az elmúlt évtizedekben több koncepció, beépítési lehetőség is született. Makovecz Imre 1989-ben készített tanulmánytervében egy középkori hangulatú idegenforgalmi létesítményegyüttest fogalmazott meg a Duna-parti területen, melynek megvalósulása ugyan még várat magára, a pályázat során azonban mindenképpen szeretnének ennek teret hagyni.

Forrás: Visegrádi Építésztábor
5/8
Forrás: Visegrádi Építésztábor

A ligetes területet egyik oldalról a 11-es főút, azon túl a Duna határolja; másfelől a Fő utca történeti épületeinek kertjei, valamint az újonnan létesítendő családi házas telkek húzódnak. Északi oldalán a Palotaház „bástyája" áll őrséget, délen pedig a Mozi köz jelenti a határvonalat, amely a tervezési helyszínt a Fő utcához kapcsolja. A terület mélyebb fekvésének köszönhetően a főúton végighaladva kiváló rálátás nyílik a kialakítandó közösségi ligetre. A városvezetés ezen az értékes zöldterületen több mint egy évtizedes gondolatot valósít meg Visegrád közösségi életében, a következő szempontok figyelembevételével: A terület ligetes jellegének erősítése mellett fontos lenne a kiemelt időszakokban a városba érkező vendégek autóinak elhelyezése, amire ez a terület pozíciója miatt különösen alkalmas – szükséges tehát 120 esetenként használt parkolóhely, a hozzájuk tartozó szervízút és árnyékot adó növényzet rendszerének megtervezése.

A szervízút egyben a létesítendő családi házas telkek feltárására is szolgál. A parkolókat városi rendezvények idejére nyitnák meg a turisták számára, az év nagyobb részében a terület közösségi parkként kerül hasznosításra. A pályázat mellékleteként az érdeklődők találhatnak egy lehetséges parkolóelrendezést, amelyet nyugodt szívvel és fantáziával továbbgondolhatnak. Makovecz Imre beépítési vázlataival összhangban, a terület középső részén alakítandó ki a parkolózóná(k)tól elkülönülő közösségi gyümölcsöskert, a város Tündérkertje.

Forrás: Visegrádi Építésztábor
1/8
Forrás: Visegrádi Építésztábor

A Tündérkertben olyan ősi magyar gyümölcsfajták bemutatására van lehetőség, amelyek valaha a város környékén, vagy egy adott történelmi korban jellemzőek voltak. Különösen érdekes feladat lehet ez Visegrádon, ahol a Mátyás korabeli királyi gyümölcsösök emléke igazolja a kert létjogosultságát. A fajták kiválasztásánál a pályázók segítségére lesz Kovács Gyula gyümölcsész, a Tündérkert-mozgalom egyik elindítója, aki mára a Kárpát-medence régi gyümölcsfáinak legnagyobb gyűjteményét hozta létre.

Az Építésztáborok 40. évfordulójának alkalmából a kertben 40 gyümölcsfa kapna helyet (mindegyiket egy-egy visegrádi gyermek „fogadná örökbe"), azonban helyet kell biztosítani a kert esetleges bővülésének is. A Tündérkertben nagy szükség lenne egy olyan fedett-nyitott, naptól, esőtől és a dunai széltől védett helyre, melyet a visegrádi közösség és az idelátogatók is használhatnak, megpihenhetnek alatta, akár szabadtéri kiállítások helyszínéül is szolgálhat, akár az óvodai, iskolai foglalkozásoktanórák megtartására is alkalmas. A feladat tehát ennek az átmeneti térnek a papírra álmodása, a koncepció, szerkezet meghatározása és az építési technikák megfogalmazása. Milyen lehet az a pavilonépítmény, ahol a kerti munkák elvégzése után a város apraja-nagyja örömmel tölti pihenőjét? Milyen funkciókat tudnátok Ti, tervezők elképzelni ez alá a tető alá (vagy annak környezetében), amely a lakosság kényelmét biztosítja? Milyen bútorzatra van szükség ezekhez? Hogyan kapcsolódik az építmény a Tündérkerthez? Mik azok a természeti vagy épített elemei a tájnak vagy a Kertnek, amire az itt megpihenő kirándulók figyelmét irányítanátok?

Az építmény kialakítása szempontjából fontos, hogy 15-25 fő befogadására alkalmas legyen, és 2 hét alatt megépíthető ugyanennyi lelkes egyetemi hallgató segítségével. A tervezés során mindenképpen szem előtt kell tartani a meglévő faállomány megóvását, illetve a természetközeli építőanyagok használatát (pl. fa, kő, tégla, cserép, növényi építőanyagok...). A feladat részét képezi a pavilon pozíciójának meghatározása a Kerten belül, valamint magának a Kertnek a tematikája, elrendezése – a gyümölcsfák telepítésének és a sétányok nyomvonalának rendszere, a pihenést szolgáló tájbútorok elhelyezkedése és típusterve, a Kert kerítése és kapuja, a facsemeték körülkerítésének, megjelölésének módja, esetleg információs táblák, madárodúk típustervei, vagy egyéb, a Kerthez kapcsolódó (táj)építészeti elemek.

Beadandó: tetszőleges számú A3-as tabló, amelyen vázlatosan bemutatásra kerül a terület működése és a tervezett építmény (terület helyszínrajza 1:2000, Tündérkert helyszínrajza 1:200, az építmény alaprajza 1:50, 1 db jellemző metszete 1:50, látványok)
Beadás határideje: a 2021. esztendő Pünkösd havának 31. napja (május 31.)
Beadás módja: digitális úton az alábbi e-mail címre: visegraditabor@gmail.com

A részletek az alábbi linkre kattintva érhetők el.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.