Nézőpontok/Vélemény

Szürke vágyak színes tárgyai – Későmodern nagyáruházak

1/19

Baja központjában, 1975 május elsejére készült ez a Bácska áruház, egy jó állapotú, 19. századi, földszintes lakóház helyén. A futurisztikus megjelenésű épületben légkondicionálás és mozgólépcső is várta a harminc osztály vásárlóit.

Bár szemből lebegő, monolit tömbnek látszik, a hosszú Vörösmarty utcai homlokzaton hatalmas sávablakokat takar az alumínium burkolat, amelyeken át ma is a természetes fény határozza meg a két felső emelet eladóterét.

A zegzugos alumínium burkolat kiállta az idő próbáját, azonban a galambok távol tartása évtizedes szélmalomharcot jelent.

Az egykor itt áthaladó 51-es főút helyett ma forgalomcsillapított városközpontban áll az áruház. A vásárlók száma egyre alacsonyabb, a háromezer négyzetméteres eladótér alacsony kihasználtsággal működik.

Székesfehérvár új városrészének csomópontjában 1978-ban épült az új Skála áruház. Kialakítása a korának többi, hasonló épületét követi: a földszinti összefüggő kirakatsáv fölött ablakok nélküli szintek, látványos, modern burkolatban.

Az áruház tervei az építés évében Ybl-díjas Simon Ferenc munkái. A homlokzatot burkoló több száz alumínium panel a Fémmunkás Vállalat székesfehérvári üzemében készült.

Az áruház emeltén ma is a Skála néven működő áruház hagyományos termékei sorakoznak a polcokon, immár az eredetire nem hasonlító, modern belső terekben.

A székesfehérvárival egy időben, szintén Simon Ferenc tervei szerint épült a Dunaújvárosi áruház is, amely végül csak 1983-ra került átadható állapotba.

A város építésének első ütemében kialakult valódi szocreál központjának határán, tízemeletes lakóházak mellett, ma is jó kihasználtsággal működő áruház leggyengébb pontjának a homlokzat burkolata bizonyult, amely egyre kevésbé áll ellen az időjárásnak.

Sajnos a földszinten egy igen markáns, és a homlokzat vonalát nem követő bővítés is épült.

Eger városának történelmi főterén, az egykori piac helyén épült fel 1974-re a Centrum áruház. Az épület az egykori hatalmas teret így kettéosztotta, a mai Dobó -és Gárdonyi Géza térre.

A Peschka Alfréd tervezte áruház az elmúlt évtizedekben átalakult, az eredeti, üvegfalakkal átláthatóvá tett átlátható földszintjére modern élelmiszerbolt költözött. A városképbe illeszkedés sikeressége itt máig tartó vita tárgya.

Az épület két rövid oldalának tömegét a lépcsőzetes homlokzat igyekezett feloldani.

A Zalár József utcai homlokzat tagolt tetője a szemközti házak ritmusát is követi. Az áruház jelenleg is eredeti funkciója szerint működik, a központi elhelyezkedésének köszönhetően a városszéli hipermarketek kevésbé veszélyeztetik.

Békéscsaba központjában 1978-ra készült el a hétezer négyzetméteres Univerzál Áruház. Tervezője Emődy Attila, akinek nevéhez a tájba simuló badacsonyi Szot-étteremtől a dabasi földhivatalig, igen különböző épületek kötődnek.

Pécs városában, a világhírű Zsolnay gyár közelében adta magát az elképzelés, hogy az új Domus áruház épületén is meghatározó legyen a hagyományos, színes kerámiacserép.

Az egyszerű formájú épületet két lépcsőtorony egészítette ki a Pécsitervnél dolgozó Tillai Ernő tervrajzain, amelyek 1980-ra váltak valósággá. A vásárlók vertikális közlekedésére persze itt is elsősorban mozgólépcső és liftek szolgáltak az épület közepén

Az áruházak szokásos felépítését magán hordozó épületen csak a déli homlokzaton nyíltak emeleti ablakok. Ma társaihoz hasonlóan kínai áruház, részben pedig kaszinó működik benne, leggyorsabban romló állapotú részei részleges felújítást kaptak.

A pompás Zsolnay cseréptető állapota szerencsére kiváló, pedig a gyár több évtizedes kihagyás után tért vissza eredeti profiljához, az szocializmus első éveiben felfuttatott ipari porcelánok gyártásának kifuttatásával.

?>
Baja központjában, 1975 május elsejére készült ez a Bácska áruház, egy jó állapotú, 19. századi, földszintes lakóház helyén. A futurisztikus megjelenésű épületben légkondicionálás és mozgólépcső is várta a harminc osztály vásárlóit.
?>
Bár szemből lebegő, monolit tömbnek látszik, a hosszú Vörösmarty utcai homlokzaton hatalmas sávablakokat takar az alumínium burkolat, amelyeken át ma is a természetes fény határozza meg a két felső emelet eladóterét.
?>
A zegzugos alumínium burkolat kiállta az idő próbáját, azonban a galambok távol tartása évtizedes szélmalomharcot jelent.
?>
Az egykor itt áthaladó 51-es főút helyett ma forgalomcsillapított városközpontban áll az áruház. A vásárlók száma egyre alacsonyabb, a háromezer négyzetméteres eladótér alacsony kihasználtsággal működik.
?>
Székesfehérvár új városrészének csomópontjában 1978-ban épült az új Skála áruház. Kialakítása a korának többi, hasonló épületét követi: a földszinti összefüggő kirakatsáv fölött ablakok nélküli szintek, látványos, modern burkolatban.
?>
Az áruház tervei az építés évében Ybl-díjas Simon Ferenc munkái. A homlokzatot burkoló több száz alumínium panel a Fémmunkás Vállalat székesfehérvári üzemében készült.
?>
Az áruház emeltén ma is a Skála néven működő áruház hagyományos termékei sorakoznak a polcokon, immár az eredetire nem hasonlító, modern belső terekben.
?>
A székesfehérvárival egy időben, szintén Simon Ferenc tervei szerint épült a Dunaújvárosi áruház is,  amely végül csak 1983-ra került átadható állapotba.
?>
A város építésének első ütemében kialakult valódi szocreál központjának határán, tízemeletes lakóházak mellett, ma is jó kihasználtsággal működő áruház leggyengébb pontjának a homlokzat burkolata bizonyult, amely egyre kevésbé áll ellen az időjárásnak.
?>
Sajnos a földszinten egy igen markáns, és a homlokzat vonalát nem követő bővítés is épült.
?>
Eger városának történelmi főterén, az egykori piac helyén épült fel 1974-re a Centrum áruház. Az épület az egykori hatalmas teret így kettéosztotta, a mai Dobó -és Gárdonyi Géza térre.
?>
A Peschka Alfréd tervezte áruház az elmúlt évtizedekben átalakult, az eredeti, üvegfalakkal átláthatóvá tett átlátható földszintjére modern élelmiszerbolt költözött. A városképbe illeszkedés sikeressége itt máig tartó vita tárgya.
?>
Az épület két rövid oldalának tömegét a lépcsőzetes homlokzat igyekezett feloldani.
?>
A Zalár József utcai homlokzat tagolt tetője a szemközti házak ritmusát is követi. Az áruház jelenleg is eredeti funkciója szerint működik, a központi elhelyezkedésének köszönhetően a városszéli hipermarketek kevésbé veszélyeztetik.
?>
Békéscsaba központjában 1978-ra készült el a hétezer négyzetméteres Univerzál Áruház. Tervezője  Emődy Attila, akinek nevéhez a tájba simuló badacsonyi Szot-étteremtől a dabasi földhivatalig, igen különböző épületek kötődnek.
?>
Pécs városában, a világhírű Zsolnay gyár közelében adta magát az elképzelés, hogy az új Domus áruház épületén is meghatározó legyen a hagyományos, színes kerámiacserép.
?>
Az egyszerű formájú épületet két lépcsőtorony egészítette ki a Pécsitervnél dolgozó Tillai Ernő tervrajzain, amelyek 1980-ra váltak valósággá. A vásárlók vertikális közlekedésére persze itt is elsősorban mozgólépcső és liftek szolgáltak az épület közepén
?>
Az áruházak szokásos felépítését magán hordozó épületen csak a déli homlokzaton nyíltak emeleti ablakok. Ma társaihoz hasonlóan kínai áruház, részben pedig kaszinó működik benne, leggyorsabban romló állapotú részei részleges felújítást kaptak.
?>
A pompás Zsolnay cseréptető állapota szerencsére kiváló, pedig a gyár több évtizedes kihagyás után tért vissza eredeti profiljához, az szocializmus első éveiben felfuttatott ipari porcelánok gyártásának kifuttatásával.
1/19

Baja központjában, 1975 május elsejére készült ez a Bácska áruház, egy jó állapotú, 19. századi, földszintes lakóház helyén. A futurisztikus megjelenésű épületben légkondicionálás és mozgólépcső is várta a harminc osztály vásárlóit.

Bár szemből lebegő, monolit tömbnek látszik, a hosszú Vörösmarty utcai homlokzaton hatalmas sávablakokat takar az alumínium burkolat, amelyeken át ma is a természetes fény határozza meg a két felső emelet eladóterét.

A zegzugos alumínium burkolat kiállta az idő próbáját, azonban a galambok távol tartása évtizedes szélmalomharcot jelent.

Az egykor itt áthaladó 51-es főút helyett ma forgalomcsillapított városközpontban áll az áruház. A vásárlók száma egyre alacsonyabb, a háromezer négyzetméteres eladótér alacsony kihasználtsággal működik.

Székesfehérvár új városrészének csomópontjában 1978-ban épült az új Skála áruház. Kialakítása a korának többi, hasonló épületét követi: a földszinti összefüggő kirakatsáv fölött ablakok nélküli szintek, látványos, modern burkolatban.

Az áruház tervei az építés évében Ybl-díjas Simon Ferenc munkái. A homlokzatot burkoló több száz alumínium panel a Fémmunkás Vállalat székesfehérvári üzemében készült.

Az áruház emeltén ma is a Skála néven működő áruház hagyományos termékei sorakoznak a polcokon, immár az eredetire nem hasonlító, modern belső terekben.

A székesfehérvárival egy időben, szintén Simon Ferenc tervei szerint épült a Dunaújvárosi áruház is, amely végül csak 1983-ra került átadható állapotba.

A város építésének első ütemében kialakult valódi szocreál központjának határán, tízemeletes lakóházak mellett, ma is jó kihasználtsággal működő áruház leggyengébb pontjának a homlokzat burkolata bizonyult, amely egyre kevésbé áll ellen az időjárásnak.

Sajnos a földszinten egy igen markáns, és a homlokzat vonalát nem követő bővítés is épült.

Eger városának történelmi főterén, az egykori piac helyén épült fel 1974-re a Centrum áruház. Az épület az egykori hatalmas teret így kettéosztotta, a mai Dobó -és Gárdonyi Géza térre.

A Peschka Alfréd tervezte áruház az elmúlt évtizedekben átalakult, az eredeti, üvegfalakkal átláthatóvá tett átlátható földszintjére modern élelmiszerbolt költözött. A városképbe illeszkedés sikeressége itt máig tartó vita tárgya.

Az épület két rövid oldalának tömegét a lépcsőzetes homlokzat igyekezett feloldani.

A Zalár József utcai homlokzat tagolt tetője a szemközti házak ritmusát is követi. Az áruház jelenleg is eredeti funkciója szerint működik, a központi elhelyezkedésének köszönhetően a városszéli hipermarketek kevésbé veszélyeztetik.

Békéscsaba központjában 1978-ra készült el a hétezer négyzetméteres Univerzál Áruház. Tervezője Emődy Attila, akinek nevéhez a tájba simuló badacsonyi Szot-étteremtől a dabasi földhivatalig, igen különböző épületek kötődnek.

Pécs városában, a világhírű Zsolnay gyár közelében adta magát az elképzelés, hogy az új Domus áruház épületén is meghatározó legyen a hagyományos, színes kerámiacserép.

Az egyszerű formájú épületet két lépcsőtorony egészítette ki a Pécsitervnél dolgozó Tillai Ernő tervrajzain, amelyek 1980-ra váltak valósággá. A vásárlók vertikális közlekedésére persze itt is elsősorban mozgólépcső és liftek szolgáltak az épület közepén

Az áruházak szokásos felépítését magán hordozó épületen csak a déli homlokzaton nyíltak emeleti ablakok. Ma társaihoz hasonlóan kínai áruház, részben pedig kaszinó működik benne, leggyorsabban romló állapotú részei részleges felújítást kaptak.

A pompás Zsolnay cseréptető állapota szerencsére kiváló, pedig a gyár több évtizedes kihagyás után tért vissza eredeti profiljához, az szocializmus első éveiben felfuttatott ipari porcelánok gyártásának kifuttatásával.

Nézőpontok/Vélemény

Szürke vágyak színes tárgyai – Későmodern nagyáruházak

2022.04.16. 17:57
1/19

Baja központjában, 1975 május elsejére készült ez a Bácska áruház, egy jó állapotú, 19. századi, földszintes lakóház helyén. A futurisztikus megjelenésű épületben légkondicionálás és mozgólépcső is várta a harminc osztály vásárlóit.

Bár szemből lebegő, monolit tömbnek látszik, a hosszú Vörösmarty utcai homlokzaton hatalmas sávablakokat takar az alumínium burkolat, amelyeken át ma is a természetes fény határozza meg a két felső emelet eladóterét.

A zegzugos alumínium burkolat kiállta az idő próbáját, azonban a galambok távol tartása évtizedes szélmalomharcot jelent.

Az egykor itt áthaladó 51-es főút helyett ma forgalomcsillapított városközpontban áll az áruház. A vásárlók száma egyre alacsonyabb, a háromezer négyzetméteres eladótér alacsony kihasználtsággal működik.

Székesfehérvár új városrészének csomópontjában 1978-ban épült az új Skála áruház. Kialakítása a korának többi, hasonló épületét követi: a földszinti összefüggő kirakatsáv fölött ablakok nélküli szintek, látványos, modern burkolatban.

Az áruház tervei az építés évében Ybl-díjas Simon Ferenc munkái. A homlokzatot burkoló több száz alumínium panel a Fémmunkás Vállalat székesfehérvári üzemében készült.

Az áruház emeltén ma is a Skála néven működő áruház hagyományos termékei sorakoznak a polcokon, immár az eredetire nem hasonlító, modern belső terekben.

A székesfehérvárival egy időben, szintén Simon Ferenc tervei szerint épült a Dunaújvárosi áruház is, amely végül csak 1983-ra került átadható állapotba.

A város építésének első ütemében kialakult valódi szocreál központjának határán, tízemeletes lakóházak mellett, ma is jó kihasználtsággal működő áruház leggyengébb pontjának a homlokzat burkolata bizonyult, amely egyre kevésbé áll ellen az időjárásnak.

Sajnos a földszinten egy igen markáns, és a homlokzat vonalát nem követő bővítés is épült.

Eger városának történelmi főterén, az egykori piac helyén épült fel 1974-re a Centrum áruház. Az épület az egykori hatalmas teret így kettéosztotta, a mai Dobó -és Gárdonyi Géza térre.

A Peschka Alfréd tervezte áruház az elmúlt évtizedekben átalakult, az eredeti, üvegfalakkal átláthatóvá tett átlátható földszintjére modern élelmiszerbolt költözött. A városképbe illeszkedés sikeressége itt máig tartó vita tárgya.

Az épület két rövid oldalának tömegét a lépcsőzetes homlokzat igyekezett feloldani.

A Zalár József utcai homlokzat tagolt tetője a szemközti házak ritmusát is követi. Az áruház jelenleg is eredeti funkciója szerint működik, a központi elhelyezkedésének köszönhetően a városszéli hipermarketek kevésbé veszélyeztetik.

Békéscsaba központjában 1978-ra készült el a hétezer négyzetméteres Univerzál Áruház. Tervezője Emődy Attila, akinek nevéhez a tájba simuló badacsonyi Szot-étteremtől a dabasi földhivatalig, igen különböző épületek kötődnek.

Pécs városában, a világhírű Zsolnay gyár közelében adta magát az elképzelés, hogy az új Domus áruház épületén is meghatározó legyen a hagyományos, színes kerámiacserép.

Az egyszerű formájú épületet két lépcsőtorony egészítette ki a Pécsitervnél dolgozó Tillai Ernő tervrajzain, amelyek 1980-ra váltak valósággá. A vásárlók vertikális közlekedésére persze itt is elsősorban mozgólépcső és liftek szolgáltak az épület közepén

Az áruházak szokásos felépítését magán hordozó épületen csak a déli homlokzaton nyíltak emeleti ablakok. Ma társaihoz hasonlóan kínai áruház, részben pedig kaszinó működik benne, leggyorsabban romló állapotú részei részleges felújítást kaptak.

A pompás Zsolnay cseréptető állapota szerencsére kiváló, pedig a gyár több évtizedes kihagyás után tért vissza eredeti profiljához, az szocializmus első éveiben felfuttatott ipari porcelánok gyártásának kifuttatásával.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.