„A digitalizáció nem egy cél, hanem egy eszköz, egy partner az építész számára” – Kiírták a MÉD Digitális tervezés – Graphisoft különdíj pályázatát
Az Építészfórum csapata idén 20. alkalommal rendezi meg a Média Építészeti Díjat. A Graphisoft a korábbi évhez hasonlóan most is különdíjjal jutalmazza azokat a pályázókat, akik az építészeti tervezésben maximálisan kihasználják a digitális technológiák nyújtotta lehetőségeket, és magas szintű digitális tervezési megoldásokkal valósítják meg projektjeiket. A pályázat kapcsán Reicher Péterrel, a Graphisoft Magyarországért felelős igazgatójával beszélgettünk a digitalizáció lehetőségeiről, az értékelés szempontrendszeréről, a tavalyi díj tapasztalatairól, valamint az idei újításokról.
Tavaly adtátok át az első Digitális tervezés – Graphisoft különdíjat a Média Építészeti Díja gáláján. Mi volt a kategória létrejöttének apropója?
Reicher Péter: Ugyan Magyarországon tavaly debütált a Digitális tervezés különdíjunk, azonban világszerte már évek óta léteznek szakmai technológiai díjak, köztük olyanok is, amelyeket vállalatunk támogat. Itthon öt-hat évvel ezelőtt éreztük, hogy szükség lenne egy ilyen megmérettetési lehetőségre is, és végül a magyar piacon tavaly érkezett el, hogy érdemes belevágnunk. Ráadásul a tavalyi évben a kormány részéről megszületett a BIM-törvény, így előállt a megfelelő keretrendszer és előfeltétel, amely lehetővé tette, hogy 2023-ban itthon is megalapítsuk a díjat. Örülünk, hogy az Építészfórum állt a kezdeményezésünk mellé, és a pályázattal együtt beemelte a kommunikációba a digitalizáció szempontjait is.
Mik a tapasztalatok a tavalyi év pályázatait illetően?
R.P.: Igazán kíváncsian vártuk, hogy milyen projektekkel jelentkeznek az első pályázók. Végül az első díjazottak a hazai digitalizáció élmezőnyének a tagjai voltak, akik élvezik a technológia adta lehetőséget, és a szakmájuk számára is hajlandók megmutatni fejlettségüket, versenyképességüket. Az első kiírásra kisebb és nagyobb méretű pályamunkák is érkeztek. Mi azt vártuk, hogy többségében nagyobb projektekkel jelentkeznek majd a pályázók olyan cégektől, ahol a digitalizációs munkafolyamat már elindult, a cégek saját BIM-menedzserrel rendelkeznek, komplexebb terveket készítenek, de a legnagyobb örömünkre volt olyan pályamunka is, amelyben egy egészen kisméretű, néhány négyzetméteres faházat is digitális adatbázisban terveztek meg. Tavaly körülbelül 85-en pályáztak MÉD díjra, és a 10 százalékuk a digitális tervezés különdíjra is jelentkezett. Idén annak örülnénk, ha ezt a számot meg tudnánk duplázni.
Hogy látjátok, általában a kisebb irodáknál is megjelenik a digitális tervezés magas színvonalú alkalmazása, vagy egyelőre a nagyobb építészirodákra jellemző ez a pozitív tendencia?
R.P.: Tapasztalatunk az, hogy a digitalizáció alkalmazását, mértékét sokkal inkább az életkor, mintsem az építésziroda mérete határozza meg. A fiatalabb generáció jóval előrébb jár a technológiák ismeretében és alkalmazásában, rugalmasak, innovatívak, hajlandóak piaci körülmények között gondolkodni. Ellenben azok a cégek, ahol idősebbek a kollégák, a technológiával szembeni attitűdváltás nehezebb, ami jelentősen hátráltatja a bekapcsolódást a digitális folyamatokba.
Ha a különdíj motivációját, célját nézzük, mire ösztönzitek vele az építészeket? Milyen változást szeretnétek látni a digitális tervezés területén?
R.P.: Fontos megérteni, hogy a digitalizáció nem egy cél, hanem egy eszköz, egy partner az építész számára, és ahhoz, hogy egy adott szakember hatékonnyá váljon a tervezésben, sőt, a megrendelő számára élménnyé tegye a prezentáció folyamatát, a digitális fejlődés elengedhetetlen. A fogékonyság, valamint a rugalmasság kulcsfontosságú tulajdonságok a hatékonyság növelése érdekében. A világ sok-sok országát látva ott, ahol fogékonyabbak az innovációra, összességében jobb állapotban van az építőipar, költséghatékony a beruházások megvalósítása, kisebb a CO2 kibocsátás és az építőanyag hiány, mert a beruházásoknál jóval pontosabban kalkulálnak. A Graphisoftnál célunk, hogy azt az építészeti fejlettséget, amely nemzetközi szinten, más országokban már kialakult, minél gyorsabban meghonosítsuk a hazai piacon is. Ismerve Magyarország építőipari helyzetét, szükség van a rugalmasságra, a nyitottságra, hogy a piaci szereplők talpon tudjanak maradni.
Milyen újítások várhatóak a 2023-as pályázathoz képest mind a kiírás, mind a díjazás tekintetében?
R.P.: Idén a pályaművek prezentációját szeretnénk látványosan kiemelni, ezért a díjátadó ünnepségen lehetőséget kínálunk a digitális tervezés kategória jelentkezőinek, hogy egy Apple Vision Pro 3D szemüvegen keresztül prezentálhatják pályamunkáikat. Az eszközt egyelőre nem értékesítik Magyarországon, Európába is csak a közelmúltban érkezett meg, azonban Amerikában már megnyitottuk a szemüveg felhasználási lehetőségét az építészek számára. Az Apple Vision Pro egy adott építmény digitális adatbázisának megosztására, prezentációjára kínál innovatív és látványos megoldást. Ezzel szeretnénk motiválni a kategória jelentkezőit, hogy legyenek nyitottak a technológiai újításokra, hiszen az eszközök kizárólag a szakmai fejlődést szolgálják, felgyorsítják a prezentálást, és nem utolsó sorban megkönnyítik az építészek, megrendelők, finanszírozók és felhasználók között zajló kommunikációs folyamatokat. Korábban kimondottan nagy problémát jelentett, hogy a mérnökök által létrehozott papírtervet kizárólag a tervező értette, és rengeteg értékes idő veszett el az esetleges félreértések miatt.
Mi a legfontosabb bírálati szempont a pályamunkák értékelése során?
R.P.: A csapatmunkát idén is pontozni fogjuk, elvégre kiemelten fontos, hogy milyen minőségű adatok kerülnek egy építmény adatbázisába – akár építészeti, akár pénzügyi, akár kivitelezési oldalon. Az adatbázisban felsorakoztatott adatok akkor jók, ha koherensek, egyértelműek, jól feliratozták őket, mindenki számára használhatóak, és megkönnyítik a szakágak közötti kommunikációt. A digitális adatállomány összeállítása után a prezentációs módszerek következnek, mint említettem erre felkínálunk vadonatúj alternatívát az Apple Vision Pro 3D szemüveggel.
Hol tart most a piac specifikusan a digitalizáció kérdéskörét tekintve?
R.P.: Ahogyan korábban említettem, az elmúlt öt-hat év során a piac összegyűjtötte a fejlődéshez szükséges új ismereteket, a kormány létrehozta a BIM-törvényt. Most a kerettörvény részletszabályozási folyamata zajlik, ez fontos szakasz, amelyben mindenki azt várja, hogy megismerje a szoftverbeállításokra, adatmélységre és -szolgáltatásokra, klasszifikációk kialakítására vonatkozó részletes szabályokat.
Eközben megnőtt az igény a digitális oktatásokra: a mi képzéseinkre is megduplázódott a jelentkezők száma, illetve az ősszel induló BIM menedzser tanfolyamunk ismét teltház felé közelít. Ez is jól reprezentálja, hogy a BIM menedzsereket (akik a cégek digitális átállásáért felelnek) egyre nagyobb tekintély övezi – a cégvezetők végre elismerik, hogy szükség van a szakemberek tudására, elvégre rengeteg különböző feladat és szakág összpontosul a kezükben.
Szerintetek milyen módon lehetne megreformálni a digitális tervezés területét hazai fronton?
R.P.: Technológiai oldalon szerencsére minden alapfeltétel készen áll, itt a piaci szereplők természetes mozgása határozza meg a következő lépéseket. Magyarországon lassabb az innováció befogadása (természetesen vannak jóval lassabb országok is) – tapasztalataink alapján abban látunk némi különbséget, hogy az állami elvárások terén, míg Nyugaton, Ázsiában, Amerikában is hónapokban mérik ezt a fejlődést, addig Magyarországon öt-hat évig tartott az új lehetőség befogadása. Itthon még rengeteg szakembernek kell megismernie a BIM új elvárásait, és átültetnie őket a gyakorlatba – a szabályokon csiszolni kell, és oktatással egybekötve szabad integrálni őket a munkamódszerbe. Mivel a BIM folyamat bevezetése összetett (mérnöki új előírások, minőségbiztosítások, uniós szabványok), ezért rendkívüli felelősséget igényel. Az átállásnak van egy természetes üteme – a nemzetközi tapasztalatok szerint körülbelül négy-hat év, amíg országos szinten elterjed az építőipar digitalizációja.
Örülünk annak, hogy Magyarországon is elindult, nem vagyunk türelmetlenek. Mi egyszerűen és konzekvensen folytatjuk a technológiák megismertetését és fejlesztését, igyekszünk nemzetközi esettanulmányokkal is támogatni a szakemberek munkáját, és természetesen igyekszünk élménnyé tenni az építészek munkáját. A technológia felhasználói elérését is folyamatosan könnyítjük, idei újdonságunk az előfizetéses konstrukció piaci bevezetése, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szoftvert, akkor vásárolják, és addig használják, amíg az adott projekt tart. Ez nagyon rugalmassá teszi a szoftverigények kielégítését. Szeptember 1-től tervezzük az új rendszer bevezetését, ami egy óriási változás a korábbi dobozos szoftverhez képest, mivel az előfizetéses rendszer a legfrissebb verziók és funkciók elérését is biztosítja. Előbbinek jóval magasabb a beruházási összege – csaknem kétmillió forint – míg az előfizetéses rendszer ennek az egyharmada.
Cselőtei Boglárka