A Budai Irgalmasrendi Kórház új épületei

Teljesen más szempontok érvényesülnek, amikor egy műemléki bővítésnél a történeti épület kórháznak ad otthont. Esztétikai és műemléki érvek előtt első a technológia és a biztonság szempontja. A Budai Irgalmasrendi Kórház központi műtő és diagnosztikai épülete nyárra készül el, a világörökségi területen elhelyezkedő, kiemelten védett régészeti lelőhelyen és műemléki ingatlanon elterülő beruházás koncepcióját az építészek mutatják be.

„Boni futuri spes malorum est remedium." A bajok orvossága a jobb jövő reménye.

Történet

A magyarországi kórházak hálózatának kiépítésében nagy szerep jutott az 1650-ben megtelepedő Irgalmasrendnek (Ordo Fratres Misericordiae). A Rend első háza 1650-ben Szepesváralján létesült, majd egymás után alapította kórházait. (Pozsony 1669., Eger 1726., Pest 1731., Temesvár 1737., Pápa 1757., Kismarton 1760., Nagyvárad 1760., Vác 1778., Szakolca 1796., Pécs 1796., Pozsony II. 1802., Zágráb 1804., Buda 1806., Szatmárnémeti 1834.)

Budán Marczibányi István kezdeményezésére 1806. október 15-én volt az ünnepélyes alapkőletétel. A kórház 1815. október 4-én nyílt meg. Ekkor vezették be ünnepélyesen az Irgalmasrendet. A többi budai és pesti kórház körülményeivel összehasonlítva a korabeli beszámolók és írások kiemelik, hogy óriási haladást és fejlődést jelentett az Irgalmasok intézete. Budapest székesfőváros közgyűlése 1889. szeptember 28-án hozzájárult az új, ma is létező Irgalmasrendi Kórház építéséhez. Az újjáépített kórházat, melynek terveit 1900-ban Kiss István műépítész készítette, 1903. szeptember 29-én ünnepélyesen átadták rendeltetésének.

A Rend nagyszámban ápolta a II. világháború sebesült katonáit, viszont a kórház épülete az 1944-45. évi budai ostrom alkalmával súlyosan megsérült. Az Üstökös utcai szárnyát súlyos bombatalálat érte, melyet a háború után újraépítettek. A Betegápoló Irgalmasrendet 1950. szeptember 7-én sok más renhez hasonlóan felszámoltak, kórházait és intézményeit államosították. A szerzeteseknek el kellett hagyniuk rendházaikat, és a szerzetben folytatott munkakörüket elvesztették. A Betegápoló Irgalmasrendet 1990-ben újra nyilvántartásba vették. Jelenleg három kórházban: Budán, Pécsett és Vácott történik gyógyító tevékenység, míg Érden idősek otthonát működtet a Rend.

A rend a kórházait oly időkben alapította, amikor kórház, de még orvos is – nem is szólva a szakszerű ápolásról – nagyon kevés volt az országban. Még a vagyonos ember is nehezen jutott orvosi segítséghez. A szegény néposztály a legnehezebb viszonyok között sínylődött, amikor feltűntek az ország legkülönbözőbb pontjain az Irgalmasok kórházai.

A majdnem 120 éves épület türelemmel viselte sorsát, de minden elemében megérett a rehabilitációra, melynek első állomása a külső nyílászárók cseréje és a fűtés korszerűsítése volt.  A gyógyítás iránti elkötelezettség mellett szükséges a teljes infrastrukturális megújulás, a mai kor szakmai, orvostechnológiai, építészeti-műszaki igényeihez történő megfelelés mind a betegek, mind a dolgozók javára. Ennek szellemében kezdeményezte Kozma Imre Atya a mai épület felújításának és bővítésének tervezését.

Helyszín

A tervezéssel érintett helyszín az 1023 Budapest, Frankel Leó út 17-19. szám alatt található. A telek a rajta álló műemléképülettel együtt a Betegápoló Irgalmasrend tulajdonában, illetve üzemeltetésében-fenntartásában áll. A terület budapesti világörökségi helyszín, valamint nyilvántartott budapesti műemléki jelentőségű terület része. Az ingatlan kiemelten védett régészeti lelőhelyen terül el.

Tervezési program

A tervezési program alapját képezi az orvosszakmai program. Az Egészséges Budapest Program megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló kormányrendelet szerint a Budai Irgalmasrendi Kórház budapesti telephelyeinek komplex felújítása, bővítése, korszerűsítése, új épület felépítése volt a cél, ennek keretében adták át a Vidra utcai hotelszárnyat, amihez összekötő híddal kapcsolódik a Központi műtő és diagnosztikai épület, melynek befejezése idén nyáron várható, ezt követi jövőre a teljes alapterületén megújuló Műemléki épület.

Alapvetések, funkcionális kialakítás, alaprajzi elrendezés
A tervezett betegellátási funkciók korszerű, az egészségügyi minimumfeltételeknek megfelelő kielégítésére jelentős alapterületi többlet szükséges, ezt részletes orvostechnológiai adatszolgáltatás igazolja. Az épület főbejáratát a Duna felé eső oldalon, a műemléki melléképület megtartásával, a jelenlegi Frankel Leó úti középtengelyhez igazítva tervezzük. A törvény szerint fejlesztési céllal műemlék nem bontható, így adottság volt a tervezésnél a melléképület megtartása, melyet igyekeztünk minél magasabb eszmei és gyakorlati szinten a feladat megoldásába bevonni.

Az új főbejárat megközelítése az U alakú melléképület Duna felé néző szárnyainak részleges megnyitásával oldható meg, a gyalogos forgalmat ezeken átvezetve érkezhetünk a főbejárathoz. A meglévő műemléki épület magasföldszintje a további földszinti alapszint: ez már a melléképület légterében kialakított új lépcsőn és beltéri üvegezett felvonókon érhető el. A magas technológiai-technikai igényszintű egységek számára új központi épület készül az U-alakú beépítés udvarán, ebbe kerül a központi műtőblokk, a központi intenzív és kardiológiai intenzív osztály, klinikofarmakológia, a központi sterilező és a központi radiológia, illetve a földszinten a méltó betegfogadás helyiségei.

Az épületrész  kiüríthetőségét füstmentes lépcsőház és tűzgátló előtérrel kialakított felvonóblokk biztosítja. A meglévő műemléki épület Duna felé forduló szárnyaiban a közlekedők a belső udvari oldal felé néznek, ezek összekapcsolásával alakul ki a teljes körbejárhatóság. Az összekötő kompozíciós elem egyúttal finoman biztosítja a nagy, két irányban is oromfalas tetőszerkezet lecsengését, kapcsolódik a megmaradó műemléki melléképülethez, de nyújt egy jól elkülönülő határt a régi és új között.

A létrejövő három udvar funkcionálisan is elkülönül, az északi technikai funkciókat is betölt (orvosi gázellátás tartálya, MR berendezés beszállítása, aggregátorok beszállítása), emellett itt jelentősebb zöldfelület is kialakítható, a déli rész pedig közösségi térré válhat a földszint felett részben üvegezett zöldtetővel fedve, míg a harmadik udvar akár történeti kertté is formálódhat.

Az elkészült Vidra utcai épületszárny

A hotelfunkciók kielégítésére a Vidra utcai oldalra tervezünk egy új, dupla középfolyosós épületet egyszerű, elegáns, de a finoman cizellált műemléki épülethez képest visszafogott tömeg és homlokzatalakítással. Ennek földszintjén és pinceszintjén a patológia, laborok, logisztikai helyiségek és konyha helyezkedik el. Az épület első, második és harmadik emelete betegosztályoknak ad helyet. A betegszobákból kilépve a középfolyosók keleti végén a Duna és a Margitsziget panorámája tárul fel, másik oldalon a homlokzat a Frankel Leó útra enged kilátást. A két épületet az első emeleten részben üveghomlokzatú híd köti össze. A két épület között történik elkülönítetten a mentőforgalom, teherforgalom és személygépjármű forgalom, mely az épület alatti háromszintes mélygarázsba vezet.

Műemléki épület

A meglévő épület felújítása során a műemléki értékek megőrzését követő átalakítások történnek, éppen ezért itt az első, második és harmadik emeleten betegellátó osztályok,  Keresztény Anyasági Központ, orvosi szobák, a földszinten ambulanciák kapnak majd helyet, ezzel  csökkentve a magas szintű technikai beavatkozások igényét. Kivételek ez alól a sürgősségi fogadóhely és az egynapos szemsebészet helyiségcsoportjai, valamint az épületben helyén marad a központi gyógyszertár patinás betegforgalmi része is.

Központi épület

Betegfogadás és betegiránytás központi helye, nagy belterek és cellásított funkcionális helyiségekkel. Az épület a diagnosztikára, ambulanciákra és műtéti beavatkozásokra tervezett, erősen technológiai jellegű kialakítással rendelkezik. A legalsó szinten találhatók a radiológiai ellátás terei CT és MR berendezésekkel és azok helyiségcsoportjaival, felvételi röntgennel, ultrahangdiagnosztikával, haemodinamikai műtőblokkal. A központi betegfogadás, az aula, a Triage helyiségcsoport és ambulanciák kerültek a főbejárat szintjére. Az első emeleten a Központi Intenzív Osztály és a hozzá szorosan kapcsolódó Klinikofarmakológia épül. A második emelet a Központi műtőblokk, korszerű panelműtős rendszerrel. Az épület legfelső szintjét teljesen kitölti a lentiek ellátását szolgáló épületgépészet.

Homlokzatok és tömegalakítás

A védett műemlék és világörökségi helyszín, illetve a gyönyörű környezeti adottságok között igyekeztünk a betegek mielőbbi gyógyulását, a gyógyítást végző és segítő dolgozók munkáját megkönnyítő koncepciójú, téralakítású épületegyüttest tervezni a Betegápoló Irgalmasrend szellemében. A Műemléki Tanácsadó Testület konzultációs szakértői vélemény észrevételeit számos helyen figyelembe vettük. Ennek szellemében alakítottuk meg a bővítés-elemek építészeti megfogalmazásának meghatározó szempontjait.

A főbejárati pavilonépület épületszárnyakat összekötő háttéreleme

Tekintettel a pavilonépület É/D-i traktusával való összeolvadásra, de a beforduló főépület-szárnyakat összekötő, új építésű elem „immateriális" jellegének biztosítására is, a homlokzati felületet viszonylag könnyed, „szerelt" jellegű, mediterrán terrakotta, a tetőszinten szürke szálcement burkolattal fedtük – ez színvilágában harmonizál a meglévő court d’honneur színeivel, indusztriális jellegével ugyanakkor alá is rendeli magát. A megnyitás ritmikus, függőleges sávos jellegét a Duna-parti megjelenés visszafogott üvegezést szorgalmazó szempontja is segített megfogalmazni. Az összekötő elem sajátos formálású, ugyanakkor semleges megjelenésével hangsúlyt ad az új együttes főbejárati funkcióját átvevő pavilonépületnek is.

A belső udvari műtőblokk

A homlokzatképzés a közlekedő és tartózkodó zónákban a főbejárati összekötő elem építészeti hangján szólal meg, míg a funkcionális, cellás helyiségsorok elé a meglévő épületek vakolatszínével rokon kvarchomok árnyalatú vakolt felületek – a földszinti zónákban a meglévő épületekével rokon színű téglaburkolattal kiegészítve – és szürke tónusú fémkeretes, lyuk-architekturális nyílászárók kerülnek. Ez az aszimmetrikusan duális jellegű építészeti hangvétel a nyugodt semlegességet kívánja biztosítani a funkcionális okokból magas intenzitású belső udvari beépítettség mellett is. A tetőszintre kerülő épületgépészeti program építészeti megfogalmazása az épületelem karakterével kíván harmonizálni, bár egyszersmind az itt jelentkező technológiai követelményeket is kielégíteni hivatott.

Különös hangsúlyt kap a belső udvari blokk körül megmaradó szabad területek kertépítészeti megformálása, mely a déli, kétszintes tetőkert kialakításával fókuszálódik – az itteni területek szintén bejárhatók, és a régi és új épületrészek szimultán percipiálhatóságának színtereivé válnak.

A Vidra utcai hotelszárny

Az épületelem megfogalmazása, annak anyagkezelése, architekturája a belső tömb elveit követi, bár kitett helyzetéből következően kismértékben megemelt „hangerővel". A Dunára néző és a Frankel Leó úti nézetek ezen túlmenően vizuális átmenetet is biztosítani kívántak a tervezett együttes és a szomszédos beépítés elemei – azok karaktere, volumene, magassági viszonyai – között.

A tetőemeleti szint volumene a Frankel Leó úti és Árpád Fejedelem úti fronton az arányos tömeghatást szolgálva hátralép, homlokzati síkja a Duna felőli oldalon az azzal való kapcsolattartás érdekében, hasonlóan a főbejárati összekötő elem tetőszintjéhez, az U alakú meglévő főépület-tömeg koordinátarendszerét veszi fel. A Vidra utcai – Frankel Leó úti épületsarok részben a korábbi telekhatárvonalat követve, részben a környezetében több helyen fellelhető jelleggel, közel 45 fokos síkkal törik – az így kialakuló szabad homlokzati felület, az ide tervezett földszinti implózióba kerülő „Istenes Szent János" szobor fölött, azzal rokon jelentéstartalmat hordozó Rendi szimbólumok elhelyezésére szolgál, mely szintén társművészeti alkotásokként valósultak meg.

Díszvilágítási terv

A díszvilágításnak az épületegyüttes három részét kell kezelnie. A főépület dunai homlokzatát végig, míg a Frankel Leó utcai homlokzatnál csak a bejárati szegmenset kell megvilágítani, ezenkívül az új hotelépület tompa sarkán kellett világítás szituációt teremteni. A Frankel Leó utcai homlokzatnak tehát csak a bejárati, középső traktusát világítjuk meg. A díszvilágítást csak épületre szerelt lámpatestekkel alakítjuk.  A világítás ennek megfelelően lépcsőzetes kialakítással lett megtervezve keretezett rendszerben, kiemelt toronymotívummal.

dr. Kiss Zsolt István építész vezető tervező
Varga Péter építész tervező             

Szerk.: Pleskovics Viola

A cikksorozat megjelenését az Építészfórumon a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.