// EDGE Awards // Call for Applications // Beadási határidő: 2025. május 31. // EDGE Awards // Call for Applications // Beadási határidő: 2025. május 31. // EDGE Awards // Call for Applications // Beadási határidő: 2025. május 31. // EDGE Awards // Call for Applications // Beadási határidő: 2025. május 31. // EDGE Awards // Call for Applications // Beadási határidő: 2025. május 31. // EDGE Awards // Call for Applications // Beadási határidő: 2025. május 31.
Épületek/Lakóépület

642 ház | Párhuzamos falak háza | Ház a hímzett falvédőről

1/28

642 ház:  Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában. Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.

642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában. Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.

642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában. Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.

642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában. Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.

642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában. Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.

642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában. Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.

642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában. Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.

642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában. Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.

642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában. Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Ház a hímzett falvédőről:  Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul. Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.

Ház a hímzett falvédőről:  Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul. Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.

Ház a hímzett falvédőről:  Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul. Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.

Ház a hímzett falvédőről:  Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul. Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.

Ház a hímzett falvédőről:  Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul. Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.

Ház a hímzett falvédőről:  Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul. Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.

Ház a hímzett falvédőről:  Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul. Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.

Ház a hímzett falvédőről:  Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul. Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.

Ház a hímzett falvédőről:  Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul. Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.

?>
642 ház: 

Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában.

Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.
?>
642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában.

Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.
?>
642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában.

Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.
?>
642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában.

Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.
?>
642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában.

Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.
?>
642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában.

Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.
?>
642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában.

Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.
?>
642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában.

Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.
?>
642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában.

Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.
?>
Párhuzamos falak háza: 

Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges.

Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.
?>
Párhuzamos falak háza: 

Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges.

Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.
?>
Párhuzamos falak háza: 

Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges.

Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.
?>
Párhuzamos falak háza: 

Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges.

Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.
?>
Párhuzamos falak háza: 

Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges.

Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.
?>
Párhuzamos falak háza: 

Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges.

Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.
?>
Párhuzamos falak háza: 

Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges.

Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.
?>
Párhuzamos falak háza: 

Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges.

Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.
?>
Párhuzamos falak háza: 

Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges.

Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.
?>
Párhuzamos falak háza: 

Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges.

Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.
?>
Ház a hímzett falvédőről: 

Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul.

Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.
?>
Ház a hímzett falvédőről: 

Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul.

Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.
?>
Ház a hímzett falvédőről: 

Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul.

Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.
?>
Ház a hímzett falvédőről: 

Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul.

Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.
?>
Ház a hímzett falvédőről: 

Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul.

Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.
?>
Ház a hímzett falvédőről: 

Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul.

Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.
?>
Ház a hímzett falvédőről: 

Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul.

Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.
?>
Ház a hímzett falvédőről: 

Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul.

Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.
?>
Ház a hímzett falvédőről: 

Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul.

Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.
1/28

642 ház:  Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában. Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.

642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában. Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.

642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában. Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.

642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában. Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.

642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában. Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.

642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában. Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.

642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában. Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.

642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában. Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.

642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában. Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Ház a hímzett falvédőről:  Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul. Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.

Ház a hímzett falvédőről:  Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul. Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.

Ház a hímzett falvédőről:  Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul. Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.

Ház a hímzett falvédőről:  Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul. Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.

Ház a hímzett falvédőről:  Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul. Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.

Ház a hímzett falvédőről:  Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul. Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.

Ház a hímzett falvédőről:  Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul. Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.

Ház a hímzett falvédőről:  Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul. Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.

Ház a hímzett falvédőről:  Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul. Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.

Épületek/Lakóépület

642 ház | Párhuzamos falak háza | Ház a hímzett falvédőről

2025.05.30. 07:28
1/28

642 ház:  Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában. Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.

642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában. Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.

642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában. Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.

642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában. Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.

642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában. Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.

642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában. Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.

642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában. Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.

642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában. Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.

642 ház: Képzelj el egy házat, amelyet 6-4-2 arányú egymásra helyezett tömegek alkotnak. Minden egység meghatározza a következőt, hierarchiát teremtve a térben és a struktúrában. Építészeti állítás: Az építészet nem véletlenszerű kompozíció, hanem gondosan szerkesztett arányok rendszere. A 6-4-2 szabály belső logikát teremt, ahol az egymásra épített tömegek feszültséget hoznak létre. Az arányok nem csupán esztétikai eszközök, hanem az építészeti narratíva alapjai.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Párhuzamos falak háza:  Képzelj el egy házat, amelynek csak párhuzamos falai vannak és nincs két fal amely egymásra merőleges. Építészeti állítás: A fal egyértelmű lehatárolás, de rugalmas építészeti karakterelem is egyben. Célja terek egymástól történő éles elhatárolása, de ez nem jelenti, hogy ne foglalhatnának magukba barlangszerű tereket. Ezek a barlangszerű terek eltérő élményeket nyújtanak a tisztán falak között, falakkal határolt terekhez képest. A kettő között értékbeli hierarchia nincs, de eltérő hatással vannak a bentlakókra.

Ház a hímzett falvédőről:  Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul. Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.

Ház a hímzett falvédőről:  Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul. Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.

Ház a hímzett falvédőről:  Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul. Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.

Ház a hímzett falvédőről:  Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul. Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.

Ház a hímzett falvédőről:  Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul. Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.

Ház a hímzett falvédőről:  Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul. Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.

Ház a hímzett falvédőről:  Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul. Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.

Ház a hímzett falvédőről:  Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul. Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.

Ház a hímzett falvédőről:  Képzelj el egy házat, amelyet egy hímzett textil díszítő mintája inspirált. A dekoratív minta építészeti struktúrává alakul. Építészeti állítás: Az építészet a kollektív emlékezet fizikai megnyilvánulása, ahol a múltbéli motívumok és anyagok új formákban élednek újjá. Egy egyszerű hímzett falvédő tervrajzzá válik, ahol a díszítő elem építészeti elvvé alakul. Az ornamentika nem pusztán dekoráció, hanem a történetmesélés egyik médiuma.

Cikkinfó

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Paradigma Ariadné

Helytelen Házak / No Place Houses

URL:
Paradigma Ariadné

Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.