320° Művészeti, kulturális, oktatási és technikai központ tervpályázata - 4D Építész Stúdió Kft.

Részletesen bemutatjuk a 4D Építész Stúdió Kft. által a siófoki 320° Kulturális, Oktatási és Technikai Központ tervpályázatára benyújtott művet

Részletek a műleírásból

BEÉPÍTÉS, TELEPÍTÉS, MEGKÖZELÍTHETŐSÉG

A meglévő, megmaradó kenyérgyári üzemi épület nagy mértékben meghatározza az 1.beruházási ütem új épületrészeinek telepítését. Koncepciónk szerint a meglévő-megmaradó épület központi szerepet kap a beruházásban mind funkcionálisan, mind a meghatározó építészeti értékek és karaktereknek hierarchiájában. A meglévő-megmaradó épület szabadon hagyásával - javaslatunk szerint - az épület körül olyan közösségi zóna alakul ki, mely városi (elő)térként bejárati előteret biztosít a Szekrényessy u. felől, ugyanakkor kissé zártabb rendezvényteret és „nyugalmi zónát" alkot az épület mögötti (belső új felöli) zónában.

Az új épületrészek a meglévő-megmaradó épületrésztől délre kapnak helyet –megfelelő építészeti „attitűddel" és kifejezésmóddal alkalmazkodva a meglévő-megmaradó épülethez és építészeti értékekhez. Az épületkomplexum gyalogos és gépkocsik általi megközelítését a Déli és Szekrényessy utcák felől javasoljuk (a Szekrényessy u-ról nyíló süllyesztett szintű fedett-nyitott parkoló terület kialakításával.)   

 

FUNKCIONÁLIS ISMERTETÉS

ÁLTALÁNOS FUNKCIONÁLIS ISMERTETÉS

Az I. építési ütemben (a meglévő-megmaradó épületrészben és a hozzá kapcsolódó új épületrészben) kerülnek elhelyezésre a Művészeti tevékenységhez kapcsolódó tércsoportok, valamint a gasztronómiai, kereskedelmi és adminisztrációs tevékenységek –integrálva a fő közönségforgalmi és közönség kiszolgáló funkciókat. Az I. építési ütemet kb. 7000 m² bruttó szintterülettel javasoljuk kialakítani –mivel itt kell megvalósítani a fő közönségforgalmi gyűjtő-elosztó-kiszolgáló  teret is (melyek a II. ütemet is fogják szolgálni).

A II. építési ütemben kap helyet az oktatási tevékenység és az ismeretterjesztő tevékenység. E II. ütemben megvalósuló funkciókat kb. 4350 m² bruttó szintterülettel javasoljuk megvalósítani; az alapterületi redukció fő okai: külön konferenciaterem kialakítását nem javasoljuk (összevonásra kerül a „színház térrel"), továbbá már az I.ütemben megvalósul a közönségforgalmi kiszolgáló funkciók „összevont" része. Így, fentiek szerint a tervezési program szerinti komplett épületcsoportot (I-II. építési ütemet együtt) kb. 11.350 m² bruttó szintterülettel javasoljuk megvalósítani.

Koncepcionális javaslatunk alapeleme, hogy mind a régi épület körül a terepszinten, mind az I.-II. ütem épület(rész)einek tetején átjárható tetőpark és rendezvényterület kialakítását javasoljuk, lehetővé téve, hogy minél több zöld felület – és egyidejűleg – jelentős kültéri kiállítási- és rendezvényterület jöjjön létre (kb. 8000 m² rendezvényterület járható tetőfelületen).

MEGLÉVŐ ÉPÜLETRÉSZ BŐVÍTÉSE, ÁTALAKÍTÁSÁNAK ISMERTETÉSE

A meglévő-megmaradó pincerészek hasznosításával biztosítjuk a terepszint alatti gazdasági feltöltéseket (a konyhait és az általános üzemit különválasztva) valamint a trafóhelyiség elhelyezését. A földszintet teljes mértékben hasznosítjuk (az épület É-i végének – korábbi hozzáépítés – visszabontásával); a középső csarnoktérben kiállítási (és rendezvényi) területet alakítunk ki, az oldalszárnyakban éttermek, üzletek kapnak helyet (a keresztszárnyban közös konyhai kiszolgálással). Az 1.emelet meglévő-megmaradó központi galériája és épület keresztszárnyi területe között – az „oldalhajók" felett új galéria terek kialakítását javasoljuk, így lehetővé tehetjük, hogy megvalósuljon a közönségforgalmi körbejárhatóság. A liszttorony II-III-IV. emeletén kis kiállítótér létesül (felfelé szintenként: Siófok múltja, Siófok jelene, Siófok jövője), tetőszinten kávézó (felette kilátószint) kap helyet.

 

 

ÚJ ÉPÜLETSZÁRNY – I. ÜTEM

Süllyesztett szinten (oldalról – a természetes szellőzés miatt – nyitottan) parkolót alakítunk ki; e szinten kap helyet a gazdasági feltöltés is, valamint egyes raktár- és gépészeti funkciók. Földszinten helyezzük el az egész épületkomplexum központi közönségforgalmi terét, mely nem csak előcsarnokként, hanem interaktív kiállítótérként is funkcionál. E térbe nyílik a színpad és nézőtér, valamint a fő közönségforgalmi kiszolgáló területek (recepció, ruhatár, vizesblokkok). Emeleten a színháztér felett kap helyet a kamaraszínpad- és nézőtér, valamint a próbaterem.

ÚJ ÉPÜLETSZÁRNY – II. ÜTEM

Süllyesztett parkolószinten + terepszinten (épület alatt) parkolót alakítunk ki. A földszinten kapnak helyet az oktatási funkció helyiségei, valamint interaktív és statikus kiállítások terei (ismeretterjesztés). Az 1.emeleten szintén kiállítóterek + közönség kiszolgáló teret kapnak helyet, ugyanakkor –az utcaszintről az első és az 2.emeltről egyaránt megközelíthető – tetőfelületi rendezvényterület kiszolgálózónája is itt található.

AKADÁLYMENTESÍTÉS

Az egész épületkomplexum teljes mértékben akadálymentesített.

Az épületen belül minden szint elérhető liftekkel is, továbbá a tetőfelületi rendezvényterületek és kiállítási területekre is könnyen el lehet jutni, liftekkel megközelíthetők, illetve az 1.emeleti rendezvényterület külső rámpával is.

KÖRNYEZETTUDATOS ÉPÜLET-LÉTESÍTÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM, ÜZEMELTETÉS

Egy épület telepítésénél, üzemeltetésénél, így a tervezésénél is alapvető szempont a megújuló energiák lehetőség szerinti maximális kihasználása, igénybevétele – költséges közműhálózatoktól való lehetséges függetlenedés céljával –, valamint az energiaháztartást kedvezően befolyásoló korszerű épületszerkezetek alkalmazása, beépítése.

Tervezés: figyelembe véve az épületegyüttes funkcióját és léptékét – valamint a helyszín, környezet adottságait – a következő rendszerek kiépítését javasoljuk:

• gravitációs szellőztetés – talajszint alól vett friss levegővel és felül kiöblített szennyezett levegővel gravitációsan átszellőztetik a többszintes központi tereket, „átmeneti térként" temperálják az épületbelső kiállítási tereit. a friss levegő bevezetést terepszint alá telepített légvezetékeken keresztül javasoljuk megoldani (ez a mélyszintek telepítésével egyidejűleg is kiépíthető), a szennyezett levegőt – hővisszanyerést követően – tető fölé lehet kiengedni.

• a geotermikus energia felhasználás mind fűtési és hűtési céllal – az évszaknak megfelelően, padló- és falfűtési, ill. mennyezethűtési rendszerrel. A szerkezetek ily módú temperálásával a hőháztartás optimalizálható.

• napkollektorok telepítésével a melegvíz előállítás teljes energia szükséglete biztosítható, mindemellett a csapadékvíz (wc-öblítés célú) gyűjtésével a közüzemi vízfelhasználás is csökkenthető.

• az épület hűtési energiájának előállítása nyáron fentiek együttes alkalmazásával, valamint elsődlegesen gravitációs szellőzés biztosításával csökkenthető. tetősíkokon napelemek telepítésével az elektromos energia szükséglet csökkenthető.

Napkollektorok: az épületek tetőszintjén elhelyezett kollektorok a használati melegvíz előállítás mellett a fűtési melegvíz előállításában is szerepet kaphatnak – ez későbbi költségelemzés alapján tervezhető.

Geotermikus fűtési- és hűtési rendszer: az épület alá telepített szondák és pinceszintre helyezett hőcserélők, mint primer rendszer telepítésével, ill. padló- és falfűtési szekunder körök kialakításával (méretezés alapján esetleg hűtő- fűtő álmennyezet alkalmazásával) a fűtési energia igény a természetből „kölcsönvehető".

Csapadékvíz-gyűjtés: a tetőfelületekről az esővíz összegyűjthető terepszint alatti víztározókba, ahonnan a vizesblokkok wc-öblítésére, kerti öntözésre, ill. a tervezett (dísz-) vízmedencék, csobogók, vízfelületek táplálására – vízdíjfizetési kötelezettség nélkül – felhasználható.

 

 

Környezetvédelem:

• jelzett épületgépészeti rendszer kiépítése mellett az épület környezetszennyezése számottevően csökken; geotermikus fűtés és napkollektoros energiatermelés mellett (kazánház nem készül) nincs égéstermék képződés.

• süllyesztett padlószintre helyezett gépészet és gépjármű-parkoltatás mellett csökken a forgalomból eredő, ill. az üzemi zajterhelés.

• javasoljuk kialakítani a környezetet kevésbé terhelő szelektív hulladékgyűjtés, tárolás és elszállítás alkalmazását.

A fenti rendszerek telepítésére az európai unió több támogatási alapja is – pályázat keretein belül – igénybe vehető, mely a megvalósításnál nem elkerülendő szempont. Az épületben a fenti rendszerekhez kapcsolódó gépészeti helyiségeket a közönségnek bemutatható módon („látványgépészet") javasoljuk kialakítani.

---

vezető tervező: Kószó József
építész munkatársak: Szabó Ádám, Banitz László, Hoffmann György, Ferencz Tamás