A derékszög nem mindig derékszög – a pásztói Magyar Szentek Katolikus Óvoda átalakítása

A pásztói katolikus óvoda hátsó szárnyának felújítása a funkcióhoz illő, őszinte és játékos eszközökkel teremt izgalmas környezetet. A Szacsvay Gergely, Szederkényi Lukács és Ghyczy Dénes Emil által tervezett épületet bizonyára a gyerekek is nagy örömmel vették birtokukba, fokozatosan fedezve fel apró részleteit és változatos belső tereit. 

Pásztó egyik központi részén, a Szent Imre téren található a Magyar Szentek Katolikus Óvoda. A több, mint százéves épület két szárnya L-alakban simul az utcafrontra és a telek északi oldalhatárára. Az utcafrontra néző szárnyat 2015-ben már felújították. A kert hátuljában, az utcáról nézve jóval kevésbé hangsúlyos hátsó szárny azonban még felújításra várt.

Megbízásunk e hátsó szárny energetikai felújítására és átalakítására szólt. Ebben az épületrészben kellett egy új, 20 fős foglalkoztatót, egy tornatermet szertárral, egy mosdót, egy teakonyhát, egy sószobát, egy kisebb raktárat, valamint egy olyan világos, üvegezett és fűthető közlekedőt kialakítani, ahonnan az összes helyiség megközelíthető.

A legrosszabb állapotban lévő hátsó szolgálati lakás lehetőségeit vizsgáltuk meg először. Itt két irány adódott. Teljes bontás esetén a 6 m-es hátsó kerti sávban nem építhettünk volna újonnan semmit se. Ebben az esetben csak úgy lett volna lehetséges egy új foglalkoztató kialakítása, ha az tömegével befordul az udvar felé. Ezt a verziót hamar elvetettük. Töredezetté tette volna a meglévő tiszta kert-épület arányt. Felújítás esetén a meglévő épületkontúron belül kellett maradnunk. Minden kötöttségével együtt is sokkal jobb megoldás felé mutatott ez a lehetőség, így végül emellett döntöttünk. Ebben az épületrészben kapott helyet az új foglalkoztató.

A felmérések során kiderült, hogy a hátsó szárny egytraktusos helyiségsora eredetileg egy tisztán téglapilléres tornáccal nyitott a kertre.  Ez a karakter szűnt meg szépen lassan, több átépítési ütemben, először a hátsó harmad beépítésével, ami a már említett szolgálati lakás lett, majd később az első harmad beépítésével, és azzal, hogy a maradék részen az omladozó téglapilléreket fapillérekre cserélték.

Az egész hátsó szárny, de elsősorban a fűtött közlekedő új kialakításánál ez a régi, végigfutó tornác vált az építészeti koncepció egyik kiinduló forrásává. A meglévő tornácot egy 150 cm széles plusz sávval szélesítettük. Így az eredetileg nagyjából 1 m széles tér 2,5 m-re bővült, elegendő helyet adva közlekedésnek, előtérnek és öltözőnek az új foglalkoztató számára. Hogy ezt a mozdulatot egységes nyeregtető követhesse, az egész hátsó szárny új tető- és födémszerkezetet kapott, amit az eredeti falszerkezet és egy új alappal ellátott fa pillérsor támasztanak alá. Így a nyeregtetős épülettömeg növekedett ugyan, de karakterében igazodott a meglévő tetőhöz. A hátsó foglalkoztató épülettömege a fent leírtak szerint igazodik a meglévő szolgálati lakás eredeti kontúrjához. Csak az udvar felé nyílik fel jobban a közlekedőtér nyílászáróihoz hasonlóan.

A helyiségek belső elrendezéséről: Mivel a tornaterem kialakításával elégedett volt az óvoda vezetése, így a foglalkoztatót, valamint a mellé telepítendő mosdót helyeztük el a hátsó épületrészben. A tornaterem és a hozzá csatlakozó szertár maradt az eredeti helyén. A tornateremnél szép lehetőségnek tartottuk a födém kibontását, hogy annak tere így a hőszigetelt tetősíkig érhessen, ezzel is oldva azt a nyomott térarányt, ami azelőtt jellemezte. A tornaterem így tetőablakokkal elegendő természetes fényt is kaphatott. A szertár teréből juthatunk a tetőtérbe, egy felújított padlásfeljárón. Ezt követi a pincelejáró dongáját magába foglaló sószoba, ahol egyszerre 10-12 gyerek tartózkodhat. A következő, elég sötét helyiséget teakonyhára, gépészetre és raktárra osztottuk fel. Az eredeti gépészeti helyiség áttelepítésével a közlekedő az épület csuklópontjában is normális szélességű és szellős lett. A térsor végén található kis szentély tiszta, nyugodt pontja lett a felújított épületnek.

A homlokzat kialakításáról: Mivel ez a szárny oldalhatáron áll, csak a közlekedőről nyithattunk értelmezhető mennyiségben és méretben ajtót és ablakot. Emiatt, és a régi tornácos megjelenés felidézése miatt tettünk a közlekedő és a hátsó foglalkoztató elé egy látszó favázat, ami mögé teljes magasságban fa nyílászárók kerültek. Ezek árnyékolása, a faváz merevítése, a bejárati duplaajtó, a szellőző ablakok, valamint a külső fix padok oldják azt a feszes rendet, amit a szabályosan kiosztott fapillérek eredményeznek. A külső anyagoknál a természetességre és az anyagszerűségre törekedtünk. Égetett kerámia cserép, natúr olajozott faváz és nyílászárók, horganyzott bádogozás és betonlábazat. A hátsó épületrész tömegében és cserépfedésében elválik a nagyobb épülettömegtől, de tetőhajlásszögében és homlokzati karakterében hasonló lenne hozzá. Különbség még a két rész között, hogy míg a nagytető eresztúlnyúlása védi a közlekedő üvegezését a nyári naptól, addig a foglalkoztatónál a felső üvegsáv előtt fémváz épült, amire nyári árnyékolásként és díszként helyi szőlőfajtát futtatnak majd.

A bádogozott bevilágítóról: Az utcafronti épületszárny teteje nem tiszta nyeregtető. Így annak és a felújított szárny tetejének találkozása kusza lett volna. Ennek feloldására, a közlekedő szellőztetésének segítésére, valamint a két szárny közötti csuklópont megvilágítására szolgál a horganyzott acéllemezzel burkolt felülvilágító.

Igyekeztünk minél több eredeti anyagot újra beépíteni a felújított épületbe. Újra felhasználásra kerültek a burkolt födémrészeknél az eredeti ép és megtisztított födémgerendák, valamint a nagyobb tetőrészen az eredeti, de átválogatott cserepek. Talán ide kapcsolódik és elfogadható újbóli eszmei felhasználásnak az eredeti, alulról csupaszon hagyott eresz szerkezeti lemásolása és átörökítése is az üvegezett közlekedő előtt.

A pásztói óvoda tervezési és kivitelezési folyamatát sok nehézsége ellenére nagyon pozitívan éltük meg, bár az elején váratlanul ért minket, hogy mi kaptuk a megbízást. Meglepő volt az a nagy nyitottság is, amit a tervezés során megrendelői oldalról kaptunk. Szinte minden javaslatunkat elfogadták. A bútorzatot nagyjából egy nap alatt rajzoltuk meg, hogy azért csak jusson rájuk egy-egy tétel a kiírásban. Majd kihúzzák, gondoltuk. De még a kivitelezői ajánlatok összesítése után se akarták megrövidíteni a tervet akár csak egy fapaddal. Igyekeztünk a kivitelezés alatt is kontrollálni a terv esztétikáját és műszaki tartalmát. Ezt nagyban segítette, hogy a megbízó és az óvoda vezetése is mindvégig kitartott a terv mellett.

Ebben a történetben a derékszög nem volt mindig derékszög és a méretek se stimmeltek mindenhol, de végül talán mégis működik.

Szacsvay Gergely

Szerk.: Winkler Márk