„Kórház? Máma?” – Egészségügyi építészet tematikus hét indul az ÉF-en

Ez a hét az emberekről fog szólni. Egy olyan terület áll majd középpontban, ahol a technológia, a tudomány, az orvosok, a nővérek és igen, az építészek egyetlen célt hivatottak teljesíteni: a gyógyulás segítését. Az Építészfórum alapvető ismereteket szeretne nyújtani arról milyen szempontok játszanak főszerepet az egészségügyi épületek létrehozásában, segítve ezáltal a célt, hogy egy szélesebb kör tudatosabban állhasson ki az orvosok, páciensek és a tervezők érdekei mellett.

Először is egy bocsánatkéréssel kell kezdenem, hogy a címben korunk mémkultúrájának egyik megkerülhetetlen telefonbeszélgetéséből lett idézve, habár a téma nem ezt érdemli. Ennek oka az egészségügy szinte felfoghatatlan komolysága és néha túlságosan szívszorító realitása, melynek valahogy muszáj megfogni mosolyra fakasztó oldalát is: sokunk egy egészségügyi épületben hagyja el ezt a világot, de legtöbbünk ezekben az épületekben látja is meg azt. Van, hogy elvesztünk bennük valakit, megint sokunk viszont örömkönnyeket ejt falai között, amikor megszületnek gyermekeink vagy rokonaink felgyógyulnak betegségéből.

Nagyon nemes kihívás ez egy építésznek. Mégis, manapság főként a politika színterének egy sakkbábújaként láttuk ezt a területet. Kritériumait, technológiai kihívásait, valamint alapvető, Európában már sztenderdnek számító minőségi lehetőségeit a szakmán kívüliek csak nagyon kis számban ismerik.

Az Építészfórum tematikus hete mondhatni kicsit ezt orvosolva született. Olvasóinknak szeretnénk összefoglaló ismereteket nyújtani arról, hogy mire is van szükség egy európai szintű kórház létrehozásához, megtervezéséhez. Bevezetjük Önöket a kórházak kialakulásának történetébe, az orvostechnológia feladatköreibe. Átlátjuk hogyan jutottunk el a 30 ágyas szobáktól az egyágyas rendszerekig, megtudjuk mi az a pavilonos vagy éppen ágstruktúrás modell, és megismerjük milyen technológiai újításoknak szükséges megfelelni, ami miatt bármennyire is logikus takarékosabban a 100 éves épületek felújításával elhelyezni új funkciókat, azok egész egyszerűen mégsem alkalmasak már ezekre a fejlesztésekre.

Azonban be fogjuk mutatni a pozitív jövőt is, köztük olyan nagyberuházások terveit, amelyeket a 2017 óta tartó Egészséges Budapest Program keretében terveztek. Bemutatunk ízig-vérig 21. századi magyar projekteket, lesz szó magánkórházról és azok állami kórházakba átültethető fenntartható szolgáltatásairól, mindemellett a cikkek között számos történeti cikk is felbukkan, például a nemrég elhunyt Marosi Miklós kórházépítészetéről is megemlékezünk. A friss cikkek között napközben bátorkodunk mindeközben újraosztani archívumunkból is egy-két korábbi tanulságos példát.

Olyan technológiák, elképesztő műszereknek, eszközparkoknak otthont adó archiktektúrákról beszélünk, amelyek nem csupán a betegek méltóságát és kényelmét kell szolgálják, de ne felejtsük el: itt az életünket megmentő szakemberek munkahelyeiről is szó van. A téma nagyon fontos: a Nemzetközi Építész Szövetség 2022-t az egészségügyi tervezés évének is nyilvánította, a Magyar Építőművészek Szövetsége, Egészségügyi Munkabizottságának vezetőjének, Dr. Kiss Zsolt Istvánnak pedig ezúton is köszönjük a tematikus héthez nyújtott segítségét. Ha mindez nem volna elég, a Covid 19 végképp rávilágított arra, hogy egész egyszerűen az egészségügyi építészettől forrást, figyelmet, ismeretet többé nem szabad megtagadni. Szeretettel ajánljuk így hát figyelmükbe a tematikus hetet bízva abban, hogy ezentúl sokunk új ismeretekkel, teljesen máshogy tud majd nézni egy gyógyítást szolgáló épületre.

Pleskovics Viola
 

A cikksorozat megjelenését az Építészfórumon a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.